építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Bukarest legújabb múzeuma

Provokatív tartalommal és a Ceausescu-rendszerhez való viszony definiálásának igényével lépett színre Bukarest legújabb múzeuma. A karakteres építészeti megoldások és az egész épületet utaló kiállítások újfajta galériaélményt ígérnek, a cél pedig nem kevesebb, mint vitára hívni a látogatót.

Az első romániai magán művészeti múzeum (az 1910-ben alapított Simu Múzeum után) 2018. október 9-én nyitotta meg a nagyközönség számára, célkitűzése szerint pedig egyaránt tár majd a látogatók elé gazdag állandó gyűjteményt és kurrens időszaki kiállításokat. Hatalmas érdeklődés övezi a kiállítótér tárlatait, ami nemcsak újdonságának, de annak is köszönhető, hogy új irányból igyekszik megragadni a kiállítótér adta lehetőségeket – máshogyan vezeti végig tárlatokon a szemlélőt, mint a megszokott múzeumok. Ahogyan Erwin Kessler az avatáskor mondta: „A múzeum bonyolultabb, mint amilyennek látszik, nem kulturális bevásárlóközpont; erősen tematizált anyaga az 1965 utáni román művészet áttekintését adja.

 

MARe / kortárs művészeti múzeum - fotó: Cosmin Dragomir

 

Annak érdekében, hogy az állandó tárlat ne vigye el a hangsúlyt az aktualitásokról és a kortárs művészetről, a múzeum folyamatosan legalább két román és két nemzetközi időszaki kiállítást kíván fenntartani. Bár ez elsősorban kiállítótér, a MARe zenei és kísérleti filmprogramot is üzemeltet, a kortárs művészettel foglalkozó, a legfrissebb európai kiadványokkal gazdagított könyvtára pedig a kutatók és az oktatási programok számára is fontos segítség lehet majd. Az ötszintes múzeumépületben számos kiegészítő funkciójú teret is elhelyeztek, így került ide nézőtér, könyvtár, kávézó, bolt, egy tetőterasz és egy kert is.

 

MARe / kortárs művészeti múzeum - fotó: Cosmin Dragomir

 

Építészeti koncepcióját a kurátori koncepcióra fűték fel, annak mintegy építészeti tükröződése. Szokatlan módon a kiállítási anyaghoz szabták az épületet, a múzeum felszerelését és rendszereit. A helyszínt áthatja a kommunista diktatúra története: a két világháború között tervezett eredeti épületet erőszakkal államosították, majd Ana Pauker külügyminiszter költözött ide, de Ceausescu is innen csupán néhány percre építette fel saját lakóhelyét.

 

MARe / kortárs művészeti múzeum - fotó: Cosmin Dragomir

 

A Youssef Tohme Architects and Associates (YTAA) legnagyobb feladata talán az volt, hogy úgy nyúljon érzékenyen e történelem és ideológia által átitatott épülethez, hogy ne is kendőzze el azt. Az eredeti homlokzatosztás megtartásával emlékeztek meg a múltról, de megmaradt az alagsori vasbeton bunker is, sikerült azonban a hely szellemének tiszteletben tartása mellett új identitást adni az épületnek. Az üvegfalakkal határolt földszint felett szinte lebeg a sötét téglával burkolt monolit épület, amelynek befalazott ablakai és aszimmetrikus fedése, a homlokzat síkjából ki-kiugró tömbök, valamint a bejárat fölé magasodó negyed gömbkupola és az azt lekövető, a kupola által megtámasztott falszakasztól elemelt utcafronti homlokzat szinte harsogóan kortárs megoldás.

 

MARe / kortárs művészeti múzeum - fotó: Cosmin Dragomir

 

A belső tér rímel a puritán homlokzatra: az indusztriális hatást keltő fém tartószerkezetek és takarórácsok, a bejáratot, a lépcsőházat és a folyosókat uraló sötét tónusok, az egymásba fonódó terek szándékosan erősítenek egyfajta bizonytalanság- és idegenségérzést a látogatóban. A kiállítások a teljes belsőt „belakják”, minden lépcsőforduló vagy folyosóról nyíló helyiség egyben a művek befogadásának tere; a kiállítás megismerése így egyben a múzeum felfedezésére irányuló, szabályozott kísérlet is.

 

MARe / kortárs művészeti múzeum - fotó: Cosmin Dragomir

 

A múzeum azt tűzte ki célul, hogy bemutassa – sőt, vitára bocsássa – azon művészek munkáit, akik a kortárs művészet paradigmaváltásához járultak hozzá, akik megváltoztattak valamit a művészetről alkotott képünben. Az állandó kiállítás olyan, neves művészektől mutat be kulcsfontosságú alkotásokat, mint Ion Ţuculescu, Andrei Cădere, Nicolae Comănescu, Ion Grigorescu, Paul Neagu, Ştefan Bertalan, Roman Cotoşman, Pavel Ilie, Diet Sayler, Alexandru Chira, Horia Bernea, Florin Mitroi, Marian Zidaru, Ioana Bătrânu, Vioara Bara, Teodor Graur, Dan Perjovschi, Dumitru Gorzo, Victor Man, Ecaterina Vrana, Vlad Nancă, Gili Mocanu, Anca Mureşan, Ovidiu Feneş, Cristina David vagy Ion Bârlădeanu.

Móré Levente

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »