építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Katalizátor a "nyolcházakban"

Mi az a Superblock jelenség? Mi történik akkor, amikor egy város már túlnő az embereken? Kálna Dávid diplomamunkájában a 8. kerületi "Nyolcházak" tömböt gondolta újra és a meglévő épületek közé alkatrészként ékelte be a fejlődést előidéző mozgatórugókat. 

A "Superblock" jelenség

Mikor a metropolisz túlnő az emberen, felmerül az igény egy városon belüli város építésére. A jellemző városszövetben léptékváltással alakít önálló életteret, melyben érvényesülnek a város infrastrukturális jellemzői, annak egy sajátos lokális igényekre szabott szűrőjén keresztül. A szuperblokkon belül több épület vagy városi tömb található, melyek között kialakul egy differenciált minőségű tér- és úthálózat csökkentett forgalomintenzitással, a gépjárművek teljes vagy részleges kizárásával. A blokk elsősorban lakó, de funkcionális összetétele nem képletszerű, városi szituációhoz igazodó kifelé-befelé működő egymást kiegészítő egységek rendszere.

Helyszín

Az érintett terület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi út-Festetics-Mosonyi-Lóvásár utcák által határolt 302 számú épülettömb. Helyrajzi szám: 34581. A „Nyolcházaknak” becézett tömb az 1880-as években Rohlitz Gyula tervei alapján épült, a szintén általa tervezett Keleti pályaudvarral párhuzamosan. A két tömb együtt alkotja Budapest történeti városképének teoretikus kapuját.

Jelen beépítés különlegessége a házak között hagyott 5m széles épülethézagok. A bennük rejlő potenciál helyenként jelenleg is megmutatkozik a maga kaotikus bájával, hasznosításuk különféle üzemeltetési és gazdasági épületekben merül ki. A tömb belső struktúrája az idők folyamán megbomlott. A sorozatosan megjelenő épületzárványok és a parkolóhelyek térnyerése elidegenítette használóitól a nagyvonalú térszervezést. A belső udvarokba áramló zaj és szmog elmossa a határt a metropolisz és az élettér között.


tervező: Kálna Dávid



Koncepció

A kutatások és vizsgálatok arra vezetnek, hogy a „superblock” működést a tömbön belül nem egy önálló épület idézi elő. Az építészeti válasz katalizátor(ok) létrehozásában rejlik. A meglévő épületek közé mint alkatrész ékelődnek a tömb fejlődését előidéző mozgatórugók. A katalízis folyamata 3 vonatkozásban érhető tetten.

1. Oázis
A metropolisz felől szűrőt képez. A zaj és szmog nagymértékű leredukálása egy városi zűrzavarból kitűnő élettér létrejöttét hordozza magában. A szűrő nem hermetikus. A terület intermodális jellegéből adódó pozitív városi pulzálás átszüremlik. A létrejövő tér a szomszédos Baross tér zöld, emberi léptékű alternatívájaként szolgál.

2. Flexibilitás 
A leginkább terhelt Kerepesi útról reprezentációs lehetőség nyílik, melyet tovább erősít annak intermodális jellege. A tömb kapcsolódó épületeinek rasztere és ablakosztása azonosítható az irodafunkciók által megkövetelt szerkesztéssel így azok bériroda funkcióval működhetnek tovább. A működés záloga a rugalmasság, melyet az épületekhez kapcsolt, 5 m széles épületközt kitöltő katalizátor biztosít. A három épületet összekapcsoló közlekedőnyaláb az irodaépületek variálható használatát, rekreációs terek létrejöttét eredményezi.

3. Energetika
Lévén a meglévő épületek műemléki környezetben helyezkednek el, a külső oldali energetikai korszerűsítés nem célravezető, ugyanakkor lehetőség nyílik a megjelenő új „alkatrésszel” az energiaveszteség kompenzálására. A létrejövő jelentős méretű homlokzatfelület déli kitettsége meghatározó az egész irodakomplexum téli, nyári energiamérlegéknek optimalizálásában, a belső homeosztázis létrehozásában. 

tervező: Kálna Dávid


Az épületre klímahomlokzatot terveztem, a hozzávetőleg 1200m2-es felületen. A Napból származó sugárzásos energia hasznosítása egy ismert gépészeti berendezés felnagyított mása adhat választ. A homlokzati rendszer felfogható egy óriási napkollektorként. Amennyiben képesek vagyunk szabályozni a beszellőző levegő mértékét, télen-nyáron kedvező léghőmérséklet jön létre a két üveghéj között. A légtermikus energia hasznosítására szintenként csőkígyót kell telepíteni, melyben fagyálló közvetítőközeg kering. A csőkígyó a három irodaépület tetőterében kialakított hőcserélőbe szállítja a közeget. A megtermelt energia az épületek HMV előállításában vesz részt.

 

A tervezett katalizátor

Az épület árkád + 4 szint + tetőterasz kialakítású. Szintmagasságai a meglévő épületek szintmagasságaihoz igazodik. Vízszintes és függőleges tartószerkezete vasbeton, mely a tetőteraszon filigrán acélszerkezetre vált. Alapozásának tekinthető, a térszín alatti mélygarázs vasbeton tartószerkezete, A tető kialakítása a tetőteraszon, lapos melegtető, míg a klímahomlokzat felett kis lejtésű hidegtető. A víz elvezetése rejtett ejtőkön történik. Az épület felületeiben dominál az üveg és az acél. Erős kontrasztot képez a klasszicizáló környezettel. A kímahomlokzatba inegrált vegetáció állandó sallangmentes díszítőeleme a homlokzatnak, ami egy mesterséges táj. Mesterséges, hiszen egy épület alkotórésze és táj, mivel egy városi oázis függőleges vetülete.


tervező: Kálna Dávid


Kálna Dávid

vélemény írásához jelentkezzen be »