építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Még mindig az azbeszt

Az azbeszt ügye és károsító hatása időről időre előkerül a sajtóban, az építőiparban és a közbeszédben. Nemrég a tatabányai lakótelep szigetelésének korszerűsítése kapcsán, mikor is az a vád érte az önkormányzatot, hogy pusztán púrhabbal kívánja a káros azbesztet elfedni, azonban a púrhabbal való találkozás során az anyag egy része a levegőbe kerülhet, és így veszélyes lehet. Nagy botrányt okozott a selypi cementgyár esete is. Tavaly az Újlipótvárosban okozott pánikot, amikor a K&H azbesztet is tartalmazó magas épületét bontották le, melynek környezetében óvodák, iskolák vannak, az önkormányzat meg is tette a megfelelő intézkedéseket. Mintegy tíz évvel ezelőtt pedig a Levegő Munkacsoport volt, mely kőkeményen fellépett a népligeti buszpályaudvar felett szálló azbeszttel kapcsolatban. 

Magyarországon ma már tilos az azbeszt felhasználása, de a korábban beépített azbeszttartalmú termékek továbbra is veszélyforrást jelentenek. A 20-25 évvel ezelőtt épült lakótelepi házak tárolóiban és garázsaiban alkalmazott azbesztvakolat miatt az ilyen házak lakói fokozottan ki vannak téve a porló azbeszt okozta károsodásoknak. Ma mintegy 60 000-en élnek azbesztszigetelést tartalmazó lakóházakban.

Komoly veszélyt jelent a szigetelés elhasználódása vagy sérülése, mert a szálak a levegőbe kerülhetnek. Az azbeszt szakszerű eltávolításához szakmai segítség és jelentős támogatás igényelhető.

Egy épületben ezek az elemek tartalmazhatnak azbesztet: 

  • ereszcsatornák és lefolyócsövek
  • ereszdeszka
  • padlólapok
  • WC-tartály
  • boiler, vízmelegítő
  • biztosítószekrény
  • álmennyezet
  • lambéria
  • szigetelés
  • víztartály
  • vezetékek 


Ennyi maradt az Eternit cementgyárból

 

Az azbeszt görög eredetű szó, elpusztíthatatlant jelent. (Jól tudtak nevet adni ezek a görögök.) Szálas szerkezetű, nagy szakítószilárdságú magnézium-szilikát, kiváló hőszigetelő, nem ég, és még a lúgnak és a savnak is ellenáll, így ideális az építőipar számára. A XIX. század második felétől már széles körben alkalmazott azbeszt karrierje a második világháborút követően ívelt fel igazán. Felhasználták cementbe keverve, csövek burkolásához, tetőfedéshez, tűzvédelmi burkolatokhoz, hő- és elektromos szigeteléshez, és még az autóiparban is jó hasznát vették. Káros hatásairól már a XIX. század végén tudhattak, Angliában 1931-ben törvényben mondták ki veszélyességét, gyártását a 70–80-as évektől kezdve számos országban fokozatosan korlátozták, ám Magyarországon csak a 2005-ös Európai Unióba való belépést követően tiltották be végleg az azbeszttartalmú termékek forgalmazását.

A veszély azonban ezzel még nem múlt el, hiszen bár világszerte nagy összegeket áldoznak az eltüntetésére, a lassan ölő mérget a mai napig a tüdőnkben hordozzuk. Amíg kötött formában van, addig az azbeszt ártalmatlan, amint azonban hosszúkás kristályai a levegőbe, onnan pedig a tüdőbe kerülnek, visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Mélyen beágyazódnak a légzőszerv szöveteibe, ahol betokozódnak. Mivel nevükhöz méltóan elpusztíthatatlanok, a szervezet képtelen a felemésztésükre, az állandósult gyulladás pedig hosszú távon kóros elváltozáshoz vezet.

Milyen épületekben lehet szórt azbeszt?

  • lakótelepi, valamint a 2000 előtt épült házakban;
  • középületekben: művelődési ház, iskola, óvoda, templom, színház, irodaház, kórház, szállók, öregek otthona, pályaudvarok stb.
  • ipari épületekben.

Az azbesztből különösen a szórt változat jelent veszélyt az egészségre, mert ez kb. 90 százalékban tar­tal­maz az­beszt­ros­to­kat, me­lye­ket ke­vés ce­ment köt össze, így a ki­por­zás ve­szé­lye igen ma­gas.

Az épület mely részében találkozhatunk szórt azbeszttel?

  • kazánoknál, fűtéscsöveknél, valamint központi fűtés-vezetékeknél;
  • az alagsori födémben, közösségi és tároló helyiségekben (pl.: babakocsi tároló);
  • kazánban, kéményben, légkondicionáló berendezésekben;
  • az ipari csarnokok, pályaudvarok, stb. tetőszerkezetében;
  • palatetőkben;
  • tűzveszélyes helyiségek (pl.: laboratóriumok) szigetelésénél

Bár ostobaság a mondás, itt mégsem az: Jobb félni, mint megijedni. Ha bárkinek aggályai vannak, forduljon a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségéhez

ÉF

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »