építészet : környezet : innováció

Ha itt lenne, jobb lenne ha nem lenne itt

A BIVAK megvételt nyert terve a hódmezővásárhelyi "Könyvtár és tudásközpont építészeti megfogalmazása" tervpályázatára. A pályamű a közösség, a közvetlen és a mediált találkozások tereként értelmezve a funkcionális programot – a város szövetében talán szokatlanul, de nem előkép nélkül – „radikális illeszkedést” kíván megvalósítani. 

A hely szelleme – Kontextus és inspirációk

A tervezési terület Hódmezővásárhely szívében található, patinás középületek, köztük az Ybl Lajos tervezte Városháza által határolt, reprezentatív Kossuth tér sarkán, a Partium és Erdély rurális későreneszánsz építészetének hatását tükröző Református Ótemplom és a mellette álló szép arányú (népi barokk stílusú) magtár épület szomszédságában. A közelebbi és távolabbi múlt találkozáspontja ez a kis melléktér, olyan inflexiós pont, ahol a XIX. század és a XX. század ad egymásnak randevút és a várost Szegeddel összekötő vasút-villamos már a XXI. századot érkezteti meg. Az ide tervezett, „a régióban kiemelkedő, a város életében meghatározó multifunkcionális kulturális központ” ennek a történelmi korokat átfogó találkozásnak lesz méltó kortárs résztvevője. A „könyvtár és tudásközpont, kiállítótér és előadótér, egyben közösségi térként, találkozóhelyként is funkcionáló” leendő új épület olyan kortárs építőművészeti alkotások között kell, hogy helyt álljon Hódmezővásárhely központjában, mint az Andrássy úton felépült Emlékpont (tervező: F. Kovács Attila) vagy a szintén kis sétával északi irányban haladva a Dr. Rapcsák András úton található Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, a modern magyar építészet kiemelkedő jelentőségű épülete, id. Janáky István és Jánossy György munkája, amely ifj. Janáky István, Janáky György és Janákyné Füredi Gizella tervei nyomán vált ismét kortárs köz- és közösségi épületté. Még egy kicsit tovább haladva ebben az irányban a Vesmás Péter által bővített és felújított Tornyai János Múzeumhoz érünk. A felsorolt épületek, ahogy a Kossuth téren a Városháza, az egykori Ógimnázium klasszicista épülete (tervező: Schreck Ferenc), a Fekete Sas rendezvényház (tervező: Pártos Gyula), a Nagytakarék szecessziós épülete (tervező: Müller Miksa), illetve a Református Ótemplom is, a helyi kultúra és identitás épített tájékozódási pontjai: koruktól függetlenül kortalan minőséget, elvitathatatlan hódmezővásárhelyi karaktert mutatnak. A tervezési helyszín sajátossága, hogy az Ótemplom, illetve a Sarokház tömbje mögött paneles lakóépületek sorakoznak a XX. század második felében meghatározó funkcionalista városidea szellemiségében, míg a Kossuth tér felé tekintve a XIX. század büszke polgári világa és a frissen megújult, gyalogosbarát köztérré alakított Dr. Rapcsák András utca képe tárul elénk. A tervek szerint az Andrássy út tervezési területtel közvetlenül határos szakasza hasonló módon fog megújulni. Régmúlt, közelmúlt és a régit rehabilitáló, újra az embert központba helyező jelen élő épített öröksége. Ebbe a városépítészeti, architekturális kontextusba kíván beilleszkedni nem tolakodó, de nagyon mai gesztusként a tervezett épület, amely a főtérrel átellenben elhelyezkedő lakótelepi környezet felé is megnyitja a város központi találkozóhelyét.


építész: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron (BIVAK)

 

Funkcionális kihívások – Könyvtár és levéltár a digitalizáció korában

A könyvnyomtatás a reneszánsz, a polgárosodás új világát hozta el, megszületett a „Gutenberg galaxis”. A ma embere a ’homo interneticus’ hasonló jelentőségű lépést tett és az elmúlt néhány évtized alatt a digitalizáció új világába lépett. A tudás megszerzésének, megosztásának, alkalmazásának egészen új lehetőségei bontakoznak ki körülöttünk, ami kihat az élet minden területére: a munkavégzésre, a termelésre (ld. ipar 4.0), a szolgáltatások nyújtására és igénybe vételére, a szabadidő eltöltésére és társas kapcsolatainkra egyaránt (legalább annyi időt töltünk a virtuális világban, mint a fizikai valóságban). Változóban a tudáshoz való viszonyunk is: egészen más lett a tudás megszerzésének, alkalmazásának, megosztásának eszközrendszere és újra kell értelmezni azokat a tereket is, ahol ezeket használjuk. Noha elvileg minden információ folyamatosan a „kezünk ügyében van” a mobil okoseszközök segítségével, mégis azt tapasztaljuk, hogy felértékelődött a személyes kapcsolat, a valós időben történő együttműködés, a közvetlen (nem mediált) interakció a munka, a tanulás vagy a szabadidő eltöltése során egyaránt. A könyvtár hagyományosan a Gutenberg nevéhez fűződő adathordozóra alapozott tudás-tár. Bár sokan gondolták úgy, hogy a könyvek korának leáldozóban van, a digitalizációval a könyvtárak meglepő módon mégis új reneszánszukat élik. A könyvtár a világban mindenütt újraértelmezte szerepét és a korábbi megőrző, repozitórium szerep mellett egyre inkább a közönség, a közösség találkozóhelye, az oktatás, az egészségmegőrzés, a munka és a szabadidő eltöltésének interaktív terévé vált. Információhordozók tárházából az információ alkalmazásának, az innováció, a digitális írástudás és az elérhető a korábbinál nagyságrendekkel több adatmennyiségben való kritikus eligazodás elsajátításának helye, a csoportos és egyéni kutatás, tanulás, a szellemi felfrissülés, inspiráció tere is. Az új hódmezővásárhelyi tudástér esetében sajátos szinergiát jelent, hogy a városi könyvtár mellett egy épületben kerül elhelyezésre a városi levéltár is. A könyvtár tudás- és közösségi térként visszavonzza az embereket a virtuális térből a való világ tapasztalatába, azzal, hogy számos hagyományos köztéri funkciót – a kávéháztól az alkotó műhelyeken át a játszótérig bezárólag – integrál és új minőséggel ruház fel. A könyvtár, mint fizikai épület és hely emellett a virtuális teret is birtokba veszi, a gyűjtemények digitalizálásával online repozitórium és ehhez kapcsolódó új online és mobil szolgáltatások formájában vagy éppen a közösségi felületeket használva, közösséget szervezve, közösségi projektek létrehozását elősegítve. Hódmezővásárhely új könyvtár, levéltár épülete is ilyen XXI. századi tudástérként kíván megjelenni a város központjában összekapcsolva a könyvtári, a levéltári és a közösségi funkciókat.


építész: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron (BIVAK)

 

Városszerkezet, architektúra

„Az új intézménynek az önkormányzat központi, emblematikus szerepet szán, ezért építészetileg is nagyszabású, ikonikus, jelszerű épület megalkotása a cél.” A könyvtár és tudásközpont Hódmezővásárhely számára különleges jelentőséggel bír, több, nagyobb, fontosabb, mint egy közönséges épület, a szellem erejének, a tudás tárházának helyét ki kell emelni, fel kell mutatni, de oly módon, hogy az a kialakult történelmi értékhez, örökséghez, „a városi szövet építménymagasságához, a belváros településkép karakteréhez, hangulatához” illeszkedjen, azt gazdagítsa, mintsem öncélú módon azzal rivalizáljon. A könyvtár új közösségi tudás-tér funkciója, ötvöződve a fizikai repozitórium funkció (könyvtár és levéltár) biztonságos tárolási igényével funkcionálisan a nyitottság (közösségi, elérhető) és a zártság (védett, biztonságos, értéktár) kívánalmát egyszerre kell kielégítse. Az elhelyezni kívánt funkciók alapterület-igénye miatt a tervpályázat kiírója által felkínált tervezői szabadság jegyében egykori Bakay-kúria épületének helyén álló Sarokház megtartásával nem számoltunk a tervezés során. Az ikonikusság, a nagyvonalúság értelmezése korszakonként eltérő: legtöbbször hatalmi konstrukciókat jelenít meg, monumentalitással hat, máskor önmaga jelentőségére hívja fel a figyelmet, a kontextusból kilépve provokál, valami újat mutat fel, radikálisan tagadva a meglévőt.

Emblematikus lehet az illeszkedés is: a korszellem megjelenítése a régmúlt tiszteletével párosulva – ilyen épületek azok a modern és kortárs példák, amelyekre inspirációként tekintünk. Ugyanakkor a közösség, a közvetlen és a mediált találkozások (ember és ember, író és olvasó, kutató és könyvtárgy, tanuló és tudomány között) tereként értelmezve a funkcionális programot – a város szövetében talán szokatlanul, de nem előkép nélkül – „radikális illeszkedést” kívánunk megvalósítani. A tervezett épület könnyen illeszthető a szabályozási környezetbe és tiszteletben tartja a hatályos tűzrendészeti és egyéb védőtávolságokat.


építész: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron (BIVAK)


Lépték, sziluett és látvány

Az épületet ezért részben süllyesztve, a meglévő, mégis újonnan létrejövő köztér megmozgatott felszíneként alakítjuk ki. Folytatva a Dr. Rapcsák András út gyalogos közterének, illetve az ehhez hasonló módon kialakított Andrássy út tervezési területtel határos szakaszának sétány jellegét, a Kossuth tér reprezentatív parkos közterét kiegészítjük a felszínen egy aktív térrel, a két gyalogos övezet metszéspontjában, ami egyúttal átlósan a tér hátterében álló lakótelepi park felé is áthaladást biztosít. Az épület fő funkciói a térszín alatt, de a térszíni történéshez szervesen kapcsolódva kapnak elhelyezést. A tervezési területen átlósan szerkesztett fő megközelítési irány felől emelkedik ki egy szint magasságban az Andrássy út, illetve a Szőnyi út felé az épület, amelynek teteje, a legfontosabb homlokzata, bejárható lejtős tér. Az épület tömege a térszín alatt, az enyhén emelkedő köztér felülete alatt rejtőzik. A létrejövő tér átlós tengelye mentén szerveződik, az Andrássy út felé, illetve az Ótemplom irányában emelkedik finoman, elegáns üveg homlokzattal megnyílva a környező közterület felé, aminek anyaghasználatában is részévé válik. Az oldal homlokzatok üvegfalai felfedezésre hívnak, az erre sétálók beleshetnek a belső tér világába. Somogyi József Szántó Kovács Jánost ábrázoló alkotása (1965) az új köztér fontos eleme. Eredeti helyéhez közel, a korábbi posztamensénél enyhébb kiemeléssel kerül elhelyezésre a burkolat kövével azonos felületen. A szobor helyzete ezáltal megváltozik: az új tér a korábbinál hangsúlyosabbá, új helyzete megközelíthetőbbé, közvetlenebbé teszi az alkotással való kapcsolatát az ide látogatóknak. A tér épített jellege mellett fontos a koncepcióban a zöld felület, a pázsit és a fák jelenléte – utóbbiak a szerkezetbe integrált megfelelő méretű és a felületi burkolat anyagával burkolt konténerek fogadják be.


építész: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron (BIVAK)


Funkcionális elrendezés – „Három az egyben”

A tervezett épület „közösségi tér, ahol olvasni is lehet”, a város új kulturális találkozóhelye, egyúttal a levéltár biztonságos működését is lehetővé teszi, a közös bejárati előtérből önálló beléptetéssel, a védettséget igénylő tároló területek biztonságos elhelyezésével az épület alsó szintjén. A könyvtárral egy tömegbe és egy fő megközelítéssel tervezve a közösségi tér, a könyvtár és a levéltár hármas funkcionális egysége egymást erősítve, a rendezvénytereket is közösen használva tud működni. Az épület bejárata a tér közepén nyíló lépcsősoron át vezet a központi fogadótér szintjére, ahol kávézó található és innen nyílnak a rendezvénytermek is. Ez az épület vezérszintje. Az emelt köztérre a Kossuth tér felőli sarkon, valamint az Ótemplom, illetve a szomszédos Adrássy úti társasház felől lehet szintben érkezni. A nagyvonalú lépcsősor a kávézó nyitott terasza is egyben (tulajdonképpen a teljes járható tetőfelület, a tér kiszolgálható a kávézóból). A burkolt és a pázsit felületek, a tervezett ülőhelyek találkozásra, olvasgatásra, beszélgetésre, piknikezésre hívják a város lakóit és vendégeit egyaránt. Az Andrássy út felé eső épületrészen kap helyet a levéltár, innen nyílik a recepció, a két állandó kiállítótér (szoba), a kutatók területe, a tárgyaló. A kávézó-előtérből jobbra fordulva, az Ótemplom felől eső részen helyezkedik el a könyvtár olvasótere, amiből a helyismereti gyűjtemény, az épület sarkában elhelyezett Németh László emlékszoba, illetve a nagy belmagasságú – világítóudvarokkal tagolt – tér galériaszintjén (a külső felszín síkjában) találhatók a korosztályos olvasóterek, illetve önálló blokkban a könyvtár vezetőjének és munkatársainak irodái. Hasonló elrendezéssel kapnak helyet a levéltár irodai funkciói az épület átellenes oldalán. A galériaszintek közvetlen üveghomlokzatuk révén közvetlen bevilágítást kapnak az utca felől, de a födém és a függőleges teherhordó fal közötti nyílás ebből a fényből az alsó terekbe is juttat.


építész: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron (BIVAK)


Közlekedési és megközelítés

A kávézó-fogadó tér, illetve fő olvasótér szintje alatt találhatók a könyvtár raktárai, illetve a levéltár archívuma. Az épület teljes alapterülete alatt, az épület legalsó szintjén mélygarázs található az előírások szerint biztosítandó parkolóigény fogadására (elektromos töltőhelyeket is biztosítva). Ennek rámpájáról a levéltár számára szükséges rakodótér a raktári szinten is megközelíthető. Mivel a parkolószint az épület legmélyebb részébe került, az oda vezető rámpa az épülettől eltartva egy 20 m x 5,5 m széles lejáróval közelíthető meg – ez a legkevésbé zavarja az Ótemplom mögötti lakóterület kialakult parkját (a fő gépjármű megközelítés iránya az Oldalkosár utca felől tervezett). Az épület köztérként való megfogalmazása a gyalogosbarát környezetbe illeszkedés mellett a kerékpárral érkezőkre gondolva nagy számú kerékpár parkolóval ellátott és lehetőség van akár egy kis kerékpár gyorsszerviz állomás elhelyezésére is. Az épület teljesen akadálymentesített, három lift segíti a kerekesszékkel való közlekedést. A főbejárat mellett a két intézmény dolgozóinak két külön bejáratot biztosítottunk, amely közlekedőmagok vészhelyzetben az épület kiürítésére szolgáló menekülési útvonalak is.


építész: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron (BIVAK)


Időtállóság, innováció, fenntarthatóság

Az épület monolit vasbeton pillérvázas szerkezetű, nagy teherbírású monolit vasbeton födémekkel. Két pinceszint, egy süllyesztett, nagy belmagasságú szint, amely részben galériázva kerül kialakításra (a galériaszint a külső térszínhez közeli szint). Az épület zárófödéme járható, a térszínből változó magasságban kiemelkedve, a környező közterületekhez szervesen kapcsolódik. A járható tetőfelület egy része növényzettel borított (intenzív, öntözött zöldfelület, jellemzően pázsit), illetve a környező nemes kő burkolatot kap, amibe Hódmezővásárhely híres szülötteinek emléket állító kőlapok kerülnek. A tervezés során célul tűztük ki a választott építészeti koncepciónak megfelelő kompakt, alacsony energia fogyasztású és káros anyag kibocsátású, környezetbarát épület létrehozását. Az épület jelentős része a térszín alatt, hőtechnikailag védett pozícióban van. A kevés lehűlő felület, a korszerű nyílászárók kedvező hőtechnikai adottságot jelentenek. Az épület „egyetlen homlokzata” és a világító átriumos kialakítás természetes szellőztetési lehetőséget is biztosít az épület számára. Az ingatlan hosszú távú fenntarthatóságához az alacsony működési költségek, másrészt a hasznosítási bevételek (kávézó, rendezvényterek) járulhatnak hozzá. Előbbi passzív építészeti eszközökkel, illetve aktív épületgépészeti megoldásokkal érhető el. A passzív megoldások között kiemelt szempont a hőszigetelés és a speciális nyílászárók alkalmazása. Az aktív gépészeti megoldások egyrészt a légtömör és hőszigetelt épületburok miatt szinte hermetikusan elzárt épületbelső egyenletes és folyamatos szellőztetését (hővisszanyeréssel), másrészt az épület belső klímájának biztosítására (fűtésre, hűtésre, illetve a használati melegvíz készítésére) megújuló energiaforrások igénybe vételét teszik lehetővé. A megújuló energiaforrások között a geotermikus energia felhasználása kézenfekvő, hiszen Hódmezővásárhelyen működik a geotermikus energiafelhasználás legkitűnőbb hazai példája, amely a város alatt található hévizek energiáját használja fel. Jelenleg a város jelentős közintézményei, így a Cseresnyés Kollégium, az Alföldi Galéria, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ és a Tornyai János Múzeum hasznosít hőellátása során termálvízből nyert energiát, illetve a rendszerre kötött nagyfogyasztók: a Polgármesteri Hivatal, az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, a Fekete Sas Rendezvényház, a Best Western Gingko Sas Hotel, a Református Ótemplom, Gyarmati Dezső Sportuszoda, a Török Sándor Strandfürdő, az Emlékpont, a BKÜF Hódmezővásárhely Regionális Tudásközpont, Németh László Gimnázium, a Tesco hipermarket, az InterSpar üzletközpont. Ezek között a tudástér épületéhez hasonló léptékű létesítmények is vannak. Racionális megoldásnak tűnik a meglévő hálózatra való csatlakozás, de elképelhető egy autonóm (talajszondás) geotermikus rendszer kiépítése is. Az épület ezáltal nem kapcsolódik a gázhálózatra. Az épület szellőztető rendszere, ill. az ebben alkalmazott szűrők a por- és pollenmentesség mellett a páralecsapódást is megakadályozza. A folyamatos, egyenletes légcsere segít a belső térben keletkező szagok és egyéb szennyező anyagok eltávolításában. A rendszer alkalmassá tehető a felhasználás intenzitásához igazodó irányításra, így akár CO2 akár páratartalom függő vezérléssel is ellátható. A magas minőségű épületburok által biztosított egyenletes felületi hőmérsékletek, a hideg sugárzás és a huzatérzés hiánya miatt magasabb hőmérsékleti komfortérzet alakul ki a belső terekben. A magas fokú légtömörség segítségével elérhető alacsony zajterhelés. Az épület fő homlokzatán lehetőség van járható napelemek, illetve napelemes ülőfelületek kialakítására, amelyek az épület járható tetejének éjszakai megvilágítását, illetve az itt megpihenők számára mobil eszközeiknek a feltöltését lehetővé teszi. A világítás LED lámpákkal a térfelszínbe, a mellvédekbe és a bútorokba építetten kerül kialakításra. Az épület nagy teljesítményű WIFI rendszerrel ingyenes vezeték nélküli internet elérhetőséget biztosít az olvasótermekben, a kutatószobákban és a köztéren egyaránt.

BIVAK

 

vélemény írásához jelentkezzen be »