építészet : környezet : innováció

"Közösségi kohézió" - a Piranesi-díjról

A Piranesi-díj 2017 nyertese az osztrák Bernardo Bader Architekten építésziroda Salgenreute Krumbach-i Kápolnája. Ezúttal is kiváló magyar pályázatok érkeztek a nemzetközi zsűri elé, a díjért indulva olasz, osztrák, szlovén, szlovák és horvát építésztársaikkal. Az összes pályamű megtekinthető a FUGA-ban egészen február 5-ig. A kiállítást megnyitotta: Gunther Zsolt.

A pirani kiállítás margójára

Nemrégi élmény Budapesten: a Királyfürdő ötletpályázat szakmai vitája hagyomány szerint a Kós Károly teremben zajlott. Némely díjazatlan kendőzetlenül szapulta az első helyezettet, valamint további díjazottakat. A zsűri döntése egyértelmű volt, ennek ellenére a zsűri nem állt ki korábbi véleménye mellett, hanem a hangadóknak kedvezett (igen, megfontolandó, valóban előremutató stb.). Hozzátenném, ötletpályázatról van szó, ahol az első helyezett nem feltétlenül kapja meg a munkát. Az ötletpályázat viszont nagyon alaposan elő volt készítve, a résztvevők száma és a zsűri összetétele is jelezte, hogy ez valójában egy tervpályázat, csak más köntösben. Mi lett volna, ha a jelenlévő szakma mint mikroközösség egyértelműen kiáll a zsűridöntés mellett, és azt mondja, hogy ebben az esetben támogatja az első díjast? A szakma összezár, nem engedi közbeszerzés prédájává válni az ötletpályázat eredményét. Vagy néhány díjazatlan így próbál helyzetbe kerülni? Mint tudjuk, munka manapság van bőven. A fenti kis etűd is fényesen bizonyítja a következő tézist: a közösség kohéziója a közösség mentális állapotát tükrözi.


Chapel Salgenreute - építész: Bernardo Bader Architekten - fotó: Wikipédia

 

A pirani építészeti díjjal szorosan összenőttek a pirani építészeti napok, mely ez alkalommal ünnepelte 30 éves jubileumát. Az előadássorozat egy részét az emlékezésnek szentelték. A pirani építészeti napok akkor kezdődtek, amikor a szocializmus kezdett belefáradni a kommunizmus építésébe, és a fáradtsággal együtt jelentkeztek a gazdasági bajok. Ha vannak gazdasági bajok, akkor jól tudjuk, hogy a kőműves kanál pihen meg legelőször. Tehát adott volt jónéhány építész munka nélkül, aki arra gondolt, hogy ezt az átmeneti időszakot jó lenne kihasználni egy kis együttgondolkodásra - ebben a régióban. Akkor még nem voltak ennyire átjárhatóak a határok, mégis többnapos konferenciákon vitatták meg a résztvevők az építészet teoretikus alapjait - akkoriban a posztmodern és társaik voltak a legkedveltebb témák. Eredmény: a közösségi kohézió erősödött. A legutóbbi alkalommal már teljesen kitapintható volt az őrségváltás: az alapító atyák és az utódok együtt ünnepeltek.

Most kanyarodnék rá a kiállítás megnyitójának tényleges tárgyára. Talán nem véletlen, hogy éppen egy olyan munka nyert ebben az évben Piranban, ahol az alkotás egyik sarokköve a közösségi kohézió volt. Bernardo Bader Salgenreute-ban alkotott egy Szűz Máriának szentelt kápolnát. Az építész ezen a kicsi vorarlbergi településen nőtt fel. Az eredeti kápolnát 1860-ban építették. Száz éven keresztül töltötte be hűen szerepét, azonban az osztrák gazdasági csoda éveiben elhanyagolták. Tíz éve már menthetetlen volt. A polgármester és a képviselő testület a problémát az egész falu elé tárta. A bázisdemokrácia működött, a bontás, tervezés és kivitelezés a közösség bevonásával történt.

 


Chapel Salgenreute - építész: Bernardo Bader Architekten - fotó: Wikipédia

 

Az új kápolna alaprajzával hűen követte a régiét. A narthex, naos és szentély hármasa láttán déjavu érzése lehet az embernek, de a templom metszete teljesen átalakult. Az új párkányvonal megfelel a régiének, viszont a gerinc a régi torony magasságával azonos. Ezáltal a kis templom arányai teljesen megváltoztak. A belsőben a gyalulatlan fehérfenyő dominál (abies alba - egy lucfenyőfajta). A belsőben megjelenő pallók nem teherhordók, csak merevítésként szolgáltak az építés során, ma pedig tagolják a teret. A szentély egy lépcsővel meg van emelve, fehérrel lazúrozott a faborítás ebben a térrészben. A tér szűkül a valamikori torony irányában. A tér felülete súrlófényben hajaz a Máriaszobor ruhájának redőzöttségére.

A statikai modell teljesen mai - redőzött tartó (Faltwerk), amely 6 cm vastag, deszkából készült rétegelt lemez, erre kerül a kiszellőztetett fal- és tetőszerkezet, a fazsindely. A sárgaréz-sávokkal borított ajtó pedig "helyi iparművészeti termék". Az egész szerkesztésmód a Vorarlbergben megszokott minimalizmussal egyértelműen szembemegy. A párkány alig észrevehető csíkként jelenik meg, akár építészeti hiba is lehetne. Ezek a részletek inkább a biedermeyer városi tradíciót villantják fel. A geometria is összetettebb, mint első látásra tűnik a kubus és háromszögű ék egymásra helyezett együttese. A tető hajlásszöge sem a szokványosat idézi - inkább egy kapucni, ami a meghittség kategóriájába sorolja.

Az új kápolnával a közösség olyan lehetőséggel gazdagodott, mellyel saját, kisléptékű világán túl is nézhet, láthat. A helyi tradíció és az alig látható innováció kéz a kézben járnak. És ezen a példán látszik csak igazán: a közösség kohéziója a közösség mentális állapotát tükrözi.

 

Gunther Zsolt

 

Piranesi-díj 2017 kiállítás a FUGA-ban

 


A pályázat magyar pályaművei:

1. 2K pop-up store és közösségi tér, Budapest, 2016, Építészek: Soltész Noémi, Pajer Nóra (Nanavízió)
2. Családi ház, Algyő, 2016, Építészek: Varsányi András, Pozsár Péter, Vas Norbert
3. Kultúrgyár Projekt, Ózd, 2016, Építész: Csontos Györgyi (Mixa Stúdió)
4. Országos közforgalmú kikötő, Győr-Gönyű, 2016, Építészek: Hatvani  Ádám, Korompay Attila, Dékány Tibor (sporaarchitects, Térhálózat)
5. Szent György Templom, Debrecen – téglaépítészet, Debrecen, 2015, Építész: Győffy Zoltán (MAG ARCHITECT ATELIER)

Hallgatói tervek:

1. Amerigo Tot monument and art space, Fehérvárcsurgó, Magyarország, 2017, Hallgató: Tánczos Anna, Mentor: Karácsony Tamás DLA
2. Time Box – Temporary Exhibition Pavilions, Mikháza, Románia, 2016, Hallgató: Sági Gergely, Mentor: Vasáros Zsolt DLA

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »