építészet : környezet : innováció

Minőségi kikapcsolódást a törökbálinti téglagyárba!

Nagy Károly koncepciójának alapja a felhagyott gyárterület építészeti és tájépítészeti eszközökkel történő revitalizálása. Diplomamunkájában a társadalmi, gazdasági, és várostervezési szempontokat is vizsgálja, miközben a csarnoképületek újrahasznosításával egy új generációs, a megszokottól eltérő térhasználatú ifjúsági központ kialakításának lehetőségét mutatja be. 

„Még egy tégla is akar lenni valami” (Louis Kahn)

Téma és helyszínválasztás

Az építészetnek alapvető feladata a tágabb értelemben vett környezeti, társadalmi célok szolgálata. Az egyik legfontosabb ilyen cél a fenntarthatóság, amely elválaszthatatlan az újrahasznosítástól. Az építészetben ez számomra azt jelenti, hogy nem építhetünk be mindig újabb területeket, ugyanakkor nem lehet mindent elbontani és újat építeni sem. Az építészet egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy képes legyen a megváltozott igényekhez igazítani a meglévő épített környezetet. A diplomatervemhez olyan feladatot kerestem, ami valós problémára keresi a megoldást, és megfelel a fentieknek, még akkor is, ha nem adja meg a lehetőséget egy új épület tervezésére, „csak” meglévő épületek újraértelmezésére. A törökbálinti téglagyár és agyagbánya adaptív újrahasznosítása ilyen építészeti feladat.


A törökbálinti téglagyár és agyagbánya rehabilitációjának településszintű kérdései

Tekintettel a tervezési feladat helyszínére és jellegére, diplomamunkámban a társadalmi, gazdasági, és várostervezési szempontokat is vizsgáltam. A Téglagyár korábban a város legjelentősebb ipari termelő tevékenységet folytató vállalkozása volt, melyet nagy kiterjedésű bányaterület határolt, jelenleg barnaövezetként új hasznosításra vár.

Kapcsolatok, adottságok

A településfejlesztési stratégia a belvárosi területek vonatkozásában elsősorban a közterek fejlesztésére irányul. A három belvárosi akcióterület összefüggő láncot alkot, a településközpontot (AT1) a Hosszúréti-patak mentén kialakítandó lineáris park, városi gyalogos és kerékpáros út (AT2) kapcsolja össze a téglagyárral (AT3). Az autópályák, a vasút, a környéki és fővárosi tömegközlekedési járatok a helyet nemcsak a városhoz, hanem a szűkebb régióhoz (Budaörs, Budakeszi, Biatorbágy, Diósd, Érd), illetve a főváros nyugati részeihez, elsősorban Újbudához is kapcsolják.

Fejlesztési koncepció

A célom egy olyan fejlesztési terv felvázolása volt, amely illeszkedik a település fejlesztési stratégiájába, emellett társadalmi, természeti, gazdasági haszna is van az összes szereplő - tulajdonos, önkormányzat, lakosság - számára. A koncepció alapja a felhagyott gyárterület építészeti és tájépítészeti eszközökkel történő revitalizálása, majd az ingatlanfejlesztési célra kijelölt telekrészek olyan hasznosítása, amely már potenciális beruházók érdeklődését is felkeltheti. A koncepció magát a tájsebet is lehetőségként kezeli, a fejlesztést adaptálja az adottságokhoz, nem megváltoztatni kívánja azokat.


telepítési makett - építész: Nagy Károly




Érdekellentétek feloldása

A Téglagyár és agyagbánya területe olyan különleges övezeti besorolásban van, amely lehetetlenné tesz bármilyen, a korábbitól eltérő hasznosítást. Az üzem újraindítása gazdasági okok miatt kizárt. Érdemi hasznosítási lehetőség hiányában a terület és a meglévő épületállomány lassú pusztulásra van ítélve. Az önkormányzatnak nincs tulajdonrésze a területen, az előírások módosítása ezért csak akkor áll érdekében, ha a tervezett fejlesztés az önkormányzat és a város szempontjából előnnyel járna.


telepítési makett - építész: Nagy Károly



A fejlesztési terv egy partnerségi együttműködést feltételez. A tulajdonos átadja a volt téglagyári épületek tulajdonjogát egy önkormányzati non-profit társaságnak, és az építészetileg értéktelen épületrészek elbontása után a csarnoképületek adaptív újrahasznosítása révén városi konferencia- és rendezvényközpontot, valamint ifjúsági élményközpontot hoznak létre.
Az önkormányzat a bányateleknek az AT3 akcióterületre eső részére a szabályozást úgy változtatja meg, hogy oda szállodát lehessen építeni, valamint biztosítja a szükséges feltáróút megépítését.

Az akcióterületen kívül eső bányaterületet az önkormányzat lakóövezetté minősíti, egyúttal változtatási tilalmat vezet be, amelynek feloldása kizárólag a terület szabályozásnak megfelelő újraparcellázása és az átminősítésből származó értéknövekedésre kivetendő egyszeri helyi adó megfizetésével lehetséges, amelyet a Téglagyár fejlesztésére és további fenntartására kell fordítani. A megvalósításhoz önkormányzati tulajdon esetén pályázati forrásokat is be lehetne vonni a Széchenyi 2020 TOP-2.1.1-15 program keretében.


fejlesztési koncepció, helyszínrajz - építész: Nagy Károly



Új funkciók

  • Sport és konferencia szálloda (for profit)
  • Városi szabadtéri rendezvényhelyszín (non profit/for profit)
  • Városi rendezvény- és konferenciaközpont (non profit/for profit)
  • Ifjúsági élményközpont (kültéri sportpályák, gördeszka, falmászó, edző, esport, játék, tánc, aerobictermek, koncerthelyszín, art&kraft műhely, zenei és videostúdió, átmeneti és közösségi terek) (non profit/for profit)


funkcionális koncepció - építész: Nagy Károly



Új generáció, közösségi kihívások

Korunk egyik nagy kihívása az Y- és Z-generációs fiatalok problémáinak kezelése, melynek fontos része megfelelő szórakozási, kikapcsolódási, sportolási lehetőséget biztosítani számukra. Fejlett világunkban megfigyelhető, hogy ez a generáció nehezen találja meg azt a helyet, ahol kötetlenül, saját közegében, de tágabb közösségben érezheti jól magát. Folyamatosan keresik a változatosságot, nem köti le egy dolog hosszan a figyelmüket. Egyre több országban felismerve ezt a problémát úgynevezett Youth Activity Centereket hoznak létre, ahol egy helyszínen kínálnak sokféle lehetőséget a fiataloknak: találkozásra, szórakozásra, kikapcsolódásra és sportolásra. A különböző aktivitások nincsenek elszeparálva, félig vagy teljesen nyitottak, átmeneti terekkel kapcsolódnak, így azok, akik az egyik tevékenység miatt betérnek, szükségszerűen találkoznak a többi lehetőséggel, könnyebben próbálnak ki más szórakozási, sportolási formákat is.

Diplomatervem a Téglagyár csarnoképületeinek adaptív újrahasznosításával egy ilyen, új generációs, a megszokottól eltérű térhasználatú ifjúsági központ kialakításának lehetőségét mutatja be.


Tervezési koncepció

Az épület adottságaira adott válasz - Funkcionális alkalmazkodás -  Természetes bevilágítás - Tömegformálás

A csarnoképületek a téglagyár működése során több ütemben, eltérő tér és épületszerkezeti kialakítással épültek. Tömegalakításukban, a nyílások méretezésében, elhelyezésében kizárólag a gyártási folyamat volt meghatározó. Az épületek adaptív hasznosítása és megújítása során ezért három fő szempontot vettem figyelembe:

  • Az elsődleges szempont az új funkcióknak való megfeleltetés, ami magában foglalta a funkciók térigényét mind alaprajzi, mind magassági értelemben (pl. falmászás).
  • A funkciókhoz alkalmazkodó természetes bevilágítás biztosítása.
  • Az épület jellegtelen, lapos, hosszú tömegének építészetileg igényesebbé, mozgalmasabbá alakítása.

A három elvárás egyidejű kielégítéséhez építészeti eszközként a 20. század eleji gyárcsarnokok jellegzetességeihez nyúltam vissza. A fűrészfogtető jellegzetes ipari formája jól oldja a lapos tömegeket és biztosítja az aréna megfelelő indirekt bevilágítását. A falmászó teremnél a dupla magasságú tető adja meg a szükséges magasságot. A kéthajós csarnok horizontális jellegének megbontása érdekében a felső szendvicspanel sort elbontottam, az üvegfelületek és az opaque részek arányait egységesítettem és az egymás fölött lévő egységeket összefogva vertikális blokkokat alakítottam ki. A homlokzat síkbeli homogenitását a nyílások homlokzati síktól való visszahúzásának fényárnyék hatásával törtem meg. Az acélvázas csarnokrészen a profilüveg korszerű megfelelőjeként, függőlegesen elhelyezett, fényáteresztő, de nem átlátszó polikarbonát burkolatot alkalmaztam, ami biztosítja a természetes bevilágítást, miközben optikailag is magasítja ezt az épületrészt.


tömeg, homlokzat - építész: Nagy Károly



Az épített és természeti környezetre, az éghajlati kihívásokra adott válasz - Környezetalakítás - Átjárások

Az épület árnyékolását gyorsan növő, nagy lombkoronájú, lombhullató fákkal terveztem, a város felé eső oldalon rendezettebb, fasoros jellegű, míg a tó felé eső oldalon egyre szabálytalanabb, a természethez közelítő elrendezéssel. A hősziget hatás további csökkentésére az épület lapostetős részeire extenzív zöldtető rétegrendet, az épület mellett körben fűvel borított felületeket terveztem. A burkolt felületek betonozás helyett vízáteresztő burkolattal vannak kialakítva, ami csökkenti a csapadékvízelvezetés gondját és a növények vízigényét is biztosítja. Az épület méreténél és elhelyezésénél fogva nagyon erős lehatárolást jelent a természeti környezet irányába, ezért a konferenciaközpont, és az ifjúsági központ előcsarnokán át a tó felé, az ifjúsági központ büféjén keresztül pedig a sportpályák irányába alakítottam ki átjárást.


átnézeti kézirajz - építész: Nagy Károly



Terepadottságokra adott válasz - Vízi színpad, lelátó, szálloda

A bányaművelés során kialakultak olyan terepadottságok, amelyeket a tervezés során jól ki lehetett használni. A tó északkeleti sarkának kis sugarú íve jól kijelöli a víziszínpad lehetséges helyét, a terep meredek lejtése pedig lehetőséget ad a nézőtér kialakítására. Az épület északnyugati oldalán a meddőből kialakított mesterséges domb épület felé eső, meredek rézsűje kiválóan használható az ott elhelyezett többfunkciós (kosárlabda, kézilabda, futsal) pályák lelátójaként. A bánya keleti részén kialakult teraszos domboldal nagyszerű elhelyezést biztosít a szálloda számára, a nyugat felé kitáruló panoráma kihasználásával.

A generációs kihívásra adott válasz - Tér- és funkciókapcsolatok - Átlátások - Alaprajzi szervezés

A tervezési programban reagálni kellett a korábban említett generációs kihívásra és az ehhez kapcsolódó, az eddig megszokottól eltérő térszervezési igényre. A legfontosabb feladat az volt, hogy a meglévő épületszerkezeti adottságok szabta kereteken belül – vállalva az ezzel járó kényszerű kompromisszumokat is! - olyan közlekedési rendszer és olyan térkapcsolatok jöjjenek létre, amelyeken keresztül a különböző tevékenységek helyszínei folyamatos áthatásban vannak egymással. Ez nemcsak azt biztosítja, hogy a változékonyságra kiéhezett fiatalok könnyen tudjanak váltani, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy az esetleg beszűkült érdeklődésű (pl. számítógépes játék) fiatalok folyamatosan találkozzanak más tevékenységekkel, szélesedjen a látókörük, kedvet kapjanak például a sportra, művészetre. Ezt egy és kétszintes terek egymásba kapcsolásával, váltogatásával, terek közötti átlátásokkal, üveg térelválasztásokkal oldottam meg.


metszet - építész: Nagy Károly



A csarnoképületek mérete és szerkezeti kialakítása merev kereteket szabott az alaprajzi kialakításnak. A T alakú épületegyüttes szárának a szállodához legközelebb eső végén kapott helyet a rendezvény- és konferenciaközpont, ahol a korábbi irodaegységben megoldható volt a kiszolgáló funkciók elhelyezése is. A három terem és a nagy alapterületű elő- és oldalcsarnokok biztosítják a sokoldalú felhasználás lehetőségét (kiállítások, konferenciák, színházi, zenei események, stb.).

Az ifjúsági központ a T tetejét alkotó, többféle technológiával épült hosszú csarnokban, illetve a középen csatlakozó szár felső részében kapott helyet. A funkcionális szervezés során a szükséges alaprajzi, magassági hely-, kiszolgálási -, funkcionális igény és az adottságként meglévő szerkezeti rendszer mellett a funkciók hangosságát is figyelembe vettem (a konferenciaközpont mellé a legcsendesebb tevékenységek kerültek).

A földszinten a T csomópontjába került az aréna, a közösségi hely. Itt lehetőség van a lelátószerűen kialakított padokon beszélgetni, pihenni, a színpadon bárki felléphet akár ad-hoc jelleggel, stand-up produkcióval, de alkalmas filmvetítésre, színházi előadásra, koncertekre is. Természetesen nem professzionális, hibátlan akusztikájú hangversenyteremről van szó, azonban a fiataloknak ennél sokkal többet jelent a lehetőség, hogy van egy saját helyük, ahol megmutathatják magukat a többieknek. A térszervezés eredményeként pusztán az egyes funkciók között közlekedve bele lehet csöppeni egy kulturális eseménybe. A hasonló megvalósult külföldi példáknál már komoly tapasztalatok támasztják alá ennek pozitív hatásait, szükség esetén azonban akusztikai függönnyel a terem szeparálható is.

Az arénához bal oldalon csatlakozik a bisztró, amelynek önálló előcsarnokán keresztül biztosított az átjárás a multifunkcionális sportpályák irányába, valamint innen nyílik a gördeszkacsarnok is. Az aréna jobb oldalán a falmászó terem található, majd a gépészeti és raktárhelyiségek. A T szára az arénához az előcsarnokkal csatlakozik, amely egyúttal átjárást is biztosít a tó felé. Az előcsarnokból a földszinten érhető el a számítógépes terem, a robotika műhely, az art&kraft műhely, a video- és fotóstúdió, a mosdók és mindezek fognak közre egy csendesebb leülős teret, ahol olvasni, beszélgetni, társasjátékozni lehet. A terek üvegfalakkal vannak elválasztva, hogy a vizuális kapcsolat egymás zavarása nélkül meglegyen.

Az előcsarnok részben kétszintes, rálátást biztosítva az emeleti sportrészlegre is. Itt kapott helyet a konditerem, egy osztható nagyterem (dráma, tánc, jóga, aerobic), valamint a mosdók, zuhanyzók és öltözők. Az előcsarnok galériáján ping-pongozni lehet.

A hosszú csarnokban az emelet szintjén kialakított függőfolyosó kapcsolja össze a funkciókat. A függőfolyosó bal oldalán a bisztró emeleti részén található a játékterem játékterem (darts, billiárd, stb.) és innen jó rálátás van a gördeszkacsarnokra is. A játékteremből lépcsőn közvetlenül le lehet jutni a bisztróba is. Az arénában a lelátó lépcsője kapcsolódik hozzá, a falmászóterembe pedig a mászótoronyban kialakított rejtett lépcsőn keresztül lehet lejutni. A folyosó jobb oldali végén található a teljesen hangszigetelt hangstúdió, és próbatermek, ahol a gyakorolni és stúdiófelvételeket készíteni is lehet.

Anyaghasználat - Eredeti funkció szellemének és anyaghasználatának visszaidézése

Az építészet fontos része a hely szellemének tisztelete. A Téglagyár szellemét legszebben a kisméretű téglaburkolattal lehet visszaidézni, hiszen ez az üzem is ilyen téglák gyártásával kezdte a működését. A természetes árnyékolás miatt nem tartottam indokoltnak az átszellőztetett eléfalazást, ezért a hőszigetelésre könnyen felragasztható Terca Hectic klinker lapra esett a választásom, amely a fehértől a szürkés, kékes, pirosas árnyalatokon át a feketéig tartalmaz színeket, egyedi a textúrája, így egyszerre idézi a múltat és tud kortárs lenni.

Az acélszerkezetű csarnokrész burkolatát vertikálisan elhelyezett polikarbonát burkolattal terveztem, visszaidézve a profilüveg jellegzetes sávos, részben áttetsző megjelenését. A fémlemez tetőket a stílusban és hangulatban megegyező, de korszerű, fémvértezetű, maghőszigetelt szendvicspanellel váltottam fel. Az áttervezett arányú nyílászárók alul-felül üvegezett, középen pedig nem átlátszó betétből álló szerelt egységek. A sötét fémkeretek visszaidézik az ipari építészet öntöttvas/acél ablakkereteit, és ehhez illeszkednek a fémlemez betétek is.

Gépészet

A gépészet kialakításában is a fenntarthatóság volt a meghatározó szempont. Hővisszanyerő szellőztető rendszer biztosítja a tiszta, friss levegőt, mely a teljes épület alatt lefektetett csőhálózaton keresztül előtemperálva kerül a hőcserélőbe. Tavaszi-őszi időszakban az előtemperálás önmagában biztosítja a megfelelő hőmérsékletű friss levegőt. A fűtést és hűtést négy csöves fan-coil rendszer biztosítja egy olyan hőcserélő berendezésen keresztül, ami tavaszi-őszi időszakban lehetővé teszi, hogy az árnyékos oldalon keletkező fűtési igényt a napos oldalon jelentkező hűtési igény energiájával elégítse ki.
A nagy légterű csarnokokban túlnyomással befúvott levegővel egyidejűleg történik a temperálás és szellőztetés.

A használati melegvíz előállítása hőszivattyúval történik, a hőfoklépcső csökkentése érdekében a zuhanyzásnál, kézmosásnál felhasznált szürkevíz hulladékhőjét egy hőcserélő a tiszta víz előmelegítésére hasznosítja.
A bányaterület felső részén található természetes, valamint az épület mellett a meddőből kialakított mesterséges platók tájolásuk és árnyékmentességük folytán kiválóan alkalmasak napelemek telepítésére. A telepíthető felület nagysága akár a szükségesnél több energia termelésére is elegendő, ami a hálózatba táplálva hozzájárulhat a fejlesztés gazdasági megtérüléséhez.


makett - építész: Nagy Károly


Összefoglalás

A diplomaterv bemutatása eltelt időben kapott szakmai vélemények és – ami legalább ennyire fontos – a célcsoportba tartozóktól kapott visszajelzések alapján úgy érzem, sikerült megvalósítani a kitűzött célomat, és az eredeti épület szerkezeti adottságai által szabott keretek között egy olyan közösségi helyet létrehozni, amely az új generáció eddig megszokottól eltérő igényeihez igazodó újszerű térszervezéssel, változatos lehetőségeket biztosít a fiataloknak az értelmes, minőségi szórakozásra, kikapcsolódásra és kapcsolatteremtésre.

Nagy Károly


 

A diplomaterv elnyerte a Wienerberger-Tondach 2017-2018. tanévre kiírt építész diplomadíját Kortárs épület kategóriában, Szerkezeti innováció kategóriában, valamint Műemlék és felújítás kategóriában is.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »