építészet : környezet : innováció

Fából felhőkarcoló: az ősi építőanyag újragondolása Bécsben

Bécs vezetése nem szeretne Manhattant varázsolni egyik városrészből sem, de az innovatív toronyházaknak nem áll útjába. Jövőre adják át a 84 méteres, háromnegyed részt fából készülő magasházat, amely nemcsak a bent lévők, hanem a környezte számára is jó hatással lesz. Bán Dávid írása.

A bécsi városvezetés óvatosan kezeli a toronyház építési igényeket. Mint Rudolf Schicker, a fejlesztésekért és a közlekedésért felelős városi tanácstag elmondta, noha sokan ódzkodnak attól, hogy a történelmi városba magas épületek kerüljenek, a város mindenképpen keresi a módját, hogy az ilyen fejlesztéseknek ne legyen akadálya, ugyanakkor azonban nem is szeretné bátorítani a befektetőket a monumentális épületekre. Mindemellett pedig azt is kimondják, hogy a történelmi városközpont és a lakosok szempontjainak nagyfokú figyelembe vétele mellett lehet csak teret engedni az egyébként támogatandó kortárs építészet prominens és látható megjelenésének. Épp ezért, hosszú évek rákészülése után, nemrég olyan szabályozással álltak elő, amely külön zónákban engedi meg a toronyházépítést, de a befektetőknek és tervezőknek a szokásosnál is komolyabb előkészületi munkákat kell tennie. Már a tervezés legelső fázisában be kell vonni a lakosokat, tájékoztatni őket az összes várható változásról, biztosítani kell a megfelelő közösségi közlekedési lehetőségeket, magas szinten megjeleníteni a környezettudatos szempontokat, illetve csak a kifejezetten minőségi építészeti elképzelések kapnak majd zöld utat. Noha a városháza nem kíván közvetlenül beleszólni az ízlésformálásba, Rudolf Schicker szerint nem ők szeretnék kimondani, hogy valami szép vagy csúnya. Az elfogadott toronyház-építési koncepció előkészítéséhez a nemzetközi tapasztalatok mellett a városlakók véleményét is kikérték, a várostervezők először használtak internetes felmérést a kérdéshez.


Hochhaus, Herrengasse, Bécs - építész: Siegfried Theiss, Hans Jaksch - forrás: Wikipedia


Bécs tudatos városfejlesztése már történelmileg igen specifikus karaktert adott a városnak. A 19. század közepén kezdtek jól átgondolt várostervezésbe a Ringstrasse kiépítésével, majd 1869 és 1875 között megépült a Duna csatorna, amely szintén jelentős urbanisztikai szerepet kapott. 1893-re elkészült a szabályozás, amely a város építkezési területei határozott zónákra osztja. Ez a város köré egy igen jelentős zöld gyűrűt vont, hatalmas erdőségekkel. Az 1950-es évekig alapvetően maradt is ez az urbanisztikai elképzelés, amely nem számolt magasházakkal. Ritka kivételek persze erősítették a szabályt, a második világháború előtt létesült az Engels-Hof lakóház együttes néhány „tornya”, vagy a Hochhaus a belvárosi Herrengasséban. Később, 1955-re épült meg a Duna csatorna partján az Erich Boltenstern tervezte, 73 méter magas Ringturm, amely rendkívüli építési engedélyt kapott és ezzel a belváros szinte máig egyetlen modernebb típusú magasháza lett.


UNO City, Bécs - építész: Johann Staber - forrás: Wikipedia


Az 1960-1970-es években a külvárosi zónákban megindult a nagyobb lakónegyedek felhúzása, amelyekkel együtt a magasság is növekedni kezdett. Közben az 1970-es években, a városmagtól távolabb, a Duna partján Johann Staber tervei alapján megépült az emblematikus Bécsi Nemzetközi Központ, azaz az UNO City az ENSZ számára létesített több irodaházzal, amelynek a legmagasabbja 127 méter. Az 1972-ben kiadott városi építésügyi szabályzat határozott védelem alá vette a belvárost és a történelmi épület-együtteseket. Több módosítás után 1994-ben egy olyan városi fejlesztési tervet fogadtak el, amely már tartalmaz egy kifejezetten a magasházak építésére vonatkozó gazdasági, környezeti hatástanulmányt is.


Donau City utcakép - forrás: Wikipedia


Ma Bécsben egyre jellemzőbb a középmagas épületek felépítése, amelyek a város új igényeit igyekeznek kielégíteni. Jelenleg nagyjából száz 40 méternél magasabb épületet tartanak számon, ami hasonló nagyvárosokkal összevetve nem egy kiemelkedő szám. A dinamikusan fejlődő ingatlanpiac új, minőségi épületeket igényel meg a tervezőktől, erre pedig ügyelnek a város vezetői is. Az irodaigények mellett a városnak szüksége van közel 80.000 új vagy korszerűsített lakásra is, így a fejlesztési területeken ezeket is próbálják jó színvonalon kiszolgálni.


Donau City látkép - forrás: Wikipedia


A már említett Duna melletti területek árvízvédelmi szabályozása után már az 1960-as évektől egyre jobban bevonódott a város életébe, igaz ekkor még inkább a vásárok, szabadtéri rendezvények megtartása volt a jellemző, valamint nagy zöldfelületeket hoztak itt létre. Az UNO City megépülése után az 1991-re tervezett Bécs-Budapest Világkiállításra helyszínére is azt a területet jelölték ki, de az expo elmaradása után új irányt vettek az ingatlanfejlesztések. A Donau City elnevezésű nagyszabású projekt keretében vegyes funkciójú beépítések kezdődtek, főleg iroda- és kereskedelmi célokkal, de legalább 7500 embernek épült itt lakás és találunk kulturális intézményeket is. A negyedben már egyre magasabb épületek nőttek ki a földből és jelenleg is zajlik a francia Dominique Perrault tervezte DC Toronypár építése. Az első tornyot 2014-ben adták át és a maga 220 méterével Ausztria legmagasabb épülete lett, átvéve az elsőséget a tizenöt évvel korábban épült, Gustav Peichl, Boris Podrecca és Rudolf Weber tervezte Millennium toronytól.


HoHo Projekt fa-toronyház (terv) - forrás: www.hoho-wien.at


Szintén hatalmas volumenű ingatlanfejlesztés zajlik a közeli Seestadt Aspern negyedben. Itt épül az úgynevezett HoHo projekt, amely a maga nemében úttörő vállalkozás. A Rüdiger Lainer + Partner Architekten ZT GmbH konzorcium egy olyan 84 méteres toronyházat tervezett, amelynek felépítéséhez legalább 75 százalékában fát használnak alapanyagként. A farönk-hibrid építésű toronyház kívülről a fa építőkocka játékokhoz fog hasonlítani, formája lecsupaszítottan szimpla lesz, a lényeg leginkább az anyaghasználatra tevődik át. Mind megjelenésében, mind kialakításában az egyszerűségre törekszik, amelynek létrehozásában az építészek igyekeznek legnagyobb arányban a piacról beszerezhető anyagokat felhasználni. A háromnegyed részben fából épülő toronyház széndioxid kibocsájtás mutatója a mérnökök elképzelése szerint 2800 tonnával lenne kevesebb a hasonló volumenű hagyományos, betonalapú technikával épülő házénál. A fa előnyös tulajdonságait ilyen nagy méretben kihasználva az épület nem csak a benne lakók, hanem a környezetet számára is pozitív, tisztító hatású lehet. Az épület vegyes funkciójú lesz, találunk majd benne szállodát, éttermet, wellness központot, szépség- és egészségszalont, kisebb start-up vállalkozások számára flexibilis irodákat, különleges gasztro butikokat, valamint lakásokat. Az épület belső tereit igyekeznek minél inkább rugalmasan kezelni, hogy azokat a bérlő igénye szerint, fenntartható módon kialakíthassák és variálhassák. A tervezést megnehezítette, hogy a faépítmény megfeleljen a tűzbiztonsági előírásoknak, számos összetételt, kombinációt teszteltek, mire megtalálták a megfelelőt, így 2016 októberében megtörtént az alapkőletétel és jövőre várhatóan átadják Ausztria, de talán a világ első fa-toronyházát.

Bán Dávid



vélemény írásához jelentkezzen be »