építészet : környezet : innováció

’Intelligens’ tégla, 'lélegző' fal ...

h.e.g.a: Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen - alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata.

Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen - alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata. Szinte nincs is olyan termékismertető-, illetve marketing anyag, amely hangsúlyosan ki ne emelné ezen szerkezetek 'lélegző' képességének a hatékonyságát a réteges szerkezetekkel szemben.Most nézzünk egy kicsit ezen állítások mögé, hogy megismerhessük a kérdés épületfizikai összetevőit és megvizsgálhassuk a valós működés eseteit is._LT1a.jpgA mai, tudatos hozzáállás megköveteli mindannyiunktól, hogy az épített környezetünk ökologiai lábnyoma és az energiafelhasználásunk is mennél kisebb legyen. Nekünk a jelen éghajlati övben télen energiát kell bevinnünk a tartózkodási környezetünkbe, nyáron pedig a túlmelegedéstől kell megóvni magunkat. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy a komfortérzetünk megfelelő legyen, azaz szervezetünk a lehető legkisebb energiaráfordítással tudjon a saját környezetéhez alkalmazkodni.Ez részünkről azt jelenti, hogy megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy az egyszeri beruházás és az üzemeltetés ráfordítás igénye (nyilván nem csak a pénz, de köznyelvi értelemben erről van szó) a lehető legkisebb lehessen.1) A lélegző szerkezetFalszerkezetek ’lélegzése’ alatt általában annak páraáteresztő tulajdonságát szokták nevezni. Ennek fizikai alapja, hogy a belső és a külső terek között kialakuló nyomáskülönbség kiegyenlítődésre törekszik. A folyamat kétirányú lehet, hiszen míg télen (belül melegebb, kívül hidegebb) belül van nagyobb nyomás (a különbség 20-80 Pa, azaz nem sok, de van), addig nyáron elképzelhető, hogy fordított a helyzet (pl. klimatizált terek).A nyomáskiegyenlítődés az év teljes időtartama alatt zajlik, mégpedig a legkisebb munkavégzést (ellenállást) jelentő helyeken. Ilyen helyek a szerkezeteket alkotó elemek, anyagok csatlakozási, kapcsolati pontjai és felületei. (Természetesen az ablakok csukott állapota esetén, hiszen nyitott ablak mellett ez lesz a legkisebb ellenállás iránya.) Azokon a helyeken, melyek "zártak", tömörek vagy annak tekinthetők (pl.: megfelelő vastagságú vakolt felület) ott az ellenállás és így a kiegyenlítődéshez szükséges munkavégzés is nagyságrendekkel nagyobb. Ebből adódóan ezeken a helyeken a kiegyenlítődés mértéke ELHANYAGOLHATÓAN kicsi, összességében kevesebb, mint 1%. A kiegyenlítődési (nedvességvándorlás) folyamat tehát, nagyon nagy mértékben (99%) a szerkezeteket alkotó elemek, anyagok csatlakozási, kapcsolati pontjai és felületei mentén történik.Ez a fizikai tényszerűség alapjaiban kérdőjelezi meg - általános esetben - a lélegző falnak, mint fogalomnak és a köré felépült közhelynek az értelmét, jogosságát....de tegyük fel, hogy lélegző falszerkezet épül…fogadjuk el ezt a már köztudatba is átment formulát … nézzük meg, mi is történik ekkor? (A példában télen, amikor a kiegyenlítődés belülről kifelé történik.)- A „lélegzés” biztosítása érdekében a határoló falszerkezet belső (meleg) oldali vakolati rétegét, azaz a légzárást biztosító szerkezetet el kell hagyni (ellenkező esetben a falszerkezet „lélegzése” a korábban már említett 1% mértéken belüli marad)- A lélegző fal áll egyrészt porózus égetett agyag kamraszerkezetből, másrészt a kamraszerkezet KÖZÖTT - valamilyen hőszigetelésből, pl. - kőzetgyapotból.- Ez a felépítés azt jelenti, hogy a kifelé irányuló páravándorlás legelőszőr a porózus kerámiával, majd ezen átjutva az ásványgyapottal találkozik, aminek a páradiffúziós ellenállása NAGYSÁGRENDEKKEL kisebb mint a kerámiáé… Ez eddig épületfizikailag helyes, hiszen a páravándorlás folyamatában teljesül az az ökölszabály, hogy kifelé haladva egyre kisebb páradiffúziós ellenállású anyag legyen.- De ha ezt az elvet tartani akarjuk, akkor, amint átjutottunk egy agyag és egy ásványgyapot rétegen a következő réteg páradiffúziós ellenállása MÉG KISEBB kellene legyen, mint az ásványgyapoté. … azonban ez NEM teljesül…a következő réteg ISMÉT az agyag, aminek NAGYOBB a páradiffúziós ellenállása, mint a megelőző rétegé ... ez pedig HIBA és nem csupán elvi hiba… a 'páraelvezető' képesség csökkenéséből adódóan fizikai törvényszerűség, hogy párafeldúsulás, illetve ebből - és a szerkezeten belül kifele haladva értelemszerűen létrejövő hőmérséklet csökkenésből - adódóan KAPILLÁRIS KONDENZÁCIÓ jön létre … sőt a belső tér abszolút páratartalmától függően a falazóelemben lévő ásványgyapotban kondenzáció is létrejöhet (víz szabad formában).Meleg oldali légzárás biztosítása nélkül tehát BIZTOSAN kialakul a kapilláris kondenzáció és csak reménykedni lehet abban, hogy a fűtési szezon elmúltával ne gyűljön fel annyi nedvesség, ami ne tudna a nyári időszakban kiszáradni … és ha ki is szárad, azaz a laikus ebből nem vesz észre semmit, ez akkor is komoly szakmai hiba, hiszen az átnedvesedett szerkezet hővezetési tényezője töredéke annak, mint amennyi száraz állapotban lenne.A fentiek alapján az ilyen falazóelemek esetében SZAKMAI HIBA a lélegző megnevezés.A teljes bejegyzés illetve annak folytatása Holnapház blogon található:http://holnaphaz.blog.hu/2012/10/11/_intelligens_tegla_lelegzo_falhttp://holnaphaz.blog.hu/2012/10/16/a_lelegzo_fal_es_mas_okossagok

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »