építészet : környezet : innováció

Magyarszéphely - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat

Milyen jövőképet fogalmazzon meg egy kilátástalan helyzetben lévő település, ahol az általános településképi kérdések nem helyénvalóak és építés helyett az üresen maradt, omladozó épületek elbontása az aktuális feladat. A közösségi építés, az építészeti jelenlét önmagában pedig nem megoldás. A kísérleti projekt keretében kiemelkedő fiatal építészekből válogatott munkacsoport keresheti a választ Fábián Gábor pályaművében.

Településképi Arculati Kézikönyv

A Miniszterelnökség és szakmai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont elkészítette minta Településképi Arculati Kézikönyvét. A Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítéséhez ez a kötet példaként szolgál a települések számára a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásában. A Településképi Arculati Kézikönyvek nevükhöz méltóan településeink sajátos, egyedi arcát, különösen pedig védendő értékeiket hivatottak bemutatni. A közzétett minta egy fiktív település, Magyarszéphely Arculati Kézikönyvét tartalmazza, benne a Településképi Arculati Kézikönyvekben megjeleníthető összes tartalmi elemmel.

 

Tarnabod

Az 1974-es árvíz idején a Tarna elmosta a Tarnazsadányi cigánysort, és egy párthatározat alapján 60–70 családot Tarnabodon telepítettek le. A következő évtizedekben az eredeti lakosok jó része elköltözött a faluból. A folyamat eredményeképpen az egykor virágzó helységből, a hevesi kistérség legszegényebb települése lett. Az évek során utcák tűntek el. Az elmenekülő emberek lakatlan házai áldozatául esnek a szegénységnek. A tél folyamán először a bútorokat, a fa padozatot, a nyílászárókat, majd végül a tető- és födémszerkezetet „hasznosítják“ az ottmaradtak. A szabadon maradt falakat pedig az időjárás rövid időn belül erodálja, a ház helyét újra a természet veszi birtokba.


Magyarszéphely - építész: Fábián Gábor

 

Tarnabod és sok más település esetében a minta Település Arculati Kézikönyv értelmezhetetlen, esetükben alternatív megoldásra, javaslatokra van szükség. Pető Zoltánnak – a 700 lelkes, 90 százalékban roma település polgármesterének – köszönhetően Tarnabod szociális kísérletek helyszíne. Legismertebb a 2004-ben indult Befogadó Falu Program, amely során nagyvárosi hajléktalanok kaptak lehetőséget új életet kezdeni.

A polgármester kísérletet tett az egykori jótermő föld, a település legnagyobb értékének kihasználására is. Közmunkaprogram keretében próbálta bevonni a helyi lakosságot a föld megművelésére.Tarnabodon igen intenzív a közösségi élet, mely lehetőség a helyiek bevonására, érdekelté téve őket saját jövőjük, élethelyük alakítására.


Magyarszéphely - építész: Fábián Gábor

 

Programterv

A 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátori pályázata
lehetőséget nyújthat kilátástalan helyzetben lévő magyar települések jövőképének megfogalmazására, workshop szervezéséré és eredményeinek széleskörű bemutatására, szociális építészetben jártas szereplők és a helyi lakosok bevonásával. A kiállítás, a pavilon maga az alapszituációt, a talált helyet, a magára hagyott, fedél nélküli házmaradványok belső tereinek világát adja vissza, az ürességet jeleníti meg. Ennek legfontosabb eleme a rossz minőségű, műanyagból készült álmennyezet elbontásával, az üvegtetőn keresztül megnyíló égbolt látványának biztosítása.

A nyílászárók szárnyainak eltávolításával az elhagyatottságot tovább erősíti, a belső és külső tér határait pedig elmossa. A külső falakon előtétfallal kialakított nagy (ablak) méretű falmélyedésekben tarnabodi utcaképek, házak jelennek meg. Sötétedés után a tető nélküliséget az üvegtető felett elhelyezett világítótestek hangsúlyozzák. „Ica néni múlt télen megkeresett, hogy biztosítsak számára tüzelőanyagot, különben kénytelen eltüzelni a bútorokat. Viszont az önkormányzat a szén tartalékait már ősszel kiosztotta. Eltüzelte a szekrénysort.” A kiállítóhelyiségekben a tél túléléséhez elengedhetetlen kályhák jelennek meg egyedüli elemként, melynek tűzterében a műhelymunka eredményeit ismerheti meg az érdeklődő videók formájában.


Magyarszéphely - építész: Fábián Gábor

 

A katalógus röviden ismerteti a Település Arculati Kézikönyv szerepét, a mintakönyv tartalmi felépítését illetve Tarnabod közelmúltjának áttekintését és korábbi szociális kísérleteit. Bemutatja a workshop résztvevőit és annak eredményeit. Kísérletképpen a kiadvány A5 formátumhoz közeli méretben rövid terjedelemmel, füzet jelleggel készül, a megszokottól eltérően nagy példányszámban, szóróanyag helyett is. A kiállítás témájából adódóan – a szóróanyaghoz hasonlóan – reklámajándék sem készülne, a szerepét a rövid kiadvány biztosítaná. A grafikai tervet Juhász Veronika és Szabóné Jánossy Kinga készítené.

A projekt hazai kommunikációját a Település Arculati Kézikönyv elkészítéséhez segítséget nyújtó workshopra alapoznánk. Az eseményhez webfelület készül, amelyen részletes információk elérhetők a Településképi Arculati Kézikönyvek szerepéről, Tarnabodról, a kutatómunka eredményéről, és nem utolsó sorban a résztvevőkről, munkásságukról. A Település Arculati Kézikönyvek elkészítésének határideje 2017. december 31. Ennek
megfelelően a workshopra október végén, november elején kerülne sor, annak érdekében, hogy az eredményei más érintett települések esetében is felhasználhatóak legyenek.


Magyarszéphely - építész: Fábián Gábor

 

Az építési időszak kurátori jelenléte két héttel kalkulálható. Workshopra felkérendő résztvevők Pető Zoltán tarnabodi polgármester és Fajcsák Dénes Heves megyei főépítész mellett elsősorban a Think Global, Bulild Social! magyarországi (Építők) kiállításán szereplők közül kerülnek kiválasztásra (Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana, Fehér Bori, Holczer Veronika, Kemes Balázs, Pozsár Péter).

A projekt elsődleges célja az alternatív Település Arculati Kézikönyv elkészítése, amelynek tanulságait más települések is felhasználhatják. Eszköze pedig a workshop, a leggyorsabb információcsere lehetőség. 

Fábián Gábor

 

18 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »