építészet : környezet : innováció

Kilépő — A Népgőzfürdő rehabilitációja

A világon is egyedülálló az a nagy kiterjedésű, termálvízzel teljesen kitöltött, élő Molnár János-barlangrendszer a hajdani Népgőzfürdő műemléképület és Malom-tó alatt, amely ebben a pillanatban is a „szemünk előtt” fejlődik a több millió éves Rózsadomb, mészkő lemezei között.

 

Óbudán vagyunk, a régi Zsigmond utcában, a mai Frankel Leó úton. A fonódó villamos lassít, a Szent Lukács Gyógyfürdő megállója következik. A sínek mellet megpillantunk egy zavaros összetételű telket.  A domb tetején a hamarosan luxus otthonokat biztosító SZOT-szálló1 30 éves épületcsonkja látható. A szomszédos klasszicista2  épületek között van egy gondozatlan tó, mellette egy törökfürdőre hasonlító, körben graffitikkel „díszített” épületmaradvány és egy indákkal szőtt egyszintes létesítmény. A tóban az apró élőlényeken kívül, legfeljebb néhány búvárt veszünk észre. Feltehetően nagyon régen nem járt itt senki. Igaz, hogy a fürdőépület jellege mór, de az iszlám soha nem tette be ide a lábát. Legalábbis nem építészeti indíttatásból.

A termálvíz barlangformáló hatása, a Rózsadomb tetején nyíló József-hegyi barlangban a leglátványosabb.3

„monumentális erő és architektonikus gazdagság jellemzik Ray Rezső műépítészt. […] Szereti a pompát, elképzelése mindig költői és ismételten lendületes, klasszikus és mindig modern és mindezekért kivételesen hivatott a monumentális építkezésre." 4


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó



Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

Ray Rezső Lajos, svájci származású magyar építész. A Szent Lukács Gyógyfürdőt és a Népgőzfürdőt tervezte, amely Budapest egyik legrégebbi fürdője. A nevéhez fűződik még a Royal Nagyszálló és a Hold utcai Református templom is a belvárosban. A témánk szempontjából a legfontosabb az épület kupolája, amely Magyarország első,  Monier technikával készült betonfedése.

„Őt nem vezeti egy irányra esküdő elfogultság, hanem elsősorban mindig a feladatot mérlegeli és ahhoz választ stílust, megoldást, kivitelt. Nincs egy előre elfoglalt álláspontja, az ő álláspontját mindig az adott feladat alakítja ki. […] nem a dogmák fanatikusa, hanem az érdekes ötletek kigondolója.” 5


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

KILÉPŐ címet kapta a diplomamunkám koncepciója, amely a budai barlangrendszerekre utal, ugyanis ezen a helyszínen tartják számon ezen termálvízzel teljes egészében kitöltött barlangok kivezető nyílását.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

Diplomatervem célja, hogy a korábban ismertetett épületegyüttest és a hozzá szervesen kapcsolódó Malom-tavat, domboldalt, barlangrendszert bemutassam az ide látogatóknak. Ezzel párhuzamos célom, hogy az évek óta ide látogató barlangi kutatóbúvároknak helyszínt biztosítsak, hogy könnyebben tudják végezni munkájukat.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

Talán legfontosabb és kiemelkedő épületszintnek az alagsori részt nevezném, amely korábban nem létezett. A terepszint alá történő építkezésem célja, hogy bemutassam a Malom-tó egy másik arcát, illetve a kutatóknak könnyen elérhető labort alakítsak ki. Itt helyezkedik el az épületem központi téregyüttese, a kiállítótér, amely kapcsolódik egy átjárón és raktáron keresztül a kutatók laborjaihoz. Így az éppen felfedezett állatot, növényt a megfelelő eljárásokon túl ki tudják állítani a közönségnek. Az alagsorra (de egyébként az egész épületre jellemző), hogy a bevilágítók, oldal – és felülvilágítók sokkal inkább nyílások, rések, mintsem konkrét nyílászárók, ezzel is idomulva a mélység, a barlang hangulatához. Szándékom, hogy aki idelátogat, az teljes egészében érezze át a víz, a barlang, a mélység hangulatát. 


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó


A szintek között lépcsőn, illetve az egész épületen keresztülhaladó felvonóval tudunk közlekedni. A szellőzés szintúgy a szomszédos épületnél kialakított szellőző rendszeren keresztül történik fel, s le. Az alagsor belsőépítészeti koncepciójának középpontjában az állatok állnak, így pl. a szelvényes teremben a falon elhelyezett burkolati elem juttatja eszünkbe a kis élőlények páncélját. A tér közepébe applikált karsztvíz tároló — amely összeköttetésben van a kinti és lenti vizekkel — adja meg ezen helység hangulatát. Találunk még itt búvárfelszereléseket és köveket is. Az északi (tónál) oldalon hatalmas üvegablakkal tárom a látogatók szeme elé a Malom-tó ismeretlen arcát. Talán még egy búvárt is elcsíphetünk munka közben, amint a tavirózsákat költözteti, vagy a tavat tisztítja.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

Az utcafront homlokzata meghatározó. Indíttatása a vasbeton kupola lyukacsos szerkezete volt, továbbá az információ áramlása. Ezt jelzik az egyforma, szabályos rendszerben kialakított kör lyukak. A homlokzat fémből van, mögötte üvegszerkezet látható. A földszinten elhelyezkedő váró, társalgó, recepció, andalgó és vizek boltjának természetes megvilágításául szolgál. A kint és bent kapcsolata izgalmas ezen a helyen, hiszen az utcán elhaladó ember sziluettjét és árnyékát akként láthatjuk, akár egy sötét barlangi járatban elhaladó kicsiny állat.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

A földszintről tudunk a Malom-tóhoz eljutni (Kilépő kijáratnál) és a közösségi és előadó térhez, amely az egyetlen megmaradt eredeti térkonstrukció a diplomamunkámban. A négyzetes alaprajzú, kupolás tér spirituális jellege leírhatatlan. Javarészt elpusztult állapotban van, egy-egy vasgerendával rögzítették a struktúrát a szomszédos épülethez és a hegy lábához.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

A közösségi térben előadások, iskolai tanulmányutak, búvármegbeszélések folynak. Megvilágítását elsősorban a felülről érkező természetes napfényből nyeri. Közepén az eredetileg megépített medence, amelyet ülőfelületként használok. A  kupolás tér mellett haladva jutunk el a barlang bejáratához, ahol lehetőségünk nyílik búvárkodni, de akár tanulmányútra is ellátogathatunk ide.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

Az emeleten kapott helyet a Malom-tó kávéház egy gyereksarokkal, valamint  a vetítőterem, ahol mind a kutatók, mind az ide látogatók előre egyeztetett időpontokban tudnak filmeket megnézni Budapest fürdőtörténetével, illyetve a helyi érdekességekkel kapcsolatban.  A kupolát is van lehetőségünk közelről megtekinteni a hegy oldalába vájt lépcsőn keresztül. Innen tudjuk felfedezni a a telek további izgalmas részeit egészen a Rózsadomb tetejéig.


Kilépő — Kutató- és Látogatóközpont, Tervező: Tajthy Renátó

 

Az egész épületre jellemző, hogy minden szint és minden térszervezés annak a jegyében alakult, hogy a fény, az anyag, vagy a tematika által kapcsolódjanak egymáshoz. A kint és bent, a fent és lent játéka volt meghatározó számomra.

 

Tajthy Renátó

 


1 SZOT-szálló: egykori szakszervezeti üdülő és gyógyszálló, amely a rendszerváltás óta nem működik.

2 A klasszicista épületek a Magyar Királyság idejében (1800-1850) általában egyszerű mértani elemekből állnak. Hasáb, kocka, henger, háromszög. A stílusra jellemző a középkori kultúra iránti nosztalgia.

3 https://www.youtube.com/watch?v=vLCrq01DG3k&t=830s 

4 Építőművészek Ybl és Lechner korában, TERC 2015., 360. oldal

5 50 éves Vállalkozók Lapja (1928) jubileumi album, Képzőművészet c. folyóirat, Chroniquer tollából.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »