építészet : környezet : innováció

Kéthéjú lapostető utólagos hőszigetelése és vizsgálata

A panelházak egyik nagy problémája a nagyméretű lapostető víz- és hőszigetelése. Az erre született kísérleti megoldások egyike a kéthéjú hidegtető kialakítása volt, aminek hatékonyságát eddig nem volt lehetőség behatóan elemezni. A Knauf Insulation és a BME Épületszerkezettani Tanszéke összefogott, hogy vizsgálataik eredményeivel növelhessék ezek energiahatékonyságát.

Hazánkban az 1960-as évektől az 1980-as évekig hatalmas számban készültek lakások iparosított technológiával a panelprogram keretein belül. A panelépületek tervezése és kivitelezése során sokféle szerkezeti megoldást kipróbáltak, beleértve ebbe tetőszerkezeteket is, amelyekre a jellemző kialakítás a hagyományos egyenes rétegrendű lapostető volt, de előfordultak a több-kevesebb sikerrel bemutatkozott fordított rétegrendű szerkezetek is.

A magastetők esetében jól ismert kéthéjú hidegtetőket számos kedvező tulajdonságuk miatt a lapostetős változatokban is kipróbálták. A kéthéjú lapostetők rendkívül előnyösek a csapadékvíz elleni szigetelés, hőszigetelés és páratechnikai szempontból. 

Kéthéjú (hideg)tető

A kéthéjú hidegtető felépítéséről: az alsó héj a teherhordó födémszerkezetből és a rajta elhelyezett hőszigetelő rétegből áll. A fűtött térből kikerülő, rajtuk átjutó pára a fölöttük lévő légrésbe kerül, ahonnan átszellőztetéssel eltávolítják. A csapadékvíz elleni szigetelést a felső héjon, a hőszigeteléstől elválasztva helyezik el. A légrésnél a levegő be- és kivezető nyílásait úgy kell elosztani, hogy ne keletkezhessen szellőzetlen zug. Az attikákon elhelyezett szellőzőrácsok hatékonysága nagyon széles és hosszú tetőkön mindig kérdéses volt a tervezők számára.

Az átszellőzés működését és hatékonyságát hazánkban alaposabban még nem tanulmányozták, emiatt határozta el a Knauf Insulation Kft., hogy fújható üveggyapottal elvégzi egy kéthéjú lapostető utólagos hőszigetelését, és ezzel egyidőben épületfizikai méréseket is indít, hogy kiderülhessen, hogyan viselkedik a tető a hőszigetelés után, nem keletkezik-e páralecsapódás.

A tető eredeti állapotában 8 cm EPS, illetve néhány helyen kőzetgyapot hőszigeteléssel készült. A fújt szigetelés e rétegek fölé került. A vizsgálatban, amelyet Bakonyi Dániel tanársegéd (BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék) vezet, a szerkezeti rétegek hőmérsékletét és relatív nedvességét mérjük azért, hogy a tetőszerkezet épületfizikai állapotát, változásait megismerhessük.

Kéthéjú lapostető utólagos vizsgálata

A befújáshoz használt tömlő bejuttatásához magfúróval több helyen meg kellett bontani a felső héj vízszigetelését. Az így létrejött furatok fölé páraszellőzők kerültek, hogy segítsék a pára eltávolítását a fújható üveggyapottal kitöltött üregből. A páraszellőzők egyben lehetőséget adtak arra is, hogy négy keresztmetszetben, 10 perces időközökben lehessen vizsgálni az adott réteg hőmérsékletét és relatív nedvességtartalmát.

A 2015 decemberében elkezdett mérésekből a rövid időtartam miatt természetesen még nem lehet végleges következtetéseket levonni.
A tapasztalt jelenségekből azonban megfigyelhető, hogy a felső szinti lakásokban nagyon meleg van, és nagyon száraz a levegő. A relatív páratartalom csaknem folyamatosan 20% alatt van. Ez kedvező a hőszigetelésre, mert alig jut át pára a födémen a hőszigetelésbe, ugyanakkor lakókomfort szempontjából kifejezetten egészségtelen.

Kéthéjú lapostető utólagos vizsgálata

Az 1. és 4. pontokban a vártnál sokkal kisebb késleltetéssel és csillapítással jelentkezik a belső hőmérséklet változása, itt feltehetőleg valamilyen illesztési hézag van az alsó héjban. Jelenleg a csekély belső páraterhelés miatt nincs belőle probléma, de a négy vizsgált pontból kettőnél megfigyelt jelenség arra utal, hogy gyakoriak a panelhézag problémák, emiatt a méretezésnél a jövőben mindenképp figyelembe kell venni konvektív nedvességterhelést is.

Egyelőre sehol nem jelentkeztek kritikus értékek. A maximális relatív páratartalom a szerkezeten belül mindenütt kb. 90% alatt maradt, kivéve a 4-es pontot a külső beton kéreg alatt ahol eddig 95% volt a maximum.
Sehol nem látszódik nedvességfeldúsulás, gyakorlatilag minden pontban a külső levegővel együtt mozog a nedvességtartalom.

A vizsgálatokról és az adatok elemzéséről a továbbiakban is részletesen beszámolunk majd.

Knauf Insulation

 

 

Knauf Insulation

vélemény írásához jelentkezzen be »