építészet : környezet : innováció

Az ingázó építész története

A XIX. század végén Magyarország millenniumi építőlázban égett, melynek köszönhetően számos ikonikus épülettel gazdagodtak városaink. Ennek a hullámnak egyik meghatározó alakja volt Lang Adolf, kinek munkái Budapest mellett Pécs, Szeged és Bukarest utcáit is ékesítik. A híres építőművész ma lenne 170 éves.

Lang Adolf Alexander 1848. június 15-én született Prága egykori elővárosában, Smíchovban. Élete és munkáinak jelentős része Magyarországhoz köthető, így vezetéknevét több helyen ékezettel, Lángként írják. Az elemi és főreál iskola után tanulmányait Bécsben a Politechnikumban (ma Technische Universität Wien) folytatta, ahol építészeti és építési kurzusokat hallgatott. Itt ismerkedett össze Heinrich Ferstellel, a kor egyik kiemelkedő helyi építészével, aki később számos alkalommal egyengette útját.


A Régi Zeneakadémia épülete az Andrássy úton - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 

Lang Adolf életében számos bizonytalan, ellentmondásos adat található, ilyen többek között budapesti munkásságának pontos kezdete is. Egyes források szerint már egészen fiatalon, 22 évesen a Sugárútépítő Vállalat vezetője lett. A Fővárosi Lapok című újság 1873-ban arról számolt be, hogy Gizella főhercegnő és Lipót bajor herceg házasságkötésére ajándékozott díszalbum címlapját ő készítette el, ugyanis „stylisztikus szépírás és címlaprajz tekintetében jeles tehetség” volt. 1875-ben azonban már egészen biztosan a Pesti Építőtársaság főépítészeként dolgozott.


A régi Műcsarnok - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 

Az Andrássy út három épületet köszönhet a neves építésznek, az 1. szám alatti Stein Palotát, a Régi Zeneakadémia székházát a Vörösmarty utca sarkán, valamint a szomszédos régi Műcsarnokot, melyben ma a Budapest Bábszínház és a Magyar Képzőművészeti Egyetem működik. A Műcsarnok tervezésére 1874-ben nemzetközi pályázatot írtak ki, 45 pályamű közül végül Lang Adolfé lett az első, az épület 1877 novemberében készült el. Az átadóünnepséget nem csak szakmai sikerként könyvelhette el, állítólag itt ismerte meg leendő feleségét, Steinder Emma Reginát is, aki ekkor még Ágai Adolf házastársa volt. Lang Adolf és Emma vélhetően 1879-ben kelt egybe, egyetlen gyermekük, Lang Emma pedig kilenc évvel később született meg.


Stein palota, Andrássy út 1. - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 

Lang Adolf 1878-ban visszatért Bécsbe, egyes feltételezések szerint azért, mert Piatsek Gyula pécsi építész azzal vádolta meg, hogy összedőlt egy budapesti épülete. Nem Piatsek volt az egyetlen, aki pontatlanságot talált Lang munkáiban, hivatali felülvizsgálatok is gyakran bukkantak kivetnivalókra, megvalósult épületei miatt többször is pereskedett. Más források szerint az 1873-as válság kényszerítette Langot Budapest elhagyására, ekkor került ugyanis csőd közeli helyzetbe a Pesti Építőtársaság. Valószínű, hogy a piac kiszámíthatatlansága helyett szívesebben választotta a tanári pályát, így 1879-ben Bécsben az immáron Műszaki Egyetemként működő régi iskolájához csatlakozott. Ismét Ferstel segítségével egy évig Hágában folytatta az oktatást, majd visszatért Bécsbe. 1882-től a Bukaresti Technikai Főiskola elődjében, a Hidak és Utak Iskolájának tanári karában helyezkedett el. Az itt töltött idő alatt valósultak meg bukaresti épületei, többek között a Nationala Biztosító Társaság palotája a Doamnei utcában, Costinescu miniszter palotája és az egykori városi közfürdő. Nyolc év itt töltött idő után megint Bécs következett, ekkor azonban balszerencsés üzleti ügyek következtében elveszítette vagyonát, így végül ismét az akkor már millenniumi építési lázban égő Budapest lett az otthona.

Második Magyarországon töltött időszakának kezdetén ismerte meg Steinhardt Antalt, akivel közös irodájuk egyik legkiemelkedőbb munkája a Pécsi Nemzeti Színház lett. Nem indult zökkenőmentesen az épület megvalósulása, a város nehézkesen talált megfelelő telket, majd a szükséges anyagi források előteremtésével is problémák adódtak. A tervek elkészítésére 1890. május 11-én hirdették meg az első pályázatott. A szűkös, mindössze két hónapos határidő miatt végül hét pályamű érkezett, melyből csupán kettő volt megfelelő. A bizottság döntése Langnak és Steinhardtnak kedvezett Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával szemben.


A Pécsi Nemzeti Színház - Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

 

A munkálatok 1893 nyarán kezdődtek el, a neobarokk épület átadóünnepségét 1895. október 5-én tartották. „Szóval az új pécsi színház valóságos diadala az újabb hazai építészetnek s remélhető, hogy ez teljesen megtörte a magyar színház-építészethez fűződő bizalmatlanságot; ezért ismételten kiemeljük Pécs városa intézőinek és Steinhardt és Lang építészeknek érdemeit.” – írja Komor Marcell 1895-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében. A színházba lépve impozáns előcsarnok fogadja a kultúra szerelmeseit, ahonnan díszes lépcső és két folyosó vezeti őket tovább a nézőtérre és a páholyokba.


A Pécsi Nemzeti Színház üzemházának keresztmetszete 1979

 

A Steinhardt-Lang páros megvalósult munkái közé tartozik még Szegeden az 1896-ban átadott gőzfürdő és a jelenleg Móra Ferenc Múzeumként működő kultúrpalota, a Városligetben egykor elhelyezkedő Millenniumi kiállítás Vas-, fém- és építőipari csarnoka, a Kassai Nemzeti Színház, valamint számos fővárosi bérház is. A közös vállalkozás befejezéséről pontos adatok nincsenek, de az biztos, hogy a régi Magyar Színház és a pécsi városháza dokumentumain csak Lang neve szerepel egyedüli tervezőként.

Kezdetben csak a régi városháza kibővítését tervezték Pécsett, amivel kapcsolatban szintén felmerül Lang Adolf neve, ugyanis a homlokzat, a közgyűlési terem és a főlépcsőház terveinek elkészítésére őt kérték fel. Az átalakítások helyett azonban a város 1898-ban egy új épület megépítése mellett döntött. A tervezés és az építkezés közben is rengeteg bonyodalom adódott, végül a neobarokk épületet 1907. június 5-én avatták fel, a hivatalos átvétel pedig november 26-ára tolódott el. Pécs Langnak köszönheti a városházától néhány lépésnyire található Szentháromság szobor építészeti terveit is.


A pécsi Szentháromság szobor a Széchenyi téren, háttérben a városháza tornyával (fotó: FTV / Lechner Fotótár)

 

Lang Adolf 1908-ban ismét elhagyta a magyar földet és visszatért Bécsbe. Utolsó éveinek kiemelkedő munkája a Karlsbadi (Karlovy Vary) Fürdő tervpályázatán elnyert első díj, az épület megvalósításáról azonban a források eltérően nyilatkoznak. Utolsó tervrajza egy soha meg nem valósult zsinagóga volt. 1912-ben daganatos betegséget diagnosztizáltak nála, és egy évvel később, 1913. május 2-án elhunyt.

Lang Adolf kacifántos életútjában meghatározó szerepet játszik Bécs és Bukarest is, munkásságának súlypontja és szíve azonban rendszeresen visszahúzta Magyarországra. Bizonyítja ezt az is, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségének megalapításában tevékeny részt vállalt és haláláig tagja is maradt.

Fenyővári Bernadett

 


 

Forrás

Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága

Művészet 12. évfolyam 1913. 6. szám

Talajmechanikai szakvélemény Pécs, Színház tér 1. Nemzeti Színház bővítési és felújítási munkáihoz. KÖZTI, 1979. – Lechner Tudásközpont tervtára

 

Lechner Tudásközpont

vélemény írásához jelentkezzen be »