építészet : környezet : innováció

Semmi különös, csak egy 359 éves épület felújítása

A tolcsvai Dessewffy-kúria rekonstrukciója [építész: Erhardt Gábor] egy szerencsés csillagállás alatt megvalósult, hároméves tervezési és építési folyamat volt. A végeredmény: mondhatni semmi különös. Csupán annyi történt, hogy egy 359 éves épület visszakerült méltó állapotába. 

Kívülről egy majdnem egy színű, klasszicista épületet látunk, belül pedig egy ízlésesen berendezett többfunkciós „turisztikai attrakciót”. A lényeg, mint oly’ sokszor inkább az elmesélhetetlenben van, a történetben, a homálybogozásban. Ezért az épületről „egyszerű leírást” adni nem egyszerű.

Akár Tokaj-Hegyalja, akár az épületnek helyet adó település, Tolcsva történetét nézzük, számtalan érdekességet találunk, amelyeknek erre az épületre közvetett, vagy közvetlen hatásuk volt. Az épületet Dessewffy-kúriaként emlegetjük, de azt tudni kell, hogy a minimum 359 éves épületet mindössze bő ötven évig birtokolta a névadó Dessewffy család.


Dessewffy-kúria rekonstrukciója - építész: Erhardt Gábor - belsőépítész: Bálint Ágnes, Igaz Rita - fotó: Szántó Tamás

Dessewffy-kúria rekonstrukciója - építész: Erhardt Gábor - belsőépítész: Bálint Ágnes, Igaz Rita - fotó: Szántó Tamás

Dessewffy-kúria rekonstrukciója - építész: Erhardt Gábor - belsőépítész: Bálint Ágnes, Igaz Rita - fotó: Szántó Tamás

 

Az épület (minimális) korát azért tudjuk ilyen pontosan, mivel - meglehetősen egyedi megoldásként - az épület közepén van egy „ANNO 1659 DIE 1 MAI” felirat olvasható. Természetesen ez a faragott kő ajtókeret nem eredeti helyén van ma, mint ahogy ez az összes hasonló korú kőszerkezetről is elmondható, amelyek egyébként meglepően szép számban megmaradtak az épületben.

Az épület legalább öt meghatározó építési periódussal rendelkezik. Az első Bónis Ferenc nevéhez fűződik és egy korabarokk udvarház lehetett, a nyírbátori Báthori-kastélyéhaz hasonló nyitott árkádsorral, fiókboltozatos dongaboltozatokkal fedett belső terekkel. A második periódus, 1710 körüli átalakítását (feltehetően) Szirmay István követte el, barokk kúriává alakítva az épületet. Az alsó árkádsort befalazta, az emeleti nyitott folyosóval együtt. A belső tereket is meglehetősen átszabta, a felső szint csehsüveg boltozatai is ekkor készültek. Ekkor épültek a sarokrizalitok, de jóval kisebb kiugrással.


Dessewffy-kúria rekonstrukciója - építész: Erhardt Gábor - belsőépítész: Bálint Ágnes, Igaz Rita - fotó: Szántó Tamás

Dessewffy-kúria rekonstrukciója - építész: Erhardt Gábor - belsőépítész: Bálint Ágnes, Igaz Rita - fotó: Szántó Tamás

Dessewffy-kúria rekonstrukciója - építész: Erhardt Gábor - belsőépítész: Bálint Ágnes, Igaz Rita - fotó: Szántó Tamás

 

Az épület mai megjelenését a Dessewffy családnak köszönheti, akik a huszadik század elején jelentős külső átalakításokat végeztek. Kapcsolt gerébtokos ablakokat helyeztek be, a nyílásokat vakolatkerettel szegélyezték és a sarokrizalitokat egy-egy helyiségnyire bővítették. A kommunizmus évtizedei alatt a felújítás, karbantartás nélküli használat volt jellemző, majd a rendszerváltás után a gazdátlanság és a pusztulás.

A jelenlegi állapothoz a Helia-D, mint tulajdonos és egy EU-s turisztikai támogatás segített hozzá. Ahogy a bevezetőben írtam: tulajdonképpen semmi különös nem történt az épülettel, mégis majd öt évig tartott a tervezési, pályázási és kivitelezési folyamat. Ennek eredménye egy sokféleképpen használható, a tulajdonos profiljába illeszkedő turisztikai szolgáltatásokat nyújtó, ún. Herba-kastély lett, amely szeretettel várja az erre utazókat.

Az épületről és a környezet történetéről az Országépítő című folyóirat 2017/3 számában jelent meg cikk.

Erhardt Gábor

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »