építészet : környezet : innováció

A Wekerleteleptől a Georgia-házig

Az Architecture d' Aujourd'hui kiállításán, Párizsban is nagy sikerrel szerepelt Barát-Novák építésziroda sok értékes bérházat adott Budapestnek, de az ő nevükhöz fűződik többek között a Napraforgó utcai mintatelep egy lakóháza és az albertfalvi OTI-telep is. Az építészpáros – amelynek egyik tagja, Novák Ede január 15-én lenne 130 éves – Kós Károly és a Fiatalok csoportjának stílusától indult el, későbbi műveiken pedig a modernizmus és az art deco hatása figyelhető meg.

Az építészpárosok nem ritkák az utóbbi századok építészettörténetében, elég például csak a Fellner és Helmer, Lechner és Pártos, Komor és Jakab építészirodákra gondolnunk, de napjainkban is elég gyakran előfordul, hogy két építész együtt alapít tervezőirodát. Sokszor az alapozza meg az együttműködést, hogy az építészek a tervezői praxishoz szükséges képességek körében különböző területeken rendelkeznek kiemelkedő tehetséggel, és így jól kiegészítik egymást. De ha nem ez az eset áll fenn, akkor is nyilván sokkal könnyebb megosztva vinni a munkát és a felelősséget.


A Pannónia u. 12. homlokzati részlete - fotó: Kis Ádám

 

Novák Ede 130 éve, 1888. január 15-én született Budapesten. A Műegyetemen 1910-ben szerzett építész diplomát. A nála néhány évvel idősebb Kós Károly és a Fiatalok csoportja minden bizonnyal nagy hatással volt rá egyetemi évei alatt, legalább is ezt mutatják a Megfagyott Muzsikus 1909-es számában megjelent rajzai. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan különböző kivitelező cégeknél, majd tervezőirodában is dolgozott – édesapja korai halála miatt hozzá kellett járulnia a család anyagi fenntartásához. 

Volt évfolyamtársával, Barát Bélával 1911-ben alapított közös irodát a Halász utca 1. szám alatt. Első munkáik – a kispesti polgári leányiskola (Ady Endre út 73-75.), a Wekerletelep két lakóháza (Kós Károly tér 12. és 13.) és a nyitrai Központi Bank – a Fiatalok körének népies szecessziós stílusához állnak közel.  


Wesselényi u. 26. - fotó: Kis Ádám

 

Vasbeton építészetünk jelentős állomása a terveik alapján a posta anyagszertára számára 1924-25-ben elkészült raktárcsarnok a Gyáli úton. Teljesen más területen, a szakrális építészetben is alkalmazták a vasbeton-szerkezeteket, mint például a Bocskai úton 1936-ban elkészült zsinagógánál, amelyet aztán az ötvenes években államosítottak, majd átépítettek és 1966-ban a TIT Természettudományi Stúdiójaként nyitottak meg. Novák Ede tervezőtársa ennél az épületnél Hámori (Hamburger) István volt. 

Sokoldalú építészeti tevékenységükben a telepszerű beépítéssel készült lakónegyedek is fontos szerepet játszottak, a már említett Wekerletelepi épületek után az 1910-es évek végén a Pongrác úti kislakásos lakótelep létrehozásában működnek közre, majd 1929-ben az ő típusterveik alapján épül fel az OTI albertfalvi tisztviselőtelepe. Ott vannak a Napraforgó utcai kísérleti mintatelep tervezői között is, ahol Földesi Gyulának a 22. szám alatt 1931-ben elkészült háza fűződik a nevükhöz. Több városrendezési pályázaton is indultak (Vác, Kassa, Miskolc, Salgótarján), ezeken mindig a díjazottak közé kerültek. 


A Barát-Novák építészpáros által tervezett ház a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen - fotó: Kis Ádám

 

A húszas években tervezett villáik az ekkor Európa szerte divatban lévő historizáló – neoreneszánsz, neobarokk, neoklasszicista – stílusokban készültek. A belsőépítészettől kezdve a ház körüli külső kiegészítő elemekig mindent egy egységes mű részeként, nagyon igényesen terveztek meg. A harmincas évek elejétől a modernizmus hatása jelenik meg a lakóépületeiken, azonban sosem lettek az irányzat legkeményebb vonalának követői. 

A lakóépületek körében sok bérház is van a munkáik között. Az 1920-as években épült újlipótvárosi lakóházaik (Pannónia u. 12. és 14. – az utóbbiban lakott Novák Ede élete végéig, valamint Csanády u. 4/a) alaprajzi kialakításukban – a szomszédos házak udvarainak összekapcsolásával – korszerű módon átmenetet képeznek a korábbi zártudvaros beépítéstől a későbbi keretes beépítés felé. Ezek az épületek, a szintén az ebben időszakban elkészült Wesselényi u. 26. alatti házzal együtt, az art deco elemeit vonultatják fel, ahogy azok az építészpáros néhány villáján is megjelennek. 


A Georgia-bérház az Astoriánál - fotó: Kis Ádám

 

A harmincas évek első felében épült bérházaik jellegzetességei a trapéz alaprajzú zárterkélyek. Az általuk kidolgozott homlokzatokat típusmegoldásként alkalmazták, de az erkélyek és zárterkélyek váltakozásából mindig egyedi kompozíciókat alkottak. Ezek a házak már keretes beépítéssel épültek, az udvari szárnyak, a függőfolyosók elmaradtak. Bejárataik, előcsarnokaik, lépcsőházaik ugyanolyan rendkívüli igényességgel készültek, mint a 20-as években épült elődjeiknél. 

Bérházaikkal megjelentek az Architecture d' Aujourd'hui című vezető francia építészeti folyóirat 1933-as párizsi kiállításán is, ahol nagy sikert arattak. "Figyelemre méltóan elegánsak" – írta róluk a francia szaksajtó.


A Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérháza a Közraktár utcában - fotó: Kis Ádám

 

A bérházépítés terén a '30-as évek közepén értek el pályájuk csúcsára: 1935-ben készült el a Georgia Rt. Nyugdíjintézetének bérháza a Rákóczi út 4. szám alatt. A hatemeletes, tetőteraszos, vasbetonvázas épület óratornyával, a falán lévő női szoboralakkal (Abonyi Grandtner Jenő Termékenység című műve Jungfer Gyula kivitelezésében), fényreklámjával és elegáns üzletportál-sorával az Astoria csomópontjának karakteres, meghatározó épülete lett. A homlokzat tagolását az épület szomszédjaként néhány évvel később felépült MTA bérháznál annak tervezője, Hültl Dezső is átvette. Ma már egyszerű járókelőként nem is tűnik fel igazán, hogy két épületről van szó, egy nagy, a Rákóczi út és a Kiskörút csatlakozását meghatározó épülettömbként érzékeljük a két házat. 

A Fehér Hattyú fogadó épületében egyébként, amely korábban a Georgia-bérház helyén állt, sok ismert ember fordult meg. Itt volt a központja Teleki László ellenzéki körének, a fogadó vendégei között ott volt Déryné, Kossuth Lajos, Podmaniczky Frigyes és a tiszaeszlári vérvád koronatanúja, Scharf Móric is. Később a fogadót szállodává fejlesztették, ebben az időszakban rendszeres vendég volt Mednyánszky László. A 19. század végén a tetőtérben fényképész stúdiót alakítottak ki, ahol aztán Haberfeld Károly többször is megörökítette Babits Mihályt. A századfordulótól az épületben működött a Lustig Divatáruház, itt néhány évet kereskedősegédként Salamon Béla, a későbbi nagy komikus színész is eltöltött. Az épület bérházként működő szárnyában élt 1925-től pár évig Molnár Farkas


Egy erkély a Közraktár utcai bérházról - fotó: Kis Ádám

 

A Georgia-ház sikerének köszönhetően a következő évtizedben a Barát-Novák építészpáros sok megbízást kapott bérházak tervezésére. Ezek közül a legjelentősebb a Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérháza a Közraktár utcában. Itt együtt dolgoztak a korszak egyik legfontosabb bérháztervezőjével, Hofstätter Bélával, akivel Novák Ede felesége révén rokoni kapcsolatban is volt. Néhány modern stílusú bérvilla után utolsó közös munkájuk a Hungária Gőzmalmok Rt. Nyugdíjpénztárának kettős bérháza volt a Liszt Ferenc tér és a Paulai Ede utca sarkán. 

A II. világháború idején Novák Edét rövidebb időszakokra többször behívták munkaszolgálatra, svájci menlevéllel és a svéd követség szükségkórházának építőmunkásaként tudta túlélni a sok sorstársa számára végzetes időszakot. Barát Béla 1945 januárjában elhunyt, ezzel a közös építészirodájuk megszűnt. A háború után Novák a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szakértőjeként vett részt a helyreállítási munkákban és egy darabig magántervezőként is működött. 


A Hungária Gőzmalmok Rt. Nyugdíjpénztárának bérháza, Liszt Ferenc tér 3. - fotó: Kis Ádám

 

A politikai balratolódás azonban a magán tervezői praxisok működését ellehetetlenítette, így Novák Edének sem maradt más választása, minthogy csatlakozzon az ekkor szerveződő nagy tervezőintézetek valamelyikéhez. 1948 októberétől az Építéstudományi Központban, majd ennek átszervezése után a Magasépítési Tervező Intézetben dolgozott, ahol vidéki bölcsődék, óvodák és orvoslakások típusterveivel foglalkozott. A következő átszervezés után a Mezőtervbe került, itt a sopronhorpácsi répamagtár hengeres épületének terveit készítette el. 1951-ben a VÁTI-ba osztályvezetőnek, majd rövidesen a KÖZTI-be a műszaki osztály vezetőjének és főmérnök-helyettesnek helyezték át. Ebben az időszakban több más neves építészhez hasonlóan már ő sem juthatott a kvalitásaihoz méltó tervezői feladathoz. 1951. november 17-én hunyt el Budapesten. 

Pesti Monika


Források:

 

 

Lechner Tudásközpont

vélemény írásához jelentkezzen be »