építészet : környezet : innováció

NKE környezetének rendezése, Pintér Ferenc és munkatársainak terve

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem környezetalakítására kiírt ötletpályázatra a Pintér Ferenc vezette tervezőcsapat olyan koncepciót vázolt fel, amely a szentimentális tájképi kert jellegének felelevenítésén, a látványtengelyek erősítésén alapul. A történeti előzményekre támaszkodik a Ludovika tér kialakítása is, a park pedig a Nagyvárad tér felől erőteljes, jelképszerű kapuzatot kap a tervben.

Részletek a műleírásból

Területfelhasználás

A campus tervezett funkcionális egységeinek telepítésénél az ötletpályázati dokumentációban foglalt iránymutatást követtük. Ennek megfelelően a hangsúlyos beépítést igénylő funkciók a területet határoló utak mentén övezik a kertet. Az új oktatási épületet az Üllői út új térfalaként alakítottuk ki, a sportközpontot a Diószeghy utca Orczy út felé eső szakaszán helyeztük el, a II. ütemben létesítendő kollégiumokat pedig az Orczy út mentén telepítettük. Az I. ütemben az itt elhelyezkedő jelenlegi sportpályákat a nagy focipálya felújítása, illetve átalakítása keretében áthelyeztük, a kert üzemeltetését biztosító öltöző és fenntartó épületeket megtartottuk. A kültéri sportterületeket a Diószeghy utcának a Rozgonyi utca és a Korányi utca között fekvő részén alakítottuk ki, s itt kapott helyet a lövészklub is a terepszint alatti lőtérrel. Utóbbi funkciók és a Diószeghy utca túloldalán tervezett oktatási és kollégiumi épületegyüttes között egy gyalogos híd teremt közvetlen összeköttetést, amely az utca túloldalán létesítendő funkciók és a kert kapcsolatát is biztosítja. A sportközpont és a szabadtéri sportterületek között, a Rozgonyi utca vonalának meghosszabbításában a kert felé kissé benyúlóan található a tervezett hallgatói központ, amely a Gyógypedagógiai központ épületének átalakításával jön létre. Az itt kialakult ifjúsági és sport agora környezetét gazdagítja a Nővérszállás épületének átalakításával kialakuló többfunkciós egyetemi élelmiszer üzlet is. A lovarda, az istálló és a lovász-szállás a meglévő épületek felhasználásával, a Korányi Sándor utca mentén szegélyezi a kertet, mellettük kaptak helyet a kültéri lovas területek.

Légifotó

Az Orczy-kertet a Ludovika tér felől a Ludovika meglévő főépülete, a tőle délre álló szakképző iskola és a tőle északra található Természettudományi Múzeum épületei által alkotott nagyszabású térfal választja el. A Ludovika főépületének tervezett oktatási célú igénybevétele miatt csökkenő múzeumi terület visszapótlásaként a II. ütemben bővítési területet határoltunk le a jelenlegi tüdőgondozó épületének és környezetének igénybevételével. Az Orczy-kert belseje értelemszerűen az egyetem reprezentatív kültéri területeinek, az egyetemisták és az idelátogatók rekreációs és kulturális tevékenységének és egyéb közparki funkcióknak a helyszíne (pihenő- és játszókertek, csónakázó és korcsolyázó tó stb.).

Gyalogos kapcsolatok, a kert bejáratai

Külső kapcsolatok értelmezése

Az Orczy kert külső kapcsolatrendszerét, új, illetve újraértelmezendő bejáratai helyének kijelölését és azok hangsúlyuk szerint differenciált kialakítását az alábbi szempontok együttes mérlegelése előzte meg:
-    a környező lakóterületek (Corvin Negyed, Tisztviselőtelep, Középső Ferencváros), valamint a zöldterületi rendszer közvetlenül kapcsolódó, illetve néhány száz méteren belül elhelyezkedő elemei (Füvészkert, Kálvária tér, Golgota tér, Rezső tér, Népliget) és a kert közötti gyalogos, kerékpáros kapcsolatok erősítése,
-    a közelben funkcionáló jelentős gyalogos forgalmú intézmények és a kert kapcsolatának biztosítása (SOTE Nagyvárad téri és Tűzoltó utcai campusai, Klinikák tömbje),
-    a tömegközlekedési eszközök (M3 metró Nagyvárad téri és Klinikák megállóhelye, az Orczy úti villamos) megállóhelyei felől történő minél rövidebb elérhetőség,
-    a városképileg kedvező feltárulás,
-    a tervezett NKE Campus funkcionális egységeinek javasolt elhelyezése,
-    a tervpályázati kiírásban ajánlott tengelyek figyelembevétele.

Bejáratok

Fentiek alapján három kiemelten hangsúlyos kapuzatot, valamint három (távlatban további egy) szintén jelentős, de várhatóan kisebb forgalmú bejáratot terveztünk.
-    A közparki és intézménykerti funkciókat egyesítő zöldterület és az oktatási épület fő megközelítési iránya és legexponáltabb látványi feltárulása egyaránt a Nagyvárad tér felől adódik, ezért ez hangsúlyos bejáratot kívánt mind a Campus, mind az Orczy-kert tekintetében. Az egymáshoz közel eső „attrakciókat” egymást kiegészítő építészeti és kertépítészeti eszközökkel kívántuk a reprezentativitást kifejező, funkcionálisan önálló, de megjelenésében egységes kapuzattá tenni.
-    A Diószeghy utca és az Orczy út sarkánál kialakított új kapuzat funkciója szintén kettős, a kert Tisztviselőtelep felőli megközelítésén túl a tervezett sportközpont külső előtereként is szolgál a kiírásban megkívánt közönségforgalmi igényekre méretezve.
-    Elsődlegesen a kert bejárataként értelmeztük a Ludovika tér felőli meglévő szép kovácsoltvas kapuzatot, ezért ezt a bejáratot a Ludovika tér helyreállított szerkezetéből levezetett térrendezési eszközökkel emeltük ki. Itt kínálkozik gyalogos kapcsolat a Középső Ferencváros rehabilitációs lakóterületei és a Klinikák metró állomás, ill. a Tűzoltó utcai új SOTE Campus irányából.
-    A kert megközelítése szempontjából fontos, de épített kapuzatként kevésbé hangsúlyozandó, inkább térszerű megközelítési pontot alakítottunk ki a Rozgonyi utca meghosszabbításában. A teresedést elsődlegesen a hallgatói központ és a tó környékére tervezett kulturális rendezvényekre és a szomszédos sportlétesítményekre alapozva „ifjúsági és sport agora” kialakításának céljával formáltuk.
-    További két bejáratot nyitottunk a Korányi Sándor utca felől. Egyiket az I. ütemben a Kálvária utca meghosszabbításában terveztük, ahol a tervezett lovas központ létesítményeinek érintésével biztosítottunk bejutást a kert belsejébe. Ez a bejárat - az önkormányzat távlati terveiben szereplő tömbátvágás után - a Kálvária tér, tágabban a Magdolna Negyed irányából is direkt elérhetőséget fog nyújtani.

NKE környezetének rendezése

Városképi megjelenés, építészeti viselkedés

Tömeg- és téralakítás

A megjelenésében is egységes egyetemi campus kialakítása érdekében a tömeg- és téralakítást a különböző viszonyrendszereknek történő következetes megfelelés szándéka vezérelte.
A létesítendő épületek építészeti jellegének megfogalmazásában egyik fő szempont az volt, hogy a kialakuló térfalak kommunikáljanak a közeggel, amelybe beleillesztjük őket: mind a tömör, épített közterületi részeken, mind pedig a park belső világa irányában. Ennek kialakításához tömegformálási és anyaghasználati javaslatokat egyaránt tettünk.
A tervezési terület minden egyes oldala más-más jellegű városképi arculathoz kapcsolódik: az Üllői út és a Diószeghy Sámuel utca zártsorú térfala, a Korányi Sándor utca felé a Klinikák pavilonos jellegű beépítése, amelyet az Illés utcától kezdve fölvált egy többé-kevésbé zártsorú beépítés, a Nagyvárad tér és az Orczy út mentén a SOTE főtömbje egyedi, jelszerű tömeg-és téralakítása uralkodik, végül pedig a terület hangsúlyos építményei: a Ludovika és a mellette álló szakiskola épülete határozzák meg a kereteket.

Építészeti arculat

Előbbi szempontokból természetes módon adódott az a koncepció, mely szerint „kifelé”, azaz a tervezési terület határai mentén viszonylag zárt arculatot fogalmazzunk meg, amely tervezett rendeltetéséhez, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusához méltó, reprezentatív építészeti megjelenést kap. Az egyes, jól elkülönített funkciók (oktatás, sport, kollégiumok stb.) között mind vizuális, mind pedig gyalogos kapcsolatok biztosítják az összeköttetést a külső környezettel.

A belső homlokzatok kialakítása során meghatározó volt a park történeti kert jellege, amely szentimentális tájképi elemeivel, ívelt útjaival szinte előírta az épülettömegek fellazítását, lágyabbá tételét, továbbá azt, hogy az épületek belső terei a lehető legnagyobb mértékben nyissanak felé. Nagy transzparens felületekkel, belső udvarokkal és kertekkel, pergolákkal, árkádokkal, előtetőkkel, tetőteraszokkal, erkélyekkel gyakorlatilag „beleoldódnak” a park belső terébe - egyúttal elkerülve azt, hogy a már jelenleg is viszonylag kis méretű zöldfelület magas épületek közé szorult zárvánnyá váljon. A belső oldali homlokzati térfalakat így nem a tömeg és tér szigorú elválasztása, hanem a fokozatosság, a privát-félprivát-publikus, illetve zárt-részben nyitott-nyitott területek folyamatos átmenete jellemzi.

NKE környezetének rendezése

Ugyanakkor ügyeltünk arra is, hogy mindezek mellett a közfunkciókat (park látogatása, pihenés, sportolás, játék stb.) és az oktatási, illetve az Egyetem különféle létesítményeinek használói számára fenntartott funkciókat (beleértve a fölfelé nyitott tereket: tetőteraszokat, belső kerteket is) szigorúan különválasszuk és biztosítsuk ezek forgalmának ellenőrizhetőségét (kerítés, kártyás beléptetés stb.). Ehhez építészeti és kertépítészeti eszközöket egyaránt alkalmaztunk.

Építészeti hangsúly

Az Orczy kert főbejáratának szánt Nagyvárad tér felőli kapcsolatot erős építészeti hangsúllyal fogalmaztuk meg. Mivel a tervezési terület ezen részén a SOTE tömbje által meghatározott városkép jelszerű építményeket alkalmaz, ugyanezt a jelszerűséget fontosnak tartottuk a „szomszédos” egyetemi campus kialakításánál is. Ezen építészeti jelnek számos szempontnak kell egyszerre megfelelnie:
- Egyrészt világos és hívogató bejárati elemet kell adnia, mindjárt két, elkülönítendő funkciónak: a parknak és az egyetemi oktatási épületnek egyaránt. Ehhez kapcsolódóan biztosítania kell mind a – könnyebb tájékozódást elősegítő – átláthatóságot, mind pedig a biztonsági szempontokat (kerítés, porta, zárható kapuk).
- Másodszor ki kell jelölnie a tervezési terület egyik fő tengelyét, amely várhatóan – a túlnyomóan a Nagyvárad téri metrómegálló irányából érkező jelentős forgalomnak köszönhetően – igen lényeges eleme lesz az egész területnek.
- Harmadszor közlekedési szerepet is kap: átengedi a gyalogos, megállítja az autós és a kerékpáros forgalmat (biciklitárolók, mélygarázs lehajtó).
- Negyedszer illeszkednie kell az egyetemi oktatási épülethez egyik oldalon, a jelenleg még meglévő – és az első ütem során megtartandó – sportpályákhoz a másik oldalon, csakúgy, mint a második ütemben elkészülő kollégiumi épületekhez.

NKE környezetének rendezése

Tájépítészeti koncepció, kertrendezés

A revitalizáció alapelvei

A történelmi múlthoz való igazodás elsődleges szempontja a szentimentális tájképi kert jellegének megragadása és felelevenítése volt. A történeti kutatásokra alapozva a kert fejlődéstörténetének egyes szakaszai érhetők nyomon a kertépítészeti koncepcióban. A szentimentális tájképi kert a természetet tekinti előképének, hangulatokat próbál kifejezni, emellett téralkotó és téralakító szemléleten alapszik, így a tájépítészeti koncepcióban is fontos szempont volt az ennek megfelelő téralakítás. A park sokszor hányattatott sorsa miatt az eredeti útvonalvezetés és számos korabeli szentimentális tájképi jel, illetve szimbólum megsemmisült, így ezek teljesen eredethű helyreállítását nem tűzhettük ki célul. Igyekeztünk azonban megragadni a hajdanvolt kert hangulatát, az útvonalvezetések korabeli jellegét, az úgynevezett S-vonalvezetést (szépségvonalakat), a tájképi stílust jellemző átlátásokat, háromszöges rálátásokat. A történeti kert jellegzetes pontjainak megjelölésével hangsúlyokat hoztunk létre, melyek sokszor a rálátási tengelyekhez kapcsolódnak. A szentimentális tájképi kertre jellemző, még ma is fellelhető elemeket szintén kiemeltük.

Az Orczy kert rendezése

Alapkoncepciónk szerint a történeti hagyományok tiszteletben tartásával, a mai kor szellemének és igényeinek megfelelő korszerű, funkcionálisan jól működő, az ide kerülő campus reprezentativitását is kifejező közpark kialakítása volt a cél. Az Orczy kertben a jövőbeni fő területhasználatokhoz kapcsolódó kertrészletek funkcionálisan és kialakításukat (növényalkalmazás, kertberendezés) tekintve is harmonizálnak és elnevezésükkel is utalnak a történelmi korokon átívelő honvédelmi kultúra, illetve tisztképzés hagyományaihoz, tradícióihoz: „Apródok kertje, Kadétok kertje, Tiszti kert, Huszárok kertje, Lövészek kertje, Honvéd sportolók kertje”.

A kertben fellelhető rálátásokat, átlátási tengelyeket hangsúlyoztuk. A dús vegetáció miatt egyes helyeken a rálátás tengelyében kisebb-nagyobb ritkítást kell végezni. Mindenképp biztosítandó a kert történeti múltjában is meghatározó Ludovika főépületének középpontja és a volt kápolna (vízház), valamint a Ludovika középpontja és a tó melletti domb (Tiszti hősi emlékmű) közötti látványtengely. E hangsúly növelése céljából ebbe a tengelybe állítottuk a kiírásban kért kegyeleti funkciót emlékművel, őrhellyel. Mindez kiegészíthető a Ludovika tengelyvonala és a tó melletti pihenőnél felállított rendőri emlékmű tengelyvonalával, mely így biztosítja a jellegzetes háromszöges átlátást.

Az utak vonalvezetése illeszkedik a tájképi kertek stílusához, nagyvonalúan összecseng annak jellegzetesen lágy, S-vonalaival, ugyanakkor funkcionálisan a fő közlekedési nyomvonalakkal feltárja, körüljárhatóvá teszi a parkot, felfűzve annak egyes elemeit. A funkcionalitás és az oldott vonalvezetés hozta létre a központi tér mentén haladó, azt körüljárhatóvá tévő útvonalat, mely sematikusan Magyarország körvonalait rajzolja ki, ezért „Országhatár sétánynak” neveztük el. Elképzelésünk szerint a közszolgálatiság eszmei szimbólumának is tekinthető vonalvezetésű út mentén a burkolat anyagában és/vagy színében megkülönböztetett „szalag” fut végig, melyből a magyar hadtörténet, hadikultúra különböző korainak karakterisztikus, stilizált alakjai, emlékei térplasztikaként emelkednek ki (pl. honfoglaló lovas íjász, kardos-pajzsos vitéz Hunyadi János seregéből, ’48-as huszár, I. világháborús honvéd, stb.), amelyek technológiától függően többféle, de mindenképpen egységes anyaghasználattal valósíthatók meg (pl.: szálerősítéses felületkezelt műanyag, telített hajlított fa, vagy rozsdamentes acél).

Hagyományosan a történeti kert egyik meghatározó eleme a tó, mely koncepciónkban is hangsúlyozott jelentőséggel bír. A tó revitalizációja során szükséges a vízszintet megemelni, partját és funkcióját úgy kialakítani, hogy a vízzel való kapcsolat élőbb és közvetlenebb lehessen. A kávézó és csónakház elhelyezése az eredeti kert kialakítását idéző szigeten történik. Koncepciónkban szerepel egy színpad elhelyezése a vízen, melyhez a partról a „Tiszti kertben” lépcsőzetes tereppel kialakított „nézőtér, napozó” csatlakozik.

NKE környezetének rendezése

A Ludovika főépülete előtti összefüggő gyepes terület, „pleasure ground”, mint jellegzetes reprezentatív kertépítészeti elem, teret ad a kiírásban szereplő dísztér elhelyezésre is. Annak kijelölését architektonikus elemekkel nem tartottuk indokoltnak, tekintettel az oldott tájképi megjelenésre, a közparki használatra és az idős faállomány védelmére. A Mária Ludovika szoborral szemközt helyeztük el az országzászlót, amely így a kegyeleti funkciót betöltő emlékhely közelébe került.

Az Orczy kert meglévő szobrait igyekeztünk eredeti helyükön megtartani (Mária Ludovika József nádorral és gróf Buttler Jánossal, Hun íjász, Díszváza, stb.), illetve egyes esetekben kihangsúlyozni a látványtengelyekben, háromszöges rálátásokban betöltött szerepüket (Tiszti hősi emlékmű). Az új attrakciókat − emlékmű, szökőkút − egyrészt a látványtengelyekhez, másrészt a történeti kert hagyományos hangsúlyaihoz kötődve helyeztük el. Az Illés-kút Orczy kerthez való szerves kapcsolása a távlati állapotban a feltáró utak rendszerével biztosítható. A második ütem ad majd lehetőséget a kert hagyományos Illés utca felőli bejáratának újranyitására, amelyet a zöldterület ezen irányban történő kiterjesztése és a Füvészkert felé történő megnyitás követhet.

A Ludovika tér rendezése

A Ludovika tér kialakítását a Ludovika épületének megjelenése utáni, korabeli térképeken ábrázolt állapot inspirálta. A főépület előtt megjelenő félköríves nagyvonalú, reprezentatív tér kiemeli az épület meghatározó jellegét, melyet a későbbi ábrázolásokon is megjelenő félköríves „köröndfásítás” és tereprendezés tovább hangsúlyoz. A Klinikák felé kialakuló teret - szintén a korabeli formálást követve - félköríves burkolattal ellensúlyoztuk. A közlekedési irányoknak megfelelően a burkolat architektúra sugaras kialakítást kívánt. A kerttörténeti fejlődés során a Ludovika előtti tér átalakulásával új sugaras tengelyek alakultak ki, amelyeket idős fasorok őriznek. Ezek a tengelyek nem illeszkednek a jelenlegi használathoz, így azokat csak látványelemként, cserjével kísérve jelenítettük meg. A tér szobrait (Névtelen hősök emlékműve, rajta a Ludovika Akadémia második világháborús hősi halottainak emléktáblája, Miroslav Krleža szobra) jelenlegi helyükön megtartottuk. A főépület előtti, köröndszerű tér körvonalán a Ludovika tanárai, neves tanárai és diákjai szobrait javasoljuk elhelyezni. A tér ünnepélyes hangulatát a mikroklímát is javító vízfelülettel, szökőkúttal gazdagítottuk.


A Bíráló Bizottság értékelése

10. sz. pályamű

A Ludovika tér esetében egyértelműen az 1837-es ábrázolást veszi alapul. Azonban ennek újrafogalmazása, az erősen táguló-szűkülő sétányokkal nem vezet harmonikus eredményre. A struktúra emellett a klinikák irányából érkező gyalogos forgalmat sem szolgálja ki, formalista marad.

Az Orczy kert visszaidézése sem sikerül igazán, hiányzik belőle a belső útrendszer sokrétűsége. Értékes eleme az „apródok kertje”, az ehhez kapcsolódó térplasztikák és több helyen a jó téralkotás. Más épített elemei (pl. a Nagyvárad téri bejárat megfogalmazása) nem igazán sikeresek.

A tó megnövelése nem indokolható, vonalvezetése esetleges és esztétikailag sem vonzó.

A pályázat költségszintje közepes.

A terv nem áll össze harmonikus egésszé. Részmegoldásainak színvonala hullámzó, építészeti elemei megkérdőjelezhetőek.

vélemény írásához jelentkezzen be »