építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Millennium Tower III.

Mint egy falon átcsapó hullám kimerevített képe – Vadász Bence és Miklós Zoltán irodaháza a Millenniumi Városközpontban szorosan összekapcsolódik a Schön iroda által tervezett szomszéddal. A két irodaház kompozíciós egységet alkot, de mindkettő megőrzi markánsa karakterét.

A helyszín
Az irodaház a Soroksári út és a Duna közt elterülő új városrészben áll. A Millenniumi Városközpont épített elemei – kulturális-, irodai- és lakóépületek – egy tervezett Duna parti sétányrendszert ölelnek körül. Az épületek homlokzati frontjai építési tömbönként zárt utcaképet alkotnak a Soroksári út felé, - ugyanakkor felnyílnak a dunai panoráma irányába.

 

Millennium Tower III.
 

 

A környezet
A Millenniumi Városközpont köz- és lakóépületsora a terület két végpontjából elindulva, lassan közelít a súlypont felé. A terület meghatározó épületei a Művészetek Palotája, a Vodafon Székház és a megépült, ill. épülőfélben lévő lakóházak. A tömbbelsőben álló Nemzeti Színház ugyanakkor nem nyújt építészeti kapcsolódási – legfeljebb viszonyítási – pontot.

A felsorolt épületek nem kívánnak teljes azonosulást, hiszen mindegyiknek markáns, saját építészeti arculata van, csak egy-egy, utcákkal határolt építési tömbtelken belül alkotnak koherens egységet. Az utcakép tulajdonképpen ezeknek a tömböknek a logikus és „szigorúan megengedő” szabályozási terv szerinti rendszerbe foglalása, ahol a kapcsolódási pontokat a párkány és építménymagasságok szemet megnyugtató rendező vonala, vagy az alkalmazott homlokzati burkoló anyagok azonossága ill. hasonlósága adják.

Így válhat ennek a fontos területnek az utcai homlokzatsora változatossá és „nőtt” jellegűvé, ugyanakkor mégis megnyugtatóan egységes térfallá.

 

Millenniumi Tower III.
Ingatlanfejlesztők építik a várost: Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
 

 

Az építési tömb
Két épület, két építési telek. Azonos irodai funkciók, azonos beépítési paraméterek.

A 7/A tömbön épülő irodaház a Schön Építésziroda – zsűrit megjárt – terve.

A tömb építészeti egységét nem teljes azonosulással, vagy az építészeti részletképzések, homlokzati-tömegbeli gesztusok átvételével kívántuk megvalósítani. Sokkal kevesebb eszköz elegendő a két konstrukció kompozícióvá nemesítéséhez, két különböző építészeti karakter megtartása mellett.

Ez a ritka dolog itt megtörtént. A két iroda, a tömbök tervezői folyamatosan együttgondolkodtak, egyeztettek a tervezés során. Biztos vagyok benne, hogy ez mindkét épület javára vált.

Összefogott párkánymagasság (28 m), a tömegek ritmusának megkomponálása, a kapcsolódási pontok összehangolása (pl. gépkocsi-lehajtó), esetleg egy-egy fontos alaprajzi, vagy homlokzati vonal folytatása, utalásszerű továbbgondolása.

 

Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
 

 

Funkció
F+7+tetőszintes épület három pinceszinttel.

- A három pinceszint alapvető funkciója mélygarázs, a (-3.) szinten sprinkler tartállyal és sprinkler gépházzal, a (-1.) szinten víz- és gázfogadó helyiségekkel,  vízgépészeti térrel (a földszinti medencék alatt), a fitness-központ és az irodaszintek szellőző gépházaival, valamint az elektromos fogadó, mérő, kapcsoló és trafó helyiségekkel.

A parkolószintek gépkocsival, egy az építési tömbök közti telekhatár mellett futó kétirányú gépkocsi-rámpán keresztül érhetők el a Soroksári út szervizútjáról. A pinceszinti parkoló terek a későbbiekben – igény szerint – összenyithatóak a 7/A telek pinceszintjeivel, hiszen a járószinteket egy magasságban alakítottuk ki, és a gépkocsi forgalom vonalvezetése is elbírja az egyesítést.

- A földszint. A két csuklópontban elhelyezett függőleges közlekedő mag (lépcsőház, 3-3 lift és vizesblokkok) között központi előcsarnokot alakítottunk ki,  amelyből feltárható az irodaház mindkét szárnya. Itt helyeztük el a pihenővel ellátott portaszolgálatot.

A Soroksári út felől önállóan megközelíthető két félszinten (Fsz. + 1. em.) van a fitness-központ, melynek földszintjén szellőztetett öltöző-csoportok, medencék, kozmetika, pedikűr, valamint szauna-helyiségek sorakoznak az ÁNTSZ által megkívánt felszereléssel.

A fitness-klub emeletén helyeztük el a torna- és aerobic termeket (mindegyiket sportpadlóval láttuk el).

A másik lépcsőházi magot körülölelő tércsoportban a későbbiekben mindkét utca felé lehetséges üzletek kialakítása. Jelenleg bérlő hiányában diszponibilis helyiségként jelöltük őket.

- Az 1. emelettől a 7. emeletig az épület beépítésében már általános kialakítású szintekről beszélhetünk. Ezeknek a szinteknek az alaprajzi kontúrja „H” betűt formál, ahol az utcával párhuzamos szárnyat – amely vonalvezetésében pontosan kapcsolódik a 7/A tömb irodaházának végfalához -, két, a Dunára merőleges keresztszárny metszi át. Az így kialakuló alaprajzi rendszer gazdaságos belső funkcionális (és közlekedő-) rendszert hoz létre, ugyanakkor maximálja a homlokzati felületeket.

Az irodaszinteket két, a negatív sarokpontokban kialakított közlekedő-vizesblokk mag köré rendeztük, lehetővé téve a közlekedők minimalizálását, a gépészeti magok centralizálását és a vizesblokkok racionális felfűzéseit. Minden szinten egy mozgássérült wc-t és egy teakonyhát alakítottunk ki, az utóbbiban egymedencés mosogatót és kézmosót helyeztünk el. A minden szinten elhelyezett takarítószer-tárolók vízvételi helyeit légbeszívó szeleppel láttuk el.

A szintek lényegében azonosak, bár az első szinten a szárnyak „U” alakban egy zöldtetős teraszt ölelnek körül, és a Soroksári úti front irodái az előcsarnok nagy belmagasságú üvegezett „aulájára” is felnyílnak.

A fölötte lévő szinteken „bezáródik” ez a reprezentatív légtér, és a megnövekedett középtraktus irodái mindkét fronton megnyithatók.

Az épületben megjelöltük a dohányzásra kijelölt helyiségeket.

- A visszahúzott tetőszinten már csak a két keresztszárnyat építettük be,  amelyeket körbefutó tetőterasz szegélyez. E tetőfelépítmény tulajdonképpen kétszintes. Az irodaszint felett és az íves vasbeton tetőszerkezet között alakítottuk ki a fedett-nyitott gépészeti tereket, „láthatatlanná téve” a kültéri gépészeti berendezéseket, az építészeti kompozíció részévé téve az épület technikai elemeit is. E gépészeti szint vasbeton födémje az íves zárófödémből acél oszlopokon függesztett szerkezet. A gépészeti berendezések mindegyike rezgéscsillapító rugós bakokon áll, alattuk csapadék illetve üzemi víz-szigetelést helyeztünk el.

 

Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
 

 

Szerkezet
Az irodaház résfalakkal körülhatárolt és víztelenített munkatérben kialakított lemezalapra támaszkodó, vasbeton pillérvázas épület. (A nagy terhelésű pillérek alatt esetenkénti felvastagítással.) A pillérváz jellemző raszterköze 7,8 ill. 5,5 m.

Az épület födémjei vasbeton síklemez szerkezetek. A konstrukció merevítését a monolit vasbeton szerkezetű vertikális közlekedő magok biztosítják.

A homlokzati kitöltő szerkezetek részben árnyékolt üvegfalak, részben kitöltő falak, kiszellőztetett kőburkolattal. A Soroksári útra kifutó keresztszárnyak véghomlokzatának szerkezete, ívesen emelkedő vasbeton „pengefal-szerkezet” a födémekkel összekötve. Ez a lendületes vasbeton szerkezetű ív folytatódik vizuálisan a tetőfelépítmény íves, monolit vasbeton zárófödémjén.

Anyagok, színek
Az épület megjelenését alapvetően három anyag határozza meg. A mattcsiszolt mészkő burkolat, a nagy üvegfelületek és az acélszerkezetek.

A homlokzati mészkő burkolat főleg a Soroksári úttal párhuzamos szárnyon és az íves homlokzati síkon jelenik meg, jellemzően vertikális osztásrendszerrel. Ezeken a felületeken a „lyuk-architektúra” dominál.

A nagy üvegfelületek a Duna parti oldalon, jellemzően a keresztszárnyakon és a tetőszinten jelentkeznek. Ezek az összefüggő üvegfalak részben sprinklerezett, faltól-falig átlátszó, részben parapetfalak előtt megjelenő, burkolat jellegű  felületek. Ezen összefogott üvegfalak horizontális hatását – a tervzsűri ajánlásai alapján – a födémlemezek síkjában végigfutó acél homlokzati osztóelem elhelyezésével értük el. Ez a szintenként megjelenő „párkány” fogadja a homlokzati árnyékolórendszer szerkezetét is.

A portálok, nyílászárók, homlokzati árnyékolók és a gépészeti szint lamellái egyaránt fémszerkezetűek.

A tetőszint íves zárófödémje korcolt cinklemez fedéssel ellátott vasbeton szerkezet. Az utcafront földszintjéről induló dinamikus ív a tetőfelépítményen  vonalvezetésében egy szinte „lebegő” héjszerkezetet imitálva folytatódik.

 

Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
Millenniumi Tower III.
 

 

Homlokzat és tömegképzés, utcakép
Az építészeti kompozíció alapgondolata volt, hogy az épület tömege szárnyakra tagolódjon.

Az utcával párhuzamos szárny zárt, statikus és a szomszéd irodaház vonalát folytató tömegét két könnyed, nyitott mozgalmas keresztszárny metszi át.

A főtömeg párkánymagasságával, nyugodt súlyával állandóságot sugall, és összeköti a tömböt alkotó épületeket, függőleges nyílászáró rendszerével jelzésértékűen megidézi a hagyományos városi utcakép homlokzati elemeit is.

A két keresztszárny azonban mintegy kontrasztként, vonalvezetésével mozgalmasságot, anyaghasználatával feltárulkozó légiességet éreztet a szemlélőben.  E két – Soroksári útra merőleges - könnyed üvegkubust egy-egy dinamikus „svunggal” a magasba törő íves felület foglalja határozott keretbe – mint egy falon átcsapó hullám kimerevített képe.         

Vadász Bence, Miklós Zoltán építészek


Stáblista a Millenniumi Városközpont.7/B tömbjére tervezett Irodaházhoz

Beruházó, építtető: Duna Sétány Székház Kft.  Hajdú László projekt igazgató

Generáltervezés:  Vadász és Társai Építőművész Kft.

Építészettervezők: Vadász Bence, Miklós Zoltán
Építészmunkatársak: Zimay Balázs, Palotás Artúr
Statika: Ifj. Vadász György, Dávid Ágnes
Gépészet: Temesvári László, Szabó János
Elktromos tervezés: Balogh Lajos
Tűzvédelem: Varga Miklós szakértő
Kertészet: Vastagh Gabriella
Szigetelés és csomópontok: Schreiber Gábor
Nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos
Környezetvédelem és akusztika: Csott Róbert
Lifttervezés: Schindler Hungária Kft.

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »