építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Meg kell mutatni a mérnökszakma sikereit

Hiánypótló céllal rendezték meg Kecskeméten az első IDEA Konferenciát. A kétnapos eseményen a sztármérnökök mellett a Puskás Stadion beruházás és a hazai építőipar jövője szempontjából meghatározó BIM kapott kiemelt figyelmet. 

Kecskeméten csütörtökön elkezdődött az első ízben megrendezett IDEA 2018 mérnökkonferencia. Pintyőke Marcell, a KÉSZ Csoport marketing és kommunikációs igazgatója köszöntőjében hiánypótlónak nevezte a nemzetközi sztármérnököket is felvonultató kétnapos rendezvényt. Beszédében idézte az IDEA konferenciát rendező Magyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter (MIÉNK) üzenetét. Eszerint a találkozó célja „a magyar építőipari vállalkozások és szakemberek pozícionálása a nemzetközi piacon, valamint a nemzetközi tapasztalatok szerzése és integrálása.” Megfogalmazása szerint az esemény szükségességét és sikerét igazolják azok a támogatók, akik a konferencia mellé álltak: főtámogatóként a KÉSZ Csoport, a Puskás konzorcium, a Ferrobeton, a Duna-Dráva Cement Kft., a Readymix Hungária Kft., az ARC-S Design Kft., a Consteel, valamint a médiatámogatóként fellépő magyarepitok.hu.

 

Kedvet kell csinálni a fiatalok körében a szakmához

A hivatalos megnyitón Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke történelmi visszatekintéssel indította útjára a konferenciát. Emlékeztett, tavaly volt a 150. évfordulója, hogy Hollán Ernő és mérnökitársai 1867-ben megalapították a Magyar Mérnök és Építész Egyletet. Felhívta rá a figyelmet, hogy az elődeink az 1918 után bekövetkező rendkívül nehéz történelmi időkben is kiemelkedő mérnöki teljesítményre voltak képesek, amivel példát mutatnak a mai mérnökök számára.

Nagy Gyula azt is hangsúlyozta, az építőmérnöki szakma egyre keresettebb. „Egy épület tervezésében a tartószerkezeti, az épületgépészeti, az energetikai és elektrotechnikai tervezés is egyre bonyolultabb és egyre nagyobb részt kíván a tervezési munkában.” Megjegyezte, ezzel párhuzamosan drasztikusan csökkent az építőmérnöki karra jelentkezők száma. „Kedvet kell csinálni ehhez a szakterülethez, meg kell ismertetni a fiatalokkal a mérnökök munkáját.” – húzta alá Nagy Gyula, majd hozzátette: „Megfelelő eszközökkel kell reklámozni a szakmát, és megmutatni, hogy nagyon szép hivatás.”

 

Összevetették a régi és az új Puskás Stadion értékeit

A konferencia első napján teltház előtt zajlottak a neves külföldi szakemberek előadásai a kecskeméti Four Points Sheraton Hotel rendezvénytermében. A nemzetközileg is elismert sztármérnökök többek közt az innovatív konstrukciókhoz szükséges új szerkezetekről, illetve az ehhez szükséges innovatív szemléletről és kreatív párbeszédről értekeztek. Ennek szemléltetésére számos sikeres projektet mutattak be a világ minden pontjáról.

Kiemelkedő érdeklődés kísérte a Puskás Stadion beruházásával foglalkozó szekciót, melyen elsőként a konferencia szakmai főszervezőjeként korábban interjút adó Kocsis András Balázs a stadionépítési trendekről tartott előadást, a nemzetközi példákkal adva viszonyítási alapot a magyar nemzeti stadion projektjéhez. Az új stadion főtervezőjeként Skardelli György, a Közti Zrt. vezető tervezője is felszólalt, teljes körűen bemutatva az érvényesített építészeti és funkcionális szempontokat. A régi és az új stadion összevetéséhez is részletes adatokkal szolgált, melyekből többek közt kiderült, hogy az új lelátó legtávolabbi pontja 80 méterrel lesz közelebb a pályához, mint a régi stadion legtávolabbi pontja.

A projekt igazgatójaként Dúzs György elsősorban a korábban egy részletes interjúban is ismertetett organizációs kihívásokról beszélt, az utána következő Karakas János a West Hungária Bau Zrt. képviseletében a Puskás Stadion szerkezetépítési feladatait ismertette.

 

Kulcsfontosságú lesz a projektek megfelelő előkészítettsége

A nap záróeseményeként szintén kiemelkedő figyelmet kapott az építőipar jövőjét alapvetően meghatározó Building Information Modelling (BIM) témájában megszervezett kerekasztalbeszélgetés. Az időnként komoly vitákat is hozó, de végig építő jellegűnek bizonyuló megbeszélésen a tervezői oldalt a BIM Design Kft. ügyvezetőjeként Kelemen Csaba, a Közti Zrt. BIM-menedzsereként Petri Dávid, az In-Ex stúdió ügyvezetőjeként Molnár Balázs, az Arc-S Design ügyvezetőjeként pedig Bükkösi Raymond képviselte. A beruházói oldalról a Városliget Zrt. stratégiai igazgatójaként Rostás Zoltán, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának projektmenedzsereként Sebő Zoltán volt jelen, míg a szoftverfejlesztők nézőpontjának a Graphisoft kereskedelmi vezetője Reicher Péter, valamint a HungaroCad cégvezetője, Sabathiel Balázs adott hangot.

A kerekasztalbeszélgetés egyik többször is megfogalmazott tanulsága az volt, hogy a projektek megfelelő előkészítettségi szintje meghatározó alapfeltétele a BIM sikeres alkalmazásának, erre kell törekedni a BIM terjedése érdekében. Abban is több szakember egyetértett, hogy egyelőre még az sincs tisztázva, hogy pontosan mit jelent a BIM fogalma, és az sem, hogy pontosan mit értünk a BIM alkalmazása alatt egy-egy projektben. Ugyanakkor – bár eltérő megoldási javaslatokkal – az a vélemény is egyértelműen megmutatkozott, hogy szükség van a BIM egységes kezelését biztosító szabványosításra.

Az első napot záró gálavacsorát Lepsényi István, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára nyitotta meg, aki a magyar gazdaság idei eredményeit taglalva kiemelkedőnek minősítette az építőipar szerepét a növekedésben. A kecskeméti mérnökkonferenciát méltatva, azon belül a napot záró BIM-kerekasztalbeszélgetést példaként kiemelve a politikus azt hangsúlyozta, az államigazgatás számára pontosan ilyen jellegű rendezvényekre van szükség, hogy fel tudják mérni egy-egy ágazat igényeit, és támogatni tudják az ott kibontakozó, előre mutató folyamatokat.

Forrás: Sajtóközlemény

 

vélemény írásához jelentkezzen be »