építészet : környezet : innováció

A pusztánál nincs szabadabb - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat

"A puszta a szabályoktól mentes tér ősalakja. Az az érintetlen, osztatlan tér, ami a képzelet katalizátoraként játékra hívja az embert. A tér belakásának lehetőségeit nem megszabó, az ember felé forduló, önzetlen tér típusa."  - fogalmazza meg Szántay Zsófia és Major György DLA pályaművében. 

A kiállítás koncepciója

A kiállítási koncepció reagál a főkurátori felhívás két számunkra meghatározó gondolatára. Az első gondolat szerint a Szabad-tér egyik alapvetése a természeti tér („...A Freespace alkalmat ad arra, hogy ünnepeljük a természet ajándékait: a nap- és a holdfényt, a levegőt, a gravitáció erejét, a nyersanyagokat: a természetes és mesterséges erőforrásokat." - részlet a főkurátori programból). A második szerint a Szabad-tér megtestesíti a képzeletünk szabadságát és időtlenségében összefogja a kulturális örökség rétegeit ("...A Freespace az időtlen és emlékezet nélküli tér elképzelésének szabadságát öleli fel, összeköti a múltat, a jelent és a jövőt, a kulturális örökségünk rétegeire építve egybefűzi a régit a kortárssal.” - részlet a főkurátori programból). A Hortobágy, mint természeti tér a magyar kultúrtájak közül egyszerűségében, pusztaságában az egyik legnagyobb erejű hely, az emberi létezés tekintetében a legprimérebb életforma.

A freskó. Tereink semleges - sokszor fehér - felületét a kezdetektől fogva képekkel borítjuk. A fizikai-anyagi felületek kiszabta térfalat a kép, és annak értelmezése átlényegíti, így a tér architekturális kerete lebomlik és a kép és képzelet terének szabadsága nyílik meg. A jelenlét ekkor átlép az itt és mostból a képek generálta virtuális tér valóságába.


Hortobágy - fotó: Francsics László



Az épített terek többsége funkciójuknál fogva térhasználati szabályokat erőltet a bennük létező emberre. A funkció meghatározza a tér határait, a formát, kulturális hagyományok alapján a viselkedést, a bennük folyó cselekvések koreográfiáját és dramaturgiáját. Bizonyos vélekedések szerint így értelmezhetjük az építészet elsődleges kommunikációját, a funkció egyértelmű jelzését önmagán (Umberto Eco). A térhasználati szabályok, a működés előírásai miatt viszont valami épp elveszik, ami egykor ember és tér viszonyát meghatározta.

A puszta a szabályoktól mentes tér ősalakja. A szavanna tere, az emberré válás szülőhelye. A végtelen szemléltetője, amíg a szem ellát. Az az érintetlen, osztatlan tér, ami a képzelet katalizátoraként játékra hívja az embert. A tér belakásának lehetőségeit nem megszabó, az ember felé forduló, önzetlen tér típusa. A puszta szabad tér. 


Hortobágy - fotó: Francsics László

 

A kiállítás felépítése

Alapréteg
A pavilon zárt tere.

1. réteg
A pavilon mint kényszerű többszörösen dekonstruált téri keret - két új időleges vízszintes felülettel a látogatói jelenlét alsó síkjával és a jelenlét terének fénnyel átszőtt nyomott felső síkjával, amelyet csak az utólagos vertikális szerkezeti elemek esetlegessége tör meg helyenként.

2. réteg
Ezektől a síkoktól eltartott eredeti, vetítésre alkalmassá tett falfelület négy helyen megtörve egy-egy ki- és belépési ponttal, és a főtengely kiemeléseinek eltüntetésével - a teljes magasságában 360 fokos panorámaképet feszítve.


A kiállítási installáció alaprajzi vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia



A Körkép, a vetített kép, azaz a “freskó” a Hortobágyi Nemzeti Park egy kiválasztott pontjáról sugárzott valósidejű képsorból összerakott 360 fokos panorámakép. Az alsó és felső határolósíkok 2x200 négyzetméteresek, a vetítendő képfelület 74x4 méter, ami négy síkra tagolódik a pavillon belső terének határolófalain, és a mennyezeti résből, rejtetten, arra alkalmas speciális projektor hoz létre élőképet rajta.

A magyarországi obszervatórium a hortobágyi Pentezug pusztában, egy már meglevő és üzemkész webkamera ponton felállított kb. 5 db kamera, napelem, adó, átjátszó berendezés építészetileg is értelmezhető, jellegzetes sziluettel rendelkező gúla alakú építménybe sűrítve. A Képszerkesztő (stretching) számítógépes egység a gúlában, a vetítést biztosító képátalakítók a Velencei Pavilonban helyezkednek el.


Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia



3. réteg
A térben a “szellemi itató” vályúban oldalanként kötegben lerakott A4-es kiadvány lapok, a szerkesztők által beválogatott írásokkal. A kiadvány, “szóróanyag”, vagyis törzsszöveg rövid “esszé” pályázat beérkező anyagából válogatott írások együttese.

A pavilonban, puszta háttere előtt, 40 kép és hozzá tartozó képenként kb. 2500 karakternyi írás között böngészhet a látogató, aki egy-egy lapot vihet magával a tájkép elemi hatásának élményén túl. A lapokon a szerzők által választott főkurátori freespace manifesztum alapállításaira reagáló saját építészeti példáinak képe és a hozzá fűzött gondolatok olvashatóak.


Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia



4. réteg
Akusztikai háttér, két hangi-zenei réteg egyidejű jelenléte a térben, amely finoman együttmozgóvá válik a bentlévő nézőkkel.

  1. A “FRESKÓ” zenéje - a pódiumon elhelyezett “szellemi itatóba” rejtett hangszórókból. A Hortobágyra jellemző, ott gyűjtött “natúr” hangok (szélzaj, esőzaj, állathangok) modulált/effektezett hangmintáiból loopolt ambient-zeneszövet

  2. Az “ESSZÉK” hangja (hangoskönyv) - a posztamensekben, ülőfelületek alatt egyenként elhelyezett hangszórókból egy-egy periodikusan ismételt mondat a választott esszékből, női és férfi hangon, magyarul és idegennyelveken.


Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

 

Obszervatórium - jel a tájban

Az obszervatórium a kiállítás idejére összeköti Velencét a Hortobággyal.
Amellett, hogy ez a technikai eszközök búvóhelye, olyan építészeti objektum, ami átengedi magát a természetnek, lehetővé teszi, hogy a táj szabadon a birtokába vegye. Nem csak a puszta tér képét sugározza a pavilonba, hanem az időt is képpé fordítja árnyékával.

A helyszínen 2017 októbere és december között épületek, műtárgyak betontörmelékéből épített “gabion” kúp, alulemez házba elhelyezett 6 db ZWO ASI 120 MC color CCD kamera, a képtárolása továbbitását biztosító pc egység és akkumulátor, korróziómentes acél Faraday-kalitka védelemmel, villámvédelmi levezetővel, az energiaellátást biztosító napelemmekkel.

A pusztai szél már a kiállítás ideje alatt a finom talajszemcséket, növényi hulladékot lerakhatja a beton darabok hézagaiba, ha a objektum a kiállítás idején túl is digitális megfigyelő pontként működik, az évek során, lerakódott por és szerves anyag “termőközegéből” kinövő növényzet birtokba véve a műtárgyát, feloldja annak műviségét a táj egészében.

 

A hortobágyi obszervatórium vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

 

Nap-tár-tér

A magyar pavilon belső terének irányait megfeleltetjük a hortobágyi kiemelt égtájak irányainak. Ezáltal a napfelkelte és naplemente idején a vetített képen megjelenő Obszervatórium árnyék iránya kitüntetett időpontokat határoz meg. Például az őszi napéjegyenlőség idején az árnyék a terem középtengelyére vetül. Ezen időpontok kiemelt pontjai a “közvetítésnek”, melyeket az ajándék szoróanyag-naptáron tüntetjük fel. A kiállítás ideje alatt megfigyelhető napkelte, napnyugta, holdkelte és holdnyugta közvetítésének időpontjai egy grafikailag szerkesztett kártyán. Az ilyen időpontokban azt várjuk, hogy a kiállítás iránti érdeklődés megugrik, a Velencéből nézhető naplemente és holdfelkelte várva várt eseménnyé válik.


Nap-tár-tér - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

 

Szántay Zsófia, Major György DLA

 

vélemény írásához jelentkezzen be »