építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Bercsényi 28-30 2010/1 - Múltidézés a FUGÁ-ban

2011. június 9-én este  a FUGA Trezortermében Noll Tamás és Taksás Mihály mutatta be a legendás Bercsényi 28-30 folyóirat 1963-1988 között megjelent számainak repertóriumát tartalmazó kiadványt, majd ezt követően az egykori főszerkesztők és munkatársak meséltek az érdeklődőknek az újságkészítés színgazdag - ám korántsem felhőtlen - évtizedeiről.

A most megjelent, Bercsényi 28-30 2010/1 címet viselő kiadvány egyfajta gyűjteményes kötetként az eddig megjelent lapszámok címlapját, tartalomjegyzékét és impresszumát tartalmazza (a FUGA Trezortermének falain ezek az oldalak nagy méretben megtekinthetők június 22-ig). Az 1980-85 között főszerkesztőként tevékenykedő Taksás Mihály bevezetőjében elmondta: szeretnék ezt a mintegy 5000 oldalnyi, anyagot közkinccsé tenni, hogy a fiatalabb generációk is megismerhessék ezt a páratlan kortörténeti dokumentumot. A közelmúltban elnyert pályázati pénz lehetővé tette egy weboldal és a most megjelent kiadvány létrejöttét. A továbbiakban a teljes anyag kereshető formában történő digitalizálását tervezik. A projekt vezetői - Bőczén Árpád és Smiló Dávid az Építész Szakkollégium tagjai - egy új lapszámot is szeretnének megjelentetni, amelyben többek között az egykori főszerkesztőkkel és szerkesztőkkel készített interjúk által tárnák fel az újság múltját.

 

Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
 

 

A megnyitó utáni beszélgetés az Építész Szakkollégium "Építészet és kritika és írás" című  beszélgetéssorozatának része volt. Kulcsár Attila, Kovács Ferenc, Jobbágy Judit, Horváth György, Noll Tamás, Rudolf Mihály és Taksás Mihály személyes hangú visszaemlékezéseikben igen érzékletesen, többféle megközelítésből mutatták be a korszellemet és az újságkészítés körülményeit. Bár a kollégium sokáig Rózsa Ferenc nevét viselte, a folyóirat azonban kezdettől fogva Bercsényi 28-30 címen futott. Az egykori munkatársak az első három évet hőskorként emlegették. Az első számok stencillel, 100-300 példányban készültek. Később az ofszet technikával készülő számok némelyike az 1000 példányt is meghaladta. A Bercsényi 28-30 összművészeti koncepcióját, kulturális sokszínűségét a minden iránt való érdeklődés jellemezte: az aktuális egyetemi, kollégiumi hírek, sportesemények mellett rendszeresen közölték a saját szervezésű kiállítások és színházlátogatások kritikáit is. E nyitott, befogadó attitűd lényegét Kovács Ferenc e szavakkal fogalmazta meg: az építészet szellemi magatartás kérdése.

 

Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
 

 

Az 1963-ban diákotthonból kollégiummá váló intézmény hamar legendássá vált kulturális programjairól. Itt kezdett a magyar könnyűzenei élet néhány jelentős tagja, az Illés együttes és Koncz Zsuzsa. A Kex és a Syrius bulik többsége is itt zajlott, de innen indult a Sebő együttes, majd jóval később az Európa Kiadó zenekar is. A magyar avantgarde képzőművészet egyik jelentős  színtere is lett, valamint a "marginális értelmiség" fóruma: színészeké, filmrendezőké, filozófusoké, közgazdászoké. Noha a rendezvények gyakran átlépték az akkori kultúrpolitika határait, a hatóságok csak kevés alkalommal tudtak beavatkozni és betiltani a rendezvények megtartását, mert mindig voltak olyan személyiségek, akik megvédték a hallgatók tevékenységét. A kollégiumi élet vadul pezsgett, annak ellenére, hogy a kollégium igazgatója évtizedeken keresztül egy egykori ÁVH-s tiszt volt. A kollégium csak 1966-tól lett vegyes, koedukált intézmény. A Bercsényi 28-30 újság szerkesztői ebben az évben készítették el az 1896-ban alakult és legutóbb 1937-ben megjelent Megfagyott Muzsikus új számát. Később 1974-ben és 1987-ben adtak ki újabb számot, 1994 óta pedig ismét rendszeresen megjelenik, immár félévenként.

 

Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Zsámboki Miklós
 

 

Az építészet kezdetben egy volt a folyóiratban szereplő művészeti ágak közül. Ez Noll Tamás főszerkesztő idejétől (1972-76) változott meg, az építészet került túlsúlyba. Egyre több diplomatervet közöltek, különféle építészeti témákat dolgoztak fel, szakmai vitákról tudósítottak, hazánkban addig publikálatlan építészeti írásokat fordítottak magyarra, például a nemzetközi modern kifáradásának korszakából. Rudolf Mihály szerkesztősége tematikus építészeti lapszámokat adott ki: Robert Venturi; Szovjet avantgarde építészet 1917-32; Hardy, Holzmann, Pfeiffer Associates; Krier fivérek. A szakma is hamar felfigyelt az ifjúság eme lelkes, hiánypótló törekvésére. Az újság a nagy tervezőirodákban is igen kedvelt olvasmánnyá vált, és nagymértékben hozzájárult az építészeti-művészeti látókör szélesítéséhez azokban az információhiányos időkben. Az újság szerkesztősége a 20-25 főt is elérte. Többen közülük ismert építészek lettek. A közös munka akkoriban a hallgatók egyik legfőbb önkifejezési formája volt. A bentlakók igen sok időt töltöttek együtt, a folyamatos egyetemi leterheltség mellett viszonylag ritkán utaztak haza. A kollégium igazi találkozóhelyként működött, sok fővárosi hallgató is bejárt a pezsgő közösségi és kulturális légkör miatt.

 

Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
 

 

Taksás Mihály 1980-1985 között volt a folyóirat főszerkesztője. Ekkorra már a 60-as évek általános lelkesedése lelohadt, elmaradtak a hallgatók irodalmi alkotásai, rajzai és kritikái. A lap ekkor elsősorban a kollégiumban működő öntevékeny köröket (kiállítási kör, szakmai kör, koncertszervezők) fogta össze, dokumentálta az ezek által szervezett programokat, valamint számos művészeti és építészeti mellékletet adott ki.

A lap, illetve a kollégiumi kulturális tevékenységek elsorvasztása az 1980-as évek elején kezdődött. Nem tiltásokkal, hanem indirekt módon. A technikai és pénztámogatás csökkentésével, majd megszüntetésével indult. Ez azonban nem volt eredményes, mert a koncertek, valamint az eladott kiadványok bevételéből továbbra is működni tudott az újság. Az egykori ebédlőben (ma tornaterem) rendezett koncerteken általában 6-800 fős közönség volt: Európa Kiadó, Balaton, Kontroll Csoport, Vágtázó Halottkémek, Bizottság, ETA, 2. Műsor, stb. Nagyobb "sikerhez" vezetett a kollégium közösségi helyiségeinek lakószobákká való átalakítása, amely végeredményben a kollégiumi élet redukálódásához vezetett. Eredetileg az épület minden lakószintjének végein egy-egy nagyobb szoba volt, ezekben működtek a szakmai köri szobák, az újság szerkesztősége, valamint a tanulószobák; ezekben rajzoltak például a nem kollégista hallgatók is. Ezek megszüntetése drasztikus hatással volt az addigi kollégiumi aktivitásra. Erre a folyamatra tette fel a pontot a közel egy hónapja üzembe helyezett beléptető rendszer, amely jelentősen megnehezíti és korlátozza a nem kollégista hallgatók bejutását a kollégiumba.

 

Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
Bercsényi 28-30 - Múltidézés a FUGÁ-ban, fotó: Garai Péter
 

 

Ennek ellenére a kollégium továbbra is a központja az egyetemen működő öntevékeny köröknek, szakkollégiumnak. A filmklub Közönséges vetítés néven működik, a Bercsényi fotókörnek pedig saját sötétkamrája van az alagsorban. A bulikért a Bercsényi Gödör klub felel, a szakmai programokról pedig az Építész klub, valamint a saját műteremmel is rendelkező Építész Szakkollégium  gondoskodik.

Garai Péter, Taksás Mihály

vélemény írásához jelentkezzen be »