építészet : környezet : innováció

A Sacre Coeur nővérek rendházának felújítására kiírt pályázatról

Miközben az országos tervpályázatok finoman szólva ellentmondásos eredményeket szülnek, a Sacre Coeur női szerzetesrend egyidejűleg négy tervezőtől kért tanulmánytervet belvárosi épületének megújítására. Az eredmény azt bizonyítja, a beruházónak is megéri energiát és pénzt fordítani a minőségi építészeti megoldások felkutatására. Zöldi Anna írása.

Nagyon meg kell erőltetni a memóriánkat, hogy az utóbbi években Magyarországon lezajlott nagy pályázatok közül olyat találjunk, amelyet semmiféle botrány vagy ellenérzés nem kísért. Hovatovább úgy tűnik, a pályázatok csak arra szolgálnak, hogy legitimáljanak egy, a megbízó által tűzön-vízen át megvalósítani kívánt megoldást; vagy azzal, hogy eredményük a semmibe hull, ezzel adva zöld utat a már elhatározott fejlesztésnek, vagy - mint például a Liget esetében – a nagy nevekkel takaródzva leplezzék a program abszurditását. A lebonyolítás körüli visszásságok, illetve furcsaságok rendszeresek, az eredmények felől nézve így vitathatónak tűnhet a pályázati rendszer értelme, holott hosszú ideig elsődlegesen a pályázatok útján megszerezhető munkákért lobbizott a szakmapolitika. A Sacre Coeur az új rendi központjának épületére alkalmazott eljárás azt bizonyítja, kicsiben nem csak működik, de haszonnal is jár a szellemi energiák kreatív mozgósítása. 

A Sophianum Nonprofit Kft., mint a Sacre Coeur női szerzetesrend (RSCJ) ingatlanhasznosító vállalkozása, a Rend Múzeum utca 19. szám alatti épületének rekonstrukciójára-újjáépítésére készül. A készülőfélben lévő korábbi tervek nem nyerték el sem a megbízó, sem a hatóságok rokonszenvét, így az alapítvány a legkedvezőbb, a Rend közszolgálati tevékenységét is visszatükröző megoldás feltárása-megfogalmazása érdekében egyidejűleg több építészeti tanulmányterv megrendelését határozta el, és kvázi meghívásos pályázatot hirdetett négy neves iroda között.



Sophianum pályázat




A Sophianum által választott pályázók mindegyike - a 3H iroda (Gunther Zsolt, Csillag Katalin), a LINT kft. (Nagy Tamás), a Szendrő Építész Stúdió, és a Gutowski Építész kft. - rendelkezik referenciával az egyházi építészet területén. A lebonyolító (Bischof Péter) műemlék-felújításban jártas építész konzulens közreműködését is kérte, Cséfalvay Gyula Pro Architectura díjas építész személyében. A tanulmánytervek elkészítésére a pályázóknak másfél hónap állt rendelkezésükre, a tervek nyilvános prezentációján a négy irodán kívül a Rend és a beruházó képviselői, a VIII. kerületi főépítész Fernezelyi Gergely, és Cséfalvay Gyula vettek részt.

 

Az építészeti program

A Szentkirályi és Múzeum utca sarkán álló tömb helyi védettséget élvez, a hatóság ragaszkodna az utcakép megőrzéséhez. Az előkészítő fázisban azonban kiderült, hogy a Rend által megfogalmazott progresszív program nem fér be a meglévő keretek közé, ezért a pályázat során minden résztvevőtől két változatot kértek: egyet a meglévő épület részleges megtartásával – ennek módját és mértékét a tervezőre bízták – és egyet a tömbön új épület létesítésével. Az új épület építészeti megfogalmazásánál is fontos szempontként emelték ki a szerves illeszkedést az utcaképhez. A saroképület két utcai szomszédjához eltérő párkánymagassággal csatlakozik, ennek kezelése az épülettömeg kialakítását alapvetően befolyásolja.

A saroktömb megközelítését a megbízó jelenlegi állapottal ellentétben a Szentkirályi utca felől kérte, hogy így a Mikszáth tér nyüzsgő forgalmába is bekapcsolható legyen az épület. A Sacre Coeur nővérek legfőbb hivatásuknak kezdettől fogva az személyes lelki fejlődés segítését tekintik, melynek elsődleges megvalósulási terepe a fiatalok iskolai nevelése. Bár a nővérek oktatási tevékenysége az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, működésüket ma is a nyitottság és a közszolgálat jellemzi, az épület kialakításánál ezt figyelembe kellett venniük a tervezőknek, mind a földszinten elhelyezett funkciók kialakításánál, mind az épület építészeti megjelenését illetően. A megbízó az utca szintjén az épület forgalmától függetlenül látogatható kápolnán kívül fedett, nagy befogadóképességű rendezvényteret, kiszolgálótereket, illetve utcai forgalommal is rendelkező fogyasztótereket kért. A felső szinteken kiadásra szánt lakóegységeket, illetve ettől elkülönülve a nővérek klauzúráját kellett elhelyezni, saját kápolnával és rekreációs helyiségekkel. A pincében parkolók kialakításnak vizsgálatát kérték a tervezőktől. Fontos szempont volt a lehetséges maximális hasznos szintterület, illetve szintszám elérése.



Sophianum pályázat



Az összetett feladat a praktikus elvárásokon túl 3 fő elvi szempont mentén vetett fel kérdéseket. Hogyan viselkedjen a 21. század építészete műemléki környezetben? Hogyan fejezheti ki a kortárs épület a szakrális szellemiséget, azon belül a Sacre Coeur Rend speciális elhivatottságát? Hogyan illeszthető be az épület a sűrű belváros szövetébe? A „házi” pályázat érdeme és eredménye, hogy a beruházó érdekét szolgáló gazdaságossági szempontokon és a konkrét funkciókat kielégítő feladatmegoldáson túl az építészet saját, belső szempontrendszere is szóhoz juthatott, és a döntést befolyásoló szemponttá válhatott.

A négy iroda mindegyike más-más gondolati úton közelítette meg a komplex feladatot, amely a tanulmányterv műfajának megfelelően karakteres, szinte egy-egy mottóban összefoglalható építészeti válaszokban öltött testet. A tervezési folyamat mind a négy iroda számára azt igazolta, hogy mivel az épület nem hordoz feltétlenül megőrzésre méltó építészeti értéket, az új beépítés több előnnyel jár, mint a régi épület megtartása árán olykor megerőszakolt, ilyen módon feleslegesen költséges megoldások. Az alábbiakban a bemutatás sorrendjében ismertetjük a négy tanulmányterv karakteres gondolatait, kiemelve azt, ami egyedi választ adott a fenti program valamely szempontjára. A tervek teljes terjedelmükben a mellékletben tanulmányozhatóak.

3H iroda – Gunther Zsolt, Csillag Katalin

„Organikus illeszkedés”

A tervezők meggyőződése szerint az építészeti örökség kezelését akkor végezzük helyesen, ha nem a formákat és megoldásokat őrizzük, hanem a minőség színvonalát - azt vizsgáljuk, hogy milyen, az adott építészeti korszak mívességével egyező színvonalú kortárs megoldásokat tudunk a felvetett problémára kínálni. Javaslatuk erényei a fenti, városszöveti (téri) és időbeli szerves illeszkedést szem előtt tartó gondolatmenet egyenes következményei. Az épület részleges megtartásával számoló változat kiemelkedő megoldása a homlokzat kezelése, a tervezők kifejezésével élve: a homlokzat evolúciója A 19. századi homlokzatnak csak a szerkesztési elveit: az arányait és osztásrendszerét tartaná meg, a tagozatok leegyszerűsített, jelzésszerű, megjelenítésével, kortárs formák és anyagok érzékeny alkalmazásával rímelve a homlokzat eredeti szerkesztésmódjára. A körbefutó nyeregtetővel fedett klasszikus tömegben a funkciók elhelyezésénél nagy súlyt fektettek az egyéni lakóegységeket befogadó szinteken is a közösségi terek, egyfajta co-housing használat megteremtésére, ami szervesen illeszkedik a rend szellemiségéhez. A kortárs gesztusok a tömb belsejében jelennek meg, tagolt, lépcsőzetes tömegekkel, a fehérre vakolt homlokzat megnyitásával idézve a rend nyitott szellemiségét.

Az új épületre tett javaslat legfőbb értéke érzékeny igazodása a városszövethez. A klasszikus saroképülettel szemben teljesen egyedi megoldást kínál a sűrű városi beépítésű negyedben. A keskeny utcák közé szorult tömb sarkából kimetsz egy területet, és azt az utcával vizuális és használati kapcsolatban lévő térként visszaadja városnak. Ezzel a térszervezésnek egy a tömböt keretező, belső udvaros beépítéstől gyökeresen eltérő megoldására ad konstruktív javaslatot. Az épület tömegének ilyen alakítása a beépítettség szempontjából nem a maximumot, hanem az optimumot célozza meg. Az utca felé eső teret a hajdani kolostorkertekre utaló növényzettel és szimbolikával kívánja betelepíteni. Kiemelendő erénye a tervnek, hogy a fenntartható üzemeltetés kérdésével hangsúlyosan foglalkozik.

 

LINT kft. - Nagy Tamás

„Kortárs szakralitás”

Míg a 3H iroda a nagy egész, a város felől indult az épület megformálása felé, addig Nagy Tamás magát az épületet helyezte a fókuszba, és az általa javasolt megoldást annak bemutatásával támasztotta alá, hogyan viselkedik a 21. század építészete műemléki környezetben. Prezentációja bevezetéseképpen rögtönzött szabadegyetem keretében foglalta össze mindazt, amit a kortárs építészet nagyjai e tárgyban alkottak, Peter Zumthor-tól Herzog és De Meuron munkáiig. Rövid bevezetője példamutatóan egyszerű és meggyőző módon érvelt laikusok számára a kortárs megoldások mellett, és jólesően nélkülözte az építészek szokásos sértettségét, amellyel azok értetlenségét fogadják, aki számára ez a formavilág érthető módon idegen. Mellesleg jó szolgálatot tett ezzel versenytársainak is, mert a résztvevők mindegyike vállaltan kortárs megjelenésű épületet kínált a vélhetően nem ehhez szokott nővérek számára. A színvonalas példák mindegyike azt igyekezett alátámasztani, hogy a műemlék és a kortárs hozzáépítés egyetlen határozott gesztussal történő elválasztása nem bontja meg annak organikus egységét. Saját koncepciójának is ez szolgált alapul: a megtartott klasszikus épülettömeget egy határozott vonallal, a főpárkány síkjának váltásával választja el a ráültetett új tömegtől, amelynek építészeti megjelenése autonóm, és a Rend szakralitásának megfelelni vágyó világot képvisel. A nővérek által használt tereket magába foglaló ráépítés két erős tömegképzési megoldással él: a sarkon, a nővérek saját kápolnája fölött egy harangteret képez, illetve az alacsonyabb csatlakozó épület mellett a homlokzat síkját visszaugratva tetőkertet alakít ki, amellyel a klauzúra számára plusz életteret biztosít, és egyúttal az átforduló párkánymagasságok különbségét is kiküszöböli. A ráépítés szerkezeti kötöttségektől mentesen alakítható terébe a terv többszemélyes hálótermek létesítését javasolja, abból kiindulva, hogy Nagy Tamás nemrégiben átadott egyházi munkájánál, a Mátravrebély-Szentkút-i zarándokhely bővítésénél ez a megoldás már bevált. A földszinten terve – hasonlóan a további két tervhez - a belső udvar lefedésével számol, és ott alakítja ki a kért nagy rendezvényteret, egyéb közösségi kapcsolatokkal.

A teljes egészében új épületre vonatkozó javaslat lényegében ezt a koncepciót terjeszti ki az épület egészére, A telek négy oldalán a meglévőhöz hasonlóan körbeforduló tömeg ilyen értelemben csak annyi pluszt hoz, hogy az alaprajz alakításában él azzal a szabadsággal, amit a meglévő tartószerkezetek elbontásával nyer. A homlokzat egységes struktúrát kap a függönyfal-szerűen kialakított rácsozat által, ami a zárt tömegnek egységes, és a környezetétől élesen megkülönböztethető karaktert kölcsönöz. Ezzel felidézi a szerzetesrendek megkülönböztetett szellemiségét, ugyanakkor kérdéseses, hogy a nyitottságot mennyire képes sugalmazni.

 

Szendrő Építész Stúdió - Szendrő Péter

„Praktikus ésszerűség”

Szendrő Péter csapata bizonyos értelemben kevésbé teoretikus megközelítéssel oldotta meg a feladatot. A KÖZTI-s hagyományoknak megfelelően praktikus funkciókra igyekezett praktikus választ adni a lehetőségek ésszerű mérlegelésével, a külső megjelenést pedig az ebből következő adottságoknak megfelelően formálta, illetve hangsúlyozta, hogy az a kívánalmaknak megfelelően flexibilisen alakítható. A meglévő épület esetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hatósági előírások kielégítéséhez elegendő a homlokzati falak megtartása. Ez – mint azt sok példa bizonyítja – meglehetősen költséges, és szerkezetileg kétséges megoldás, ezt azzal igyekeznek optimalizálni, hogy a pincében a homlokzati traktust állékonysági okokból megtartják, illetve a tervhez részletes leírást mellékeltek a kivitelezés fázisairól. Az óhajtott szellemiséget, azaz a nyitottságot a terv a funkció ésszerű szervezésével kívánja megteremteni. A földszinti magas parapetek miatt véleményük szerint csak úgy valósítható meg a közvetlen kapcsolat az utcával és a Mikszáth térrel, ha a földszint egy részét árkádosítják. Ezzel választ adnak a szűk utca problémájára is, és az általuk is lefedett belső udvar és az utca, a kint és a bent világát átjárhatóbbá teszik.

A régi és az új épület esetében is törekszenek a lehető legtágasabb udvar kialakítására. Ez különösen az új épület esetében sikeres, ahol a sarkot visszametszve, a felső szinteket konzolosan a földszint felett kilógatva fedett-nyitott terekkel közvetlen kapcsolatot teremtenek az udvar és az utca között. Az új épület esetében koncepciójuk az volt, hogy csak akkor érdemes újat építeni, ha az valóban plusz előnyökkel szolgál a régihez képest, ezért náluk az új épület az eredetitől gyökeresen eltérő tömeggel és alaprajzi szervezéssel valósul meg. Ennek a szabadságnak a jegyében a két csatlakozó épület párkánymagassága közti szintkülönbséget eltérő magasságú, az átforduló sarkon csatlakoztatott, lapostetős tömegekkel oldják meg, az alacsonyabb épületrész tetejére itt is tetőkert kerül. A javaslat előnye az alaprajz átgondoltsága és funkcionalitása, az árkádosítással az utca kiszélesítése, az udvar bekapcsolása a város életébe. Ugyanakkor - mint azt a kerületi főépítész is szóvá tette - a terv adós marad azzal, hogy küllemében utaljon a szakrális szellemiségre.



Sophianum pályázat


 

Gutowski Építész kft. - Gutowski Robert

„Időtálló autonómia”

Gutowski Robert a prezentációt azzal kezdte, hogy a megtartás-új építés kérdésében az építész személyes döntése és felelőssége, hogy a határt hol húzza meg. Véleménye szerint ez esetben az épület belső szerkezetei nem hordoznak időtálló építészeti értéket, megtartásra legfeljebb a homlokzat lehet érdemes az utcakép szempontjából. Az iroda tervében a teljes utcai traktus megtartása mellett döntött, ezzel kikerülve a bontással járó állékonysági problémákat. A döntés következményeképpen a megtartott traktus mögé kerülő új épületrész az udvart a belső sarokba szorította, igaz, meglehetősen nagy alapterülettel, és kellemes belső homlokzatokkal. Cserébe viszont jól szervezhető, logikus alaprajzot eredményezett, az eddigi javaslatokkal szemben középfolyosós elrendezéssel, ami azonban a barátságos belső tér szempontjából jelent kihívást.

Szintén elfogadható alapvetése volt, hogy egy építészeti problémára egy ember csak egy hiteles választ tud adni, ezért az épület elbontása árán felépítendő új épület koncepciójában kompatibilis az első változattal, a pluszt külső megjelenésben hozza. Az épület új arca időtálló építészeti gesztusokkal és anyagokkal igyekszik utalni a szakralitás örök szellemiségére. A tömbszerű homlokzatokon a nyílások mélyen a homlokzat síkja mögé húzva jelennek meg, függőlegesen párosával összefogva, így igazodva a környezet, a 19. század nyílásainak arányrendszeréhez. Az archaikusan tagolatlan síkokat csak ott faragják meg szoborszerűen, ahol az épületben valami történik: a bejárat körül, illetve a nővérek kápolnájának határoló falain. A homlokzati síktól visszahúzott nyílások okán kialakuló falfülkéket belülről beépített szekrényekkel használják ki. Az iroda a feladat során saját bevallása szerint is a karakteres, és egyben időtálló arculat kialakítására fókuszált.


Sophianum pályázat



A négy terv négy különböző választ ad a sűrű városi szövetbe illesztett rekonstrukció, illetve új épület elvi és formai kérdésére. A döntést a Rend tagjai, a beruházó a közreműködő építész konzultánsok segítségével hozza majd meg. A pályázat gondolati gazdagság azonban mindenképpen nyereség, és igazolja, hogy a pályázati rendszer hasonlóan minden demokratikus intézményhez – csak eszköz, amely jól és rosszul egyaránt működhet, aszerint, hogy mit akar a kéz, amely működteti. Az ismertetett pályázatok közül a bírálók Gutowski Robert új épületre vonatkozó tervét találták a legjobbnak.

Zöldi Anna


14 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »