építészet : környezet : innováció

Súlytalan kapaszkodás

Ha az irodalom kereteibe született volna, ez az épület modern líra lenne. Tömör, pontos, érzékeny vers, világba kiáltott, városszéli slam poetry. Ha a természet rajzolta volna, zsámbéki hideg szél lenne: keringene egy gyümölcsösben és a hátunk nem tudná, örömteli-e az érkezése, vagy félelemmel bizsergető: teremt-e vagy pusztít. A déBert Építészek Kft.-nél Horváth Dénes médiuma az építészet, így épült Budaörs nyugati határában a kemény vonalakkal keretezett, érzelmekre ható, modern líraiság. Babics Anna írása.  

Ötven lehetséges terület közül választotta ki Horváth Dénes azt az autentikus tájszeletet, amelyen ma a villaépület áll. A budaörsi táj a kopár dolomit hegyekkel, az északi lejtők nagy, fekete fenyveseivel, a virágzó gyümölcskertészet és az egykori szőlőtermesztés nyomai olyan kontextus voltak, amelybe bátran hívta életre saját lakótérnek épült villát az építész. „Eredeti és eltéveszthetetlen” – jellemzi a megtalált budaörsi közeget Horváth Dénes. Az erős és zavartalan kultúrtáj jelenléte, Budapest közelsége és az agglomerációs lét előnyei, a megfelelő közlekedési hálózatok racionális érvek. A villaépület mégis sugall valami téren és időn kívülit: súlytalanul kapaszkodik, miközben tömörséggel fogalmaz.

A ház története érdekes módon nem Budaörs térképén kezdődik, hanem Sopronban. A duplex villa építése Horváth Dénes édesapjának, Horváth Bertalannak, az Archikon építésziroda egyik tulajdonosának időskori kezdeményezésére indult. Az édesapát Budaörs a három kultúrájú Sopron korábban német gazdanegyedére emlékeztette, és az amúgy is erős soproni kötődésekkel bíró családban ez komoly hívószó volt. Az első tervben még egy helyszínen épült volna két lakóépület, végül két telken, egymás mellett négy épületrész készült el.


építész: Horváth Dénes (déBert Építészek Kft.) - fotó: Danyi Balázs

építész: Horváth Dénes (déBert Építészek Kft.) - fotó: Danyi Balázs

 

A villa tervezésekor kiemelten fontos volt, hogy az épségben tartott természetes hely és a tiszta geometria találkozzanak. Ahogy az a kész épületek igényes vonalvezetésén is látszik, az illeszkedés, az eredeti, „kapott” táj megőrzése, a lejtőt súroló világítások, illetve a városképi és tájképi takarások megfontolása, figyelembe vétele mind a felelős, távlatokban gondolkodó tervezői (és használói) szándékot mutatnak.

Az egész befogadását a részletek vezetik: a lépcső fölfelé, a terasz oldalra, az ablakok kifelé. A nagy felületek kívül világos cementszürke, belül törtfehér és csontszín árnyaltokat kaptak. Az ismétlődő szakipari szerkezeteken olajkezelt tölgy és fenyő visszhangozza a körülölelő erdőt. A lépcső megformálása az anyagszerű szépség megmutatását és kibontását kínálja. A teraszok kerámiával burkoltak, teljesen sík, vízszintesek. A szilárd mezőket rés folyókák hálózata osztja, alattuk megszokott tető rétegrend és teljes felületű vízelvezetés van. A csapadék — a lejtés nélküli fekvőeresz csatornákhoz hasonlóan — a szabad vízfelszín lejtésének hatására folyik el. A szilárd héj átszellőztetett, a tető felmelegedő tömegét növeli, temperáló hatását javítja. Az épületet jellemző keret nélküli összhatáshoz Horváth Dénes erős, stabilan fénylő, magas szintet képviselő üvegeket választott, alumínium nyíló- és tolóablakokkal. Az alumínium keret minden fix üveg körül elmaradt, a vastag üveg paneleket közvetlenül a homlokzati hordkeretekbe építették be. Az építészeti megoldás a ház karakterét emeli: szinte látszik kívülről a bentről megélhető képeslap-tájélmény.


építész: Horváth Dénes (déBert Építészek Kft.) - fotó: Danyi Balázs

építész: Horváth Dénes (déBert Építészek Kft.) - fotó: Danyi Balázs

 

A tömbszerű, visszafogott vonalvezetésű épület a bejárás és megismerés során érzelmekre ható, lírai hellyé válik. Ahogy Horváth Dénes fogalmaz: „hangtalan részletekkel” dolgoztak: a nyolcvan négyzetméter felülvilágított tér terep alatt, nagy takarással, közbenső letámasztás nélkül valósult meg, nem látjuk nyomait vízelvezetésnek, a belső terek látszó hőleadó nélkül élnek, minden szakipari szerkezet falsíkban, takarások nélkül valósul meg. Az épület letisztultságával a környezetre nyit: az ég és a táj nagyon tágas, a terület egyes pontjai körpanorámásak. A Huszonnégyökrös-hegy, a Csík-hegy, az Út-hegy és az Odvas-hegy torlódó formái és a Törökugrató között a Duna irányában több tízkilométeres távlat nyílik. Az utca kedvelt természetjáró, madármegfigyelő, kiránduló és kilátóhelyekhez vezet. Légköri adottságai miatt a gerinc felett tiszta időben a budaörsi és a farkashegyi repülőtér vitorlázói repülnek.

Horváth Dénes épülete keret nélküli ablak a tájra: Sopron-ízű Budaörs, kultúrtájba ültetett épületmag, saját létezés köré épített bátor vonalak.

Vagy, ahogy legközelebb hangzik majd: modern líra, hideg szél.

Babics Anna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »