építészet : környezet : innováció

Tiszta lappal - archaikus számi építészet és annak megidézése

Milyen a kortárs számi építészet? Egyáltalán, milyen a hagyományos? A népcsoportnál igény van az ősi háztípusok felélesztésére, a lávvu sátor formája több épület és művészeti alkotások ihletőjévé vált. Rátkai Tamás Totto tanulmányából azonban az is kiderül, hogy számtalan épület bír kulturális vagy közigazgatási funkcióval, de az oktatásnak helyet adók - sajnos - hiányoznak a felhozatalból.  

Míg Európa több pontján aktualitásukat élik a különböző autonómia- és függetlenségi törekvések, ezalatt a földrész legészakibb csücskében évtizedek óta "csendes háború dúl" az egyik legősibb európai népcsoport és a többségi, államalkotó nemzet között. Azaz nemzetek, bár a közfelfogás szerint a lappok a finnországi Lappföldön élnek, a magukat száminak hívó nép [=népek, de erről majd később] szülőföldjén, Számiföldön (Sápmi) négy állam osztozkodik: Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország. Nagyjából százezer fős népcsoport, egy legkevésbé sem összefüggő, alacsony népsűrűségű sarkvidéki területen. A konfliktus pikantériáját adja az aránylag csendes médiavisszhang és a követelések - déli szemmel nézve - furcsasága: a számik nem akarnak saját országot, de még csak az autonómia megszerzése sincs napirenden. Saját parlamentjük immár évtizedek óta segíti nyelvük/nyelveik megőrzését és a szülőföldhöz való jogot, de mindkettő újabb és újabb kihívásokkal találkozik a 21. században is.

A cikk elsősorban a norvégiai számik helyzetével fog foglalkozni, bár a jelenség többnyire megfeleltethető a többi számilakta országra is.


A számi történet

Több különböző álláspont vetekszik, milyen régóta is élnek számi népek a Skandináv-félszigeten, de a legóvatosabb becslés szerint is több mint 5000 éves folyamatos jelenléttel számolhatunk, méltán kiérdemelve a talán legősibb ma is élő európai népcsoport címet. A mai napig erős kapcsolat szövi őket a természethez, és erre jelentős turisztikai ipar épül, melynek gyökerei mélyre nyúlnak.


sarkvidéki idill - Boreale.konto.itv.se (2012)


A germán eredetű skandináv népek, mint a norvégok, a korai középkor folyamán találkoztak először a tundravidék bennszülötteivel, akiket először "finneknek" ("gyűjtögetők"), később "lappoknak" ("vadak") neveztek. A számik maguk között az életmód alapján megkülönböztették a belföldön élő, rénszarvastereléssel foglalkozó hegyi számikat és a partmenti, halászattal foglalkozó tengeri számikat. A kezdeti békés egymás mellettiség a kora újkorban változott meg, először a hittérítő missziók, majd az iparosodás hatására. Az evangélikus térítők igyekeztek visszaszorítani a számi sámánikus hitet és a hagyományos nomád életmódot. A sarkvidéki nyersanyagok, az ércek, a vizek kitermelése az ipari forradalom folyamán kezdődött, nagy számú vállalkozó és munkás költözött délről megélhetési okokból a sarkvidékre. Ebben az időben kezdett formálódni a norvég nemzeti öntudat, mely az északi "lappokat" alsóbbrendű népeknek tartja, akiket asszimilálni kell. Ennek leghatékonyabb eszköze az iskola lett, mely, egyrészt helyhez kötötte, másrészt beolvadásra kényszerítette a számi gyerekeket a többségi osztályokba. A hivatalos ügyek intézésére is kizárólag a norvég nyelvet lehetett használni.

Mindez a második világháború után kezdett megváltozni, amikor a kormány az induló jóléti állam jegyében infrastruktúrafejlesztésbe kezdett az északi megyékben is. Ebben az időben erősödött fel a számi identitáskeresés és az önkifejezés vágya, mely hamar politikai mozgalommá vált. A Számi Mozgalom  karakteres, meghatározó politikai és közösségi erővé vált. Nyomásgyakorlásuk hatására 1969-ben az új oktatási törvény először rögzítette a számi nyelv beszéléséhez való jogot és bátorította a gyerekek saját nyelven történő iskoláztatását. Az azóta eltelt évtizedekben a földhasználati és természetvédelmi jogokért volt határozottabb kiállás (lsd. az altai vízerőmű körüli botrányt a '80-as években), illetve az oktatási rendszer megreformálásáért, mely sokak szerint még most is nélkülözi a számi igényeket és identitást, túlzottan függ a norvég tanrendtől. 


Archaikus építészet

A hagyományos számi építmények a bennszülött népi szerkezetek kitűnő példái. Egyedi megformálásuk és használatuk, a természeti és klimatikus törvényekkel szembeni alázatuk a számi kultúra fontos elemeivé teszi őket. A sarkvidéki zord időjárás hatással bírt az északi törzsek szociális és kulturális struktúrájára. A különböző épülettípusok kialakulása a nomád életmódban gyökerezik, evolúciójuk során a könnyen mozdítható, sátorszerű építményeket felváltották a hosszabb távon használható épületek. A kezdeti archetípusok hasonlóak funkcióban, elrendezésben és termikus működésben. A legfontosabb funkció természetesen a védelem az időjárás ellen, ami összefüggésben áll a kiválasztott terület mikroklímájával, azon belül nyíltságával és a széljárással, melyek a bejárat helyzetét segítik pozícionálni. A beltér centrális elrendezésű, alacsony belmagasságú, melyek segítik a hő terjedését a központi tűzrakóhelyből. Ez a tűzhely az Arran, a ház lelke és origója. Körülötte mindenkinek és mindennek beosztott helye van, férfiak, nők, gyerekek, tűzifa, tároló, konyha. 


belső elrendezés - Norges Teknisk-Naturvitenskapelige Universitet (2007), Boliger for samiske familier i vår tid – egyetemi projekt és kutatás, Trondheim


Az életmód változása kihathat a szerkezeti és tektonikus megoldásokra. Mind a hegyi számik rénszarvaslegeltetése, mind a tengeri számik halászó életmódja hatással bírt a lakhelyük kialakítására. A legeltetés gyakori helyváltoztatással jár, ennek megfelelően egy egyszerű, könnyen szétszedhető, szállítható és összerakható rendszert hoztak létre. Ezt facölöpökkel, -rudakkal, és állatirhával oldották meg, így akár egy ember is képes volt megoldani a telepítést. Ennek a háztípusnak a neve lávvu (más területeken koavas vagy kota). A szerkezet lényege a rudak egy pontba futása, az elemek egymást tartják. Erős a formai hasonlóság az észak-amerikai bennszülöttek tipijével, ám ez annál egyszerűbb szerkezet.

A tengeri számik goahtija (gåhte, gamme, vagy itt is: kota) a lávvuból fejlődött ki, ám egy hosszabb periódusú letelepedésre alakították át. A burkot tartó rudak egy belső vázszerkezetre ülnek fel, így az építmény alaprajza sokkal négyzetesebbé válik. A rudak a füstnyílásnál nem érnek egymáshoz, a belső keret végzi a teljes statikai munkát. Ez nagyobb terhelhetőséget is jelent, így sok esetben a burok állatbőreit felváltotta a föld vagy a tőzeg. Ezekkel borítva a goahti 10 évig is funkcionálhat, amely idő alatt az erózió hatására lassan beleolvad a tájba, kis dombocskává alakul.


Lávvu és goahti - Grete Howard (2011) és Natural Homes (2015)


Az asszimiláció évszázadai alatt a számik közt is kezdett elterjedni a germán gyökerekkel bíró favázas szerkezet és a fal + nyeregtető, kialakítva néhány izgalmas fúziót a két formavilág között. A kései újkorra a nyugati életvitel válik meghatározóvá, modern házakban élnek, motoros szánnal járnak, a lávvu és a goahti pedig megmaradtak a helyi népi építészet szimbólumainak.

Kortárs számi építészet

A Számi Mozgalom hatására, az önkifejezés térnyerésével feléledt az igény az ősi háztípusok újbóli szerepeltetésére. A lávvu sátor formája nemzetközi szimbólummá vált, épületek és más művészeti alkotások ihletője lett.
A hagyományos épületek kortárs építészetbe illesztése rendszerint kétféle problémát von magával. Először is, a számi népesség a 21. századra végképp maga mögött hagyta a tradicionális, nomád életmódot, többnyire városi környezetben él és a nyugati életformát követi, hiányzik tehát a korabeli épületeket létrehozó szociális és kulturális háttér. Másodszor az értékromlás, "a tektonika inflációja" említendő, mikor a korabeli, valós építészeti (tektonikus, anyaghasználati, környezeti stb.) értékkel bíró szerkezet puszta dekorációvá válik. 


mai negatív példák - Norges Teknisk-Naturvitenskapelige Universitet (2007), Boliger for samiske familier i vår tid – egyetemi projekt és kutatás, Trondheim



Számos számi vagy nem számi gyökerekkel bíró építész próbálta feloldani műveiben a fenti problémákat és valós építészeti tartalommal bíró munkákat létrehozni. A legismertebb példa talán a Számi Parlament (1995, Karasjok, Norvégia). Ez volt az első épület, mely a mai számi népek politikai erejét és egységét hivatott reprezentálni. Az ülésterem az épületegyüttes fókuszpontja, példa a tradicionális formák felnagyítására. Az épület burkolata szibériai vörösfenyő, a beltér nyír, tölgy és erdei fenyő. A tervező Stein Halvorsent nemzetközileg ismertté tette az építmény, ugyanakkor mind a tömegformálás, mind az anyaghasználat kapott kritikákat.


Számi Parlament – építész: Stein Halvorsen Arkitekter - Frontiers of Solitude (2015)



Azóta több számi vonatkozású épületet jegyez - Tanai Bíróság (2004, Tana, Norvégia), Számi Parlament bővítése (2015, Karasjok) -, melyek mind új építészeti nyelvbe ágyazzák a népi elemeket. A bővítmény új bejárati tömbbel gazdagítja a parlamentet, melyet egy üvegezett folyosó köt össze a régi épülettel. A finnországi példáknál a formai idézések helyett hangsúlyosabb a kompozíció és az anyaghasználat. Megemlítendő a Juhani Pallasmaa Siida Múzeum (1998) és a HALO Architects kulturális központja, a SAJOS (2004), mindkettő Inari városában található. 


SAJOS - építész: HALO Architects - fotó: Mika Huisman

 

Számi oktatás

A fentiekből is kitűnik, hogy a legtöbb kortárs épület kulturális vagy közigazgatási funkcióval bír, hiánycikknek tekinthető viszont a lakó és az oktatási funkció. Holott az elmúlt 40 évben erőteljes fejlődésen ment keresztül a számi nyelvgyakorlás terjesztése. Az Őslakosok védelméről szóló speciális jogszabály kötelezi a norvég kormányt, hogy segítse a számi szülőket és gyermekeiket anyanyelvükön társalogni és számi óvodákat és iskolákat üzemeltetni az ország bármely pontján.

A gyermekek kulturális gyarapodása szempontjából már az óvoda is kiemelt fontossággal bír, hiszen ezekben az években történik meg a szociális és nyelvi fejlődés. A törvény alapján ideális esetben az egész intézmény kifejezetten a számi igényeket fedezi, ilyenkor a kisgyerekek homogén nyelvi környezetben fejlődhetnek. Hiányos kapacitás esetén az általános óvodákban hoznak létre számi csoportokat. A Norvég Munkaügyi Minisztérium és a Számi Statisztikák szerint 2014-ben 900-ra tehető a teljesen számi óvodák kapacitása, és további 700 gyermek jár a vegyes óvodák számi csoportjaiba. 


Guovssahas számi óvoda, Tromsø – PLAN-EVO A/S - fotó: Rátkai Tamás Totto



Az óvodáknak a számi közösség integrált részeként kell működniük, vállalniuk kell a társadalmuk sokszínűségét, mutatniuk életerejét, erősíteniük a gyermekek identitását és anyanyelvi tudását. Ennek megfelelően a tanároknak és a személyzetnek is képzettnek kell lenniük mind nyelvileg, mind kulturálisan. A nyelvi oktatás fontos segítője a motorikus fejlesztés, ha lehet, szabad levegőn. Ez fontos lehetőség a számi sajátosságok felvonultatására: erdőjárás, kézművesség, rénszarvasnyáj látogatása. A pozitív változások ellenére a rendszert sok kritika éri a norvég tanrend túlzott követése miatt, a számi oktatás specialitásai csak nehezen adaptálhatóak. A térelrendezés a termekben a nyugati példákat követi és nem a helyi használók igényeit.

A fenti probléma fő oka az újépítésű számi óvodák teljes hiánya, a csoportok régi, nem használt épületeket kapnak meg. Ennek a folyamatnak a megállításáért integrált, holisztikus szemléletmódban tervezett építménynek kell megépülnie, mely formájában és anyaghasználatában hű marad a tradicionális szerkezetek tektonikai megoldásaihoz, de megfelel a kortárs beltéri és fenntarthatósági igényeknek is. Az Aalborg Egyetemen 2017-ben elkészült Számi Erdei Óvoda terve példát akar mutatni a fentiekre, melynek tanulságai más helyszíneken is ugyanúgy levonhatók.


Számi Erdei Óvoda, Tromsø – diplomamunka - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec (AAU)


A cikk a diplomamunka véglegesen beadott Tanulmányának "Analízis" fejezetének egy lefordított és átdolgozott részlete. Az eredeti kiadvány elolvasható és letölthető ezen a linken.

Rátkai Tamás Totto


Felhasznált irodalom:

  • Emmons, R. (2004), An Investigation of Sámi Building Structures. University of Texas.
  • Eidheim, H. (1997), Ethno-Political Development among the Sámi after world war II: The Invention of Selfhood. In: Gaski, H. (ed.) Sámi Culture in a New Era. 1st ed. Kárášjohka: Davvi Girji
  • En.wikipedia.org. (2017), Indigenous architecture.
  • En.wikipedia.org. (2017), Sami people.
  • Keskitalo, P., Määttä, K., Uusiautti, S. (2011), How to develop Indigenous Peoples’ Education? Issues and solutions of Sámi education. Kautokeino: Sámi University College.
  • Norwegian Ministry of Education and Research (2005), The Kindergarten Act.
  • Norwegian Ministry of labour and Social Inclusion (2009), Action Plan for Sámi Languages. 
  • NRK. (2017), Nå blir Tromsø «samisk»
  • NTNU (2007), “Boliger for samiske familier i vår tid” – student project and research, Trondheim: Norges Teknisk- Naturvitenskapelige Universitet.
  • Nutti, L. A. Interjú: Totto Ratkai, Ana Habijanec. (17th February 2017). [skype interjú a Számi Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzorasszisztensével]
  • Özerk, K. (2009), The Revitalisation of a Threatened Indigenous Language: The Case of the Sámi People in Norway. In: Traveller, Nomadic and Migrant Education. 1st ed. New York: Routledge.
  • Sh-arkitekter.no (2017), Sametinget - Tilbygg.
  • Samisk statistikk (2016), Slaastad, T.,I. Samisk statistikk. Oslo: Statistics Norway

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »