Védőzónák és a veszélyeztetett világörökség

Nemcsak a világörökségi helyszíneken, hanem az őket övező pufferzónában zajló fejlesztések is kritikusak a védettség szempontjából. Ha a védőövezet megbontja a terület integritását és autenticitását, majd a figyelmeztetések után elmarad az állapotmegőrző korrekció, veszélybe kerülhet maga a világörökség. A védett látképet torzító épületek Budapesten és Prágában súlyos kritikát kaptak az UNESCO-tól, míg a szigorú szabályozás alá eső bécsi történelmi belváros és egy megaberuházás miatt átalakítani tervezett liverpooli kikötőnegyed esetében azzal a következménnyel jártak, hogy a két európai helyszínt a helyzet megnyugtató rendezéséig átsorolták a veszélyeztetett világörökségi listára. 

Erősen meggyengült budapesti védőövezetek

A világörökségi helyszínt körülvevő pufferzóna (védőzóna) kijelölésére az adott terület jellegétől függően azért van szükség, hogy egy újabb szinttel növeljék a világörökségi helyszín védelmét. A kiterjesztett egységes képet biztosító, védőburokként működő pufferzóna fejlesztését és használatát úgy korlátozzák, hogy összhangban a védett helyszínnel, annak közvetlen környezetét tartalmazza az állapotmegőrzés szempontjából kritikus fontosságú jellegzetességekkel, panorámákkal és területekkel együtt. A magzóna és a védőzóna kapcsolata az utóbbi területén zajló fejlesztések következményei, a jogi helyzet változásai, az elmulasztott felújítások, a környezeti terhelés növekedése és más okok miatt világszerte több helyen problémákat vet fel, és esetenként súlyos következményeket von maga után.

A budapesti helyszínek világörökséggé nyilvánításánál az UNESCO kiemelte az egyedülálló, összefüggő történeti városkép megőrzésének elsődlegességét. Ezek integritását most a pufferzónákban és a Duna-parton is több folyamatban lévő beruházás veszélyezteti. A befektetői érdekekhez igazított kerületi szabályozás négy olyan ingatlanfejlesztési projektnek adott zöld utat, amelyek kívül esnek ugyan a védett világörökségi területen, látványuk mégis hátrányosan befolyásolja a dunai panorámát. A XIII. kerületben az Árpád hídhoz és a folyóparthoz közel hét, 60 és 90 méteres épületet terveznek három helyszínen (Agora Budapest, City Tower Budapest, Kreatív City Tower projektek). A toronyházak bizonyos pontokról, így a Várhegyről nézve megjelennek a Parlament védett sziluettjében.






A budai oldal védett látképét délen, a XI. kerületben a Műegyetem épületei határolják. Ha azonban északról tekintünk végig a Duna-parton, a Lágymányosi-öbölben épülő MOL-székház látványa súlyosan torzítja az eddig harmonikus budai panorámát, mivel 120 méteres magassága vetekszik az egy kilométeren belül található 130 méteres Gellért-hegyével, és markánsan a tőle három kilométerre fekvő Várhegy fölé tornyosul.

Az Andrássy utat és történelmi környezetét védőzónaként a régi zsidónegyed határolja. Az Óvás! Egyesület 2013 óta folyamatosan jelzi aggályait az UNESCO-nak a történeti karakterbe nem illő, az örökségvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó változások, bontások és ráépítések kapcsán, amelyek már a magzónát is elérték. Idén februári tájékoztatójuk szerint a zsidónegyedben csökkent ugyan a bontások száma, viszont a területen továbbra is jelentős állagromlás tapasztalható, sok helyen siralmas utcaképpel. Nem rendeződött a műemléki védettség dacára félig-meddig elbontott vagy kiürített, évek óta pusztuló roncsépületek sorsa, a népszerű romkocsmanegyedben nincsen átfogó rehabilitációs program, és zömében elmaradnak a felújítások.

Aggasztó a helyzet a Hősök terét övező pufferzónában is. A Liget Projekt keretében épülő, 22 méter magas Néprajzi Múzeum a Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum felől nézve tömegével ránő a Műcsarnokra, és belelóg az Andrássy úti panorámába is, így megváltoztatja a védett világörökségi látképet, holott eredetileg ennek elkerülése lett volna a cél. Gigantikus méreteivel ugyancsak rátelepszik a látványra az állatkert területén található Pannon Park központi építménye, a legmagasabb pontján 36 méteres Biodóm. A beépítési terv megvalósulásával elveszíti közpark jellegét a budapestiek kedvencének számító Városliget, amely 1839-ben világelső volt a maga nemében, és klasszicista tájképi kertként egyetemes, a világörökséghez méltó színvonalú, a beruházás leállításával még most is megmenthető értéket képvisel. Az új múzeumi és rekreációs negyed miatt drasztikusan megnövekedő forgalom az állapotmegőrzést még inkább ellehetetlenítő környezeti többletterheléssel jár majd.

Halogatás és kockázatvállalás Prágában is

Budapest mellett más európai fővárosokban is komoly gondot jelent a világörökségi területek pufferzónáiban folyó magasház-építés, a tervezési-állapotmegőrzési gyakorlat alacsony hatékonysága és a jóváhagyott kezelési terv hiánya. Prágáról tavasszal állítottak ki lesújtó bizonyítványt az UNESCO ICOMOS (a nemzetközi szervezet műemlékvédelmi bizottságának) szakértői, akik a történelmi Óváros védettségét és a nyilvántartásban szereplő kondíciók teljesülését vizsgálták. A cseh főváros az elmúlt években több kritikát kapott felhőkarcoló-építési tervei miatt, ám a vezetés, akárcsak nálunk, ezeket rendre figyelmen kívül hagyta, és csak diplomáciai nyomásra engedélyezte az ellenőrök látogatását. A pankráci dombon emelt toronyházak az óvárosi panoráma miatt legfeljebb 70 méter magasak lehetnének, ugyanakkor az elkészült V Tower lakótorony 104 méteres, sőt a Kavcí hory és az Óvárossal szomszédos Zizkov negyedekben is hasonló magasságú toronyházakat terveznek.

Prágában ugyancsak súlyos problémaként jelentkezik az örökségvédelmi szempontokat is figyelembe vevő komplex építési szabályzat hiánya. A korábbi figyelmeztetések mellőzése és a nagyszabású építkezések miatt várhatóan szigorodni fognak a világörökségi státus megőrzésének feltételei, ugyanis a szakértők 2020 elején terjesztik az illetékes bizottság elé jelentésüket. Még korai találgatni, milyen következtetéseket fognak levonni, de ha nem változik meg a vezetés hozzáállása, és elmaradnak a konkrét lépések, az UNESCO fontolóra veheti az Óváros és a műemlékek átsorolását a veszélyeztett világörökségi helyszínek listájára, pedig Prágát nem marasztalták el annyi téren és olyan mértékben, mint június végén Budapestet. A tavaly őszi csehországi önkormányzati választásokat megnyerő zöldek mindenesetre ígéretet tettek, hogy foglalkoznak a felvetett aggályokkal.

Bécs jelentős engedményekre kényszerül

A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy hangzatos ígéretekkel és felemás intézkedésekkel ideig-óráig lehet halogatni a rendezést, de nem lehet véleményükben megingatni a világörökségi szakértőket. A veszélyeztetett kategóriába való átsorolást újabb ellenőrzések és tárgyalások előzik meg, ám az világosan látszik, hogy a védett státus fenntartásához a vezetésnek komoly engedményeket kell tennie, amelyek összehangolják az állapotmegőrzési, város-, ingatlan- és turizmusfejlesztési érdekeket, sőt adott esetben a nagy üzleti haszonról való lemondás mellett el kell állnia bizonyos projektektől.
Bécs városvezetése az elmúlt években kénytelen volt megtapasztalni ezt a leckét. Az osztrák főváros gyönyörű történelmi belvárosát, Európa egyik kiemelt kulturális örökségét az UNESCO 2017-ben ugyanis azért sorolta át a veszélyeztetett világörökségek listájára, mert a híres XIX. századi Stadtpark szélén egy 66 méteres luxuslakótornyot készül felhúzni egy beruházó. A kifogásolt épület az Otto Wagner tervezte szecessziós stílusú metróállomással szemben álló Hotel Intercontinental helyén emelkedne egy szállodaépület, konferenciaközpont, korcsolyapálya és egy kisebb, kulturális intézményeket befogadó létesítmény társaságában. A toronyból már így is lefaragtak az eredeti 73 méter helyett, azonban az UNESCO szakértői ragaszkodnak a 43 méteres felső határhoz, különben sérül a helyszín kiemelkedő egyetemes értéke.






Bécsnek tehát mérlegelnie kell, mi ér többet hosszú távon: a presztízsértékű világörökségi cím vagy a 210 millió eurós Heumarkt-beruházás gazdasági-kulturális nyeresége. Az osztrák főváros nem először találja magát szembe ezzel a dilemmával, és évekkel korábban a magasabb érdekre hivatkozva engedett az UNESCO álláspontjának. A helyszínre vonatkozó szigorú előírások értelmében ugyanis a védett látképnek pontosan olyannak kell maradnia, amilyennek Canaletto 1760-ban a Belvedere magaslatáról megfestette. Ebbe nem fért volna bele a Wien Mitte közlekedési csomópont köré tervezett négy, 90 méternél magasabb toronyház, hiszen az épületegyüttes légvonalban 800 méterre emelkedett volna a Stephansdomtól, alaposan belerondítva a történelmi belváros körpanorámájába.

A városvezetés és a magánbefektetők akkor visszaléptek a fejlesztéstől, bármekkora érvágást jelentett is a projekt meghiúsulása, és olyan tetszetős megoldást választottak a magasépület-együttes helyett, amit a bécsiek is hamar megszerettek. A Heumarkt-beruházás kapcsán viszont még nem sikerült dűlőre jutni az UNESCO-val. A csodálatos építészeti műemlékek és nagy gonddal művelt kertek látogatóit cseppet sem zavarja a történelmi belváros átsorolása, mivel egyelőre nem forog kockán a világörökségi státus. Az Europa Nostra műemlékvédelemmel foglalkozó páneurópai civil szervezet viszont az UNESCO-hoz hasonlóan megkongatta a vészharangot, és a toronyház-építések miatt Európa 7 legveszélyeztetettebb kulturális öröksége között tartja számon Bécset. A testület befolyásos közvetítők segítségével próbálja elérni az osztrák főváros vezetésénél, hogy állítsa le a Heumarkt-beruházást, majd gondolja át a jövőben tervezett hasonló projekteket. Attól tartanak ugyanis, ha nincs politikai akarat a korrekcióra, valóságos felhőkarcoló-építési lavina indul el Bécsben, ami a világörökségi státus elveszítéséhez is vezethet.

A Heumarkt-beruházást a bécsiek egy része ellenszenvvel nézi, és ma egyre inkább úgy tűnik, hogy a hatóságok is késleltetni szeretnék a projektet. Tavasszal egy bíróság úgy határozott, hogy a felmerült aggályok miatt előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatnak kell alávetni a terveket. Ezt követően a városvezetés 2021-ig elnapolta a toronyház építését, hogy addig valamilyen módon összhangba hozzák a beruházói és az örökségvédelmi érdekeket. Egyéb akadályok is nehezítik a projekt folytatását, így ha végleg nem is sikerült gáncsot vetni az építkezésnek, a terveket valószínűleg lényegesen módosítják, és Bécs idővel lekerülhet a veszélyeztetett világörökségi listáról.

Liverpool felszabadul a nyomás alól

Az angol kikötőváros dinamikus urbanizációjának kezdete a transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel együtt indult meg, amely csillagászati hasznot hajott, ugyanakkor fellendítette a kikötő fejlődését is. Liverpool lett a brit birodalom gyarmatairól behozott áruk fő lerakodóhelye, és a XVIII. századra jelentős kereskedelmi és halászati központtá nőtte ki magát. Az öbölben sorra épültek a dokkok és raktárházak, majd 1846-ban úttörő technológiák alkalmazásával elkészült az Albert Dock, a modern kikötőrendszerek egyik alapmodellje. Az Albert Dock forgalmának rohamos növekedése nyomán folyamatosan bővítették a kikötőnegyedet is, azonban a II. világháborúban elszenvedett bombakár és a konténeres szállítórendszerek elterjedése megadta a végső döfést a kikötőnek. A megváltozott európai szállítási útvonalak Rotterdam és Hamburg felé terelték az áruforgalmat, így az Albert Dock 1972-ben bezárt.




A déli kikötőrész 3,2 négyzetkilométeres területe hosszas viták után az 1980-as években kelt új életre egy nagyszabású rehabilitáció révén, amellyel példamutató módon mentették meg a kikötő korabeli épületeit. A hatalmas belterű, strukturálisan viszonylag ép épületegyüttest kulturális és turisztikai célokra kezdték átalakítani. A Granada televíziós társaság jó másfél évtizedig az itt kialakított stúdiójából közvetítette reggeli műsorát, majd idővel megnyíltak a szállodák és az egyedi profilú múzeumok, köztük a Hajózási Múzeum, Anglia egyetlen tematikus Beatles Múzeuma, a Nemzetközi Rabszolgaság Múzeum és a James Stirling tervein alapuló Tate Liverpool. Az ismét virágzó Albert Dock a város legfontosabb látványossága lett, környezetével együtt pedig, mint egységében megmaradt, kiemelt és unikális jelentőségű épületcsoport, 2004-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

A helyzet akkor változott meg drasztikusan, amikor a gyors ütemben fejlődő, progresszíven gondolkodó város – amely 2008 európai kulturális fővárosaként egyöntetűen pozitív visszajelzéseket kapott, és sikeresen átpozicionálta imázsát – rábólintott a Liverpool Waters óriásberuházásra. A 30 évre tervezett, 5 milliárd font költségvetésű projekt 17.000 munkahelyet, 23.000 lakást, hatalmas kereskedelmi tereket, négy szállodát és egy 50 emeletes toronyházat kívánt létrehozni, de a megvalósítás elkerülhetetlenné tette a beavatkozást a védetté nyilvánított kikötő egységébe is. Az UNESCO szakemberei azonnal mélységes aggodalmukat fejezték ki a beruházás hatásaival kapcsolatban.

A tiltakozás ellenére a tervet engedélyezték, amire válaszként a liverpooli kikötőnegyed 2012-ben felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára, sőt az ezt követő években a világörökségi státus megvonásának lehetősége is felmerült. A város vezetése tavaly végre fellélegezhetett, ugyanis az UNESCO elismerte a fejlesztési és az örökségvédelmi szempontok összehangolása érdekében tett komoly lépéseket, noha Liverpool egyelőre még a veszélyeztetett listán marad. A Liverpool Waters projekt bizonyosan nem épül meg az eredeti tervek szerint, miután az illetékes helyi hatóságok egy sor új intézkedést vezettek be a fejlesztő bevonásával. Kidolgozták a védettséget biztosító átfogó jogi szabályozást, javaslat született egy világörökség-védelmi testület felállítására és a beruházói kommunikációs stratégia kialakítására.

Bécs és Liverpool példája egyértelműen bizonyítja, hogy megfelelő politikai akarattal és a civil szervezetek bevonásával, az eltérő érdekek örökségvédelmi szempontokat is figyelembe vevő egyeztetésével, átfogó szabályozással és kezelési tervvel, a prioritásoknak megfelelően módosított vagy leállított projektekkel még a kritikus helyzetek is megfordíthatóak. Van tolerancia, de elkötelezettség és cselekvés híján nem maradnak el a következmények. Ha a 2020. február 1-jéig benyújtandó válaszjelentésben nem sikerül érdemi válaszokat adni és jelentős előrelépést elérni az UNESCO által felvetett súlyos problémák megoldásában, akár Budapest is a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján találhatja magát.

Rénes Judit