építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

„Szavannák, fekete nők, o-hó-hó Afrika” - Bambara Hotel, Felsőtárkány

Magyar szállodafejlesztők álmai valósultak meg, Felsőtárkány hajdani úttörőtáborának helyén megépült egy kis Afrika. A Bambara Hotelt a hideg beállta előtt, ragyogó napsütésben jártuk körbe Pottyondy Péter vezető tervezővel. A tematikus szállodának épült házzal kapcsolatban felmerülő összes építészeti (és etikai) probléma mindannyiunkat váratlanul ért: tervezőt, kritikust és szakmai közönséget egyaránt. Nem így azt a közönséget, amely többnyire épp az ilyesmit keresi, és a szálloda hál' istennek sikeres és jól működik. Pásztor Erika Katalina és Garai Péter írása.

„Szavannák, fekete nők, o-hó-hó Afrika” [Kft, 1984]

Speciális feladat, amiről csak egyszer lehet önállóan dönteni, akkor, amikor igent vagy nemet mond az ember a felkérésre. Utána már nem, mert onnantól adott kereteken belül kell a lehető legjobb megoldásokat megtalálni. Lehet a sorsfordító döntés előtt a hotelkoncepciót bírálni, azt, hogy leemeltet egy adott helyből kinőtt világot és átültetteti oda, ahol azelőtt ilyen soha nem volt. A modern építészet helyfüggetlen formaelemeivel ellentétben a vernakuláris építészet esetében ez szinte szentségtörésnek hat. Lehet elgondolkozni arról, hogy a globalizáció hogyan termel ki hasonló öszvéreket, ételben, italban, termékekben és szolgáltatásokban, sőt, hovatovább identitásokban is, de ez a cikk most nem erről szól.

 

Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
 

 

Felsőtárkányban elfogadtam, hogy létezik ilyen feladat, és azt vizsgáltam, hogy az adott kereteken belül lehetett volna-e jobb házat kihozni. Ez itt egy afrikai make-up a Bükk lábánál, de a test, amire a smink került, tiszta és logikus, mint egy mérnöki szerkezet, amiből a szabad formálás öröme buggyan ki ugrándozó tetősíkokkal és tapasztott falakat idéző attikákkal, homlokzatból kimeredő barna tüskékkel. Nem modern és nem vernakuláris, hanem különös lett, vicces és vidám. Lehet egy ház ilyen? Mindentől távol, az erdő közepén szabad egy ilyen házat építeni az elvonulni vágyó középosztálynak vagy menedzsment trénigeken szenvedő felsővezetőknek?

 

Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
 

 

Ha igaz az, hogy az üzleti életben az igények visszaigazolják a vállalkozás létjogosultságát, akkor igen, hogyne1. Ez egy olyan üzleti modell, amelyben a design-nak szó szerint gazdaságélénkítő funkciója van, vevőt hoz. Az épület az „overall” hoteldesign koncepció szerves része, a háznak tudnia kell egyszerre mindent, amitől mai és mindent, amitől egyedi és különleges hangulatot nyújt vendégeinek. A Bambara Hotel a 21. századi élménygazdaság és élményipar terméke, pontosan beleillik abba a trendbe, amit a tematikus szállodák képviselnek szerte a világon - vagy ami a Klotild-palotából és számtalan „design hotelből” is lesz. Giccs? Igen, persze. A program – élményipar – elsősorban a turizmus giccs-ipara, ami az élményt kvázi mesterséges és előre kalkulálható, értékesíthető terméknek/entitásnak fogja fel. Az építésznek ehhez kell viszonyulnia egy olyan konzervatív közegben, mint Magyarország. Mert itt még nem vertek teljesen gyökeret (hozzáteszem szerencsére) a hollywood, disneyland és las vegas minták, és itt az intellektuális közeg (egyelőre még) sokkal keményebben elbánik a giccsel, mint az erre sok-sok éve rászoktatott kulturális kontextus. Tehát a kérdés az, hogy lehet-e moderált és „ízléses” giccset csinálni, egy amolyan jobb európai kiadást, amiben a helynek még mindig kitüntetett jelentősége van az évtizedes kultúrinvázió rábeszélőgépeinek hiperaktív működése ellenére. Lehet-e és hogyan lehet intellektuális szintre emelni a las vegas jelenséget, egy - egyébként tágabb perspektívából nézve kicsi - élményipari termék formájában?

 
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
 

 

Pottyondy Péter és tervezőcsapata ezt a – tervezői szempontból – kényes és nehéz ügyet vállalta föl, amikor nekifogott a Bambara tervezésének. A helyszíni bejárás után azt gondolom, hogy a feladatot kiválóan abszolválták. Talán azért, mert bennük él egy konzervatív-racionális tervezői iskola, amely olyan térbeli rendet teremtett, amelyet a díszletek - legyenek azok ma afrikaiak, holnap távol-keletiek, sőt, holnapután talán felsőtárkányiak - nem írnak fölül. Talán azért, mert kultúrájuk és műveltségük által úgy találtak inspirációforrást, hogy azok a felszínes kapcsolatokon túl lényegi összefüggésekre mutatnak rá. S annak ellenére, hogy magam nem vagyok híve az élményiparnak és hétköznapi életünk minden apró szegletébe észrevétlenül beszivárgó termékeinek, ez az épület leginkább idézetként hat a tölgyfák között, játékosan, félig-komolyan nem csak egy kicsi Nyugat-Afrikát varázsol Felsőtárkány határába. Ez az idézet más emlékeket is felszínre hoz, amelyek viszont sokkal közelebb állnak hozzánk, mint gondolnánk. S pont ez az, ami miatt ez a ház ravaszul át tud lépni a globális trendek által vezérelt, élményipari programból adódó – ma már a magas globális ingerküszöbbel nem rendelkező, lokális kultúrákra mindenhol leselkedő – csapdán.

Pásztor Erika Katalina

 

1Ezzel persze ellentmondanak vágyaink és ideáink, miként még évekkel ezelőtt csatlakoztam a „Prostitúció nélküli Magyarországért” mozgalomhoz. 


 

Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
 

 

Bambarák, chiwarák és dogonok – színház a Bükkben, négy hektáron


1990 után a négyhektáros terület - az egykori úttörőtábor fából készült épületeivel együtt - funkcióját vesztve - hosszú időn át pusztult. A helyi önkormányzattal közösen társaságot alapítva, a megbízó egy olyan szállodát képzelt ide, „amiből csak egy van az országban”. Családi kötődés nyomán született az ötlet, hogy egy nyugat-szaharai falvakat idéző, különleges hangulatú hotelt hozzanak létre. Innen ered a hotel neve is, a bambara ugyanis Mali egyik meghatározó népcsoportját és nyelvét jelenti.

A nem mindennapi megbízás elfogadását hosszas mérlegelés előzte meg. Pottyondy Péter építész számára végül az lett az egyik döntő érv, hogy a mintaként szolgáló nyugat-afrikai (elsősorban népi) építészet alapvető sajátossága az egyszerűség és a funkcionalitás, amely nem csak a kortárs törekvésekhez, hanem a magyarországi építészet tradícióihoz is közel áll - ily módon könnyen lehetett vele azonosulni. Ennek megfelelően a fő építészeti szándék egy tiszta rendszerű, jól működő, a 21. századi igényeket kielégítő szálloda létrehozása volt, amely Afrika ritmusát, vidámságát és vernakuláris esetlegességét magában hordozva, a Bükk lábánál is helyénvaló tud lenni.

 

 
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter

 

Sikerült megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek a direkt afrikai elemeket a hazai viszonyok között is elfogadhatókká tették. A tervezők a feladatot kísérletnek fogták fel, egy bizonyos kor és hely stílusjegyeit más kontextusba átültetve teljesítették a megbízó azon kívánságát, hogy „totális színházi előadás szülessen”, a külsőben éppúgy, mint a belsőben. Az elmúlt hónapok tapasztalatai igazolták a hotelkoncepció érvényességét.

A helyszín gazdag tölgy-, és csertölgy-állománya jelentette a fő kiindulási pontot az épület elhelyezésében. A területi főépítész kikötése volt, hogy a legfeljebb kétszintes tömegek sehol nem nyúlhatnak a fák koronája fölé. Az együttes a korábbi alakulótér és a lebontott tábori épületek helyére került, így az építkezésnek összesen tizenöt fa esett áldozatul. A zajosabb közösségi és a csendesebb lakószárnyakat az előcsarnok-recepció-bár választja el egymástól. Ezt a térsort – amely egyben a főbejárati tengely vonala is – az épület előtt enfilade-szerű nyílásokkal tagolt toronysor hangsúlyozza. A közösségi funkciókat rejtő épületrész – étterem, konferenciaterem, fürdő, wellness – formálása összefogott és modern hatású; ennek tetőteraszáról tárul fel a lakószárnyak izgalmas ötödik homlokzata, amelyet a tömegek tudatos tagoltsága tesz az afrikai halmazfalukhoz hasonlóvá.

 

Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
 

 

A mintaként szolgáló nyugat-afrikai építészet hangulatának hiteles megteremtése érdekében a tervezők több korszerű technológiai megoldást vetettek be. A sárral tapasztott, kézműves munkát idéző, rücskös vakolat nagy részét valóban kézzel hordták fel, a fallefedéseket, bádogozásokat és a lábazatot a STO komplex rendszerének alkalmazásával váltották ki. A speciális vakolat igazi próbáját majd az első és a második tél fogja jelenteni. A homogén megjelenés határozott építészeti szándék volt, a választott szín a szaharai vörös homokot idézi.

A homlokzatok leginkább szembeszökő elemei a kiálló farudak, amelyek Afrikában az esőtől lemállott felületek évenkénti újratapasztását segítik. Ezek hazai megfelelői a középkori várak falain alkalmazott gerendák (ma már jobbára csak a fészkeik láthatók), amelyek a gyilokjárókat tartották, illetve ezeken állva javították és vakolták a sérült kőfalakat. A farudak alkalmazása jól példázza a direkt afrikai elemek honosítására irányuló törekvést. Maliban a házakon nincsen erkély, a hotelen viszont szükség volt rá, így itt a farudak acélgerendás magjai tartják a független vasbeton erkélylemezeket; diszkrét, könnyed hatásukat a vékony, fémpálcás mellvédek erősítik. A „tüskék” tavasszal további funkciót kapnak: meghatározott kompozíció szerint, vízszintes és függőleges irányban szitaponyvákat feszítenek ki rájuk, amelyek árnyékolást és vizuális lehatárolást biztosítanak az erkélyek között, de az esőt-szelet átengedik. Ez a gesztus – a bejárati tornyok közé kerülő vitorlavásznakkal együtt – várhatóan tovább fokozza az épület festői megjelenését, amely a speciális fény- és árnyékhatások miatt már most is változatos és barátságos képet mutat. Az áttört mellvédű földszinti terasz-boxok építészeti és biztonsági megfontolásokból készültek, ehhez az előképet a nyugat-afrikai gabonatárolók és állattartó építmények jelentették. A megbízó a közeljövőben tervezi a szálloda teljes kiépítését, a második ütemben a jelenlegi 56 szobához további 42 épül.

 

Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
 

 

A nagy üvegfelületekkel megnyitott, közösségi célú épületrészben az egyes szinteken felfelé haladva egyre csendesebb funkciók kaptak helyet. Az alsó szinti fürdő felett található a bár, az étterem-, és a konferenciaterem, amelyek különálló, de teljes körüljárhatóságot is biztosító teraszairól a vendégek az erdő, illetve a tájat uraló Vár-hegy látványát élvezhetik. A legfelső, visszahúzott szinten a wellness-részleg kezelő-, és pihenőterei sorakoznak. A tetőteraszra kilépve tárul fel teljes egészében az épületegyüttes tagolt struktúrája. A tagolatlan falfelületekre került a szálloda nagyméretű logója, amelyet Mali szent állata, a termékenységkultuszban fontos szerepet betöltő chiwara hím változata ihletett. A közösségi szárny tömege a felvezető út felőli oldalon fokozatosan lépcsőzik; a nagyméretű tömeg tagolásával a tervezők a lakószárnyakhoz hasonló oldottságot kívántak elérni. Sajnálatos módon a domboldalba bevágott gazdasági bejárat a tervezettnél jóval nagyobb hangsúlyt kapott, mivel az építkezés alatt ott álló toronydaru helyére nem töltötték vissza a földet.

 

 
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter

 

Barna Gyula belsőépítész és a szállodatulajdonosok szoros együttműködésének eredménye a jelenlegi belső térformálás, amelyben egyszerre jelenik meg a modern és a rusztikus. A vendégek által közvetlenül érintett felületeken (pl. recepciós pult, mosdók, fürdők, stb.) új, kereskedelmi forgalomban kapható, minőségi anyagokat használtak, míg a dekoratív részletek egyediek, kézzel formáltak. Sok olyan eredeti afrikai tárgyat is beépítettek, amelyek valós értéket képviselnek: maszkokat, különféle rituális és használati tárgyakat - köztük méretesebb darabokat is, mint például két dogon kaput, teli figurális ábrázolással.

A határozott koncepció mentén felépített világból csupán a konferenciatermek átlagosnak mondható irodai berendezése billen ki kissé, amelyet a sivatagi homok hullámzását idéző, barna árnyalatokban játszó padlószőnyeg és az egyedi, nyújtott pajzs alakú felülvilágítók sem tudnak ellensúlyozni. Az étterem és a konferenciatermek térkapcsolatai a mobil falaknak köszönhetően rugalmasan alakíthatók, így párhuzamos rendezvények és étkeztetések számára is alkalmasak.

 

 
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter
Bambara Hotel - építészet: Pottyondy Péter, fotó: Garai Péter

 

A szállodai szobák kétágyasak, az előtérrel egybenyitott mosdó meglepő tágasságot nyújt a belépéskor. A farácsos szekrények mellett az ágyak fölötti felületeket különféle kézzel formált, falba vájt fülkéket és nyílásokat idéző előtétfalak díszítik. A halmazos, tagolt épületstruktúrából eredően a szobák belmagassága változó, a nagyobb légterűekben a mennyezetet fenyőgerendákból és mogyorófavesszőkből készített álmennyezet takarja. A közlekedő terek világítását a szobaajtók mellett elhelyezett vitrinek spotlámpái adják. A belső udvar felé néző falakat véletlenszerűen kiosztott, változó méretű nyílások törik át. A lakószobák füzére egy üvegtetővel fedett átrium, illetve egy nyitott belső udvar köré csoportosul; utóbbiban a megőrzött és körbeépített fa körül szurikáták szaladgálnak.

A kis szálloda falu él, az eddigi tapasztalatok alapján a színház jól működik. Az azonos tulajdonban lévő két helyszín (az egerszalóki Shiraz Hotel és a Bambara Hotel) kölcsönös vendégcsere-forgalmat bonyolít egymással. A Bambara Hotel kivitelezését végző Diagrál Kft. a munkák befejezése után színvonalas kis könyvet adott ki erről a nem mindennapi vállalkozásról, amelyből nemcsak Mali történelme, hanem a tervezés és építés folyamata is részletesen megismerhető.

Garai Péter

 


Bambara Wellnes & Tréning Hotel****

Pottyondy Péter
vezető tervező: Pottyondy Péter
építész munkatársak: Tarcali László, Szabó Orsolya, Pottyondy Bence, Markó András
területrendezés: Havassy Gabriella - KÖZTI Zrt.
tartószerkezetek: Gurubi Imre - KÖZTI Zrt.
szigetelés: Pataky Rita - Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
akusztika: Dr. Reis Frigyes - Unszol Bt.
légtechnika: Unger Tamás - KÖZTI Zrt.
víz–csatorna: Réti János, Szakál Szilárd - KÖZTI Zrt.
közmű: Szalkay Béláné - KÖZTI Zrt.
víztechnológia, wellness: Szaniszló Roland, Sallai Zoltán - TemPero Zrt.
épületautomatika: Juhász Jenő - IQ Kft.
erősáram: Máramarosi András - KÖZTI Zrt.
gyengeáram: Ritzl András, Kajtán László - KÖZTI Zrt.
tűzvédelem: Nagy Béla - Vörös Fonal Bt.
konyhatechnológia: Kauser Tibor - Liget Bt.
felvonó: Polgár Géza - OTIS Kft.
költségvetés: Kijátz Valér - F & K Bt.
generáltervező: KÖZTI Zrt. Pottyondy Stúdió

tervezés éve: 2008-2011
kivitelezés éve: 2010-2011
bruttó szintterület: 5252 m2 + 931 m2 (teraszok)
megbízó: Téma Park Kft.
kivitelezők:
építőmesteri munkák: Diagrál Kft.
épületgépészet: J.P. 98 Kft.
épületvillamosság: Renk-Épvill Kft.

24 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »