építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Transzparens bazilika-idézet

A Magyar Művészeti Akadémia által kiírt Székesfehérvár történeti központja 2017 című tervpályázat pályaműveit honlapunkon sorra ismertetjük. A bemutatást ezúttal Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna "gótikus épületcsontvázas" rekonstrukciós tervével folytatjuk.

Alba Regia, vagyis a „királyi fehér” város, a szívében rejlő bazilikával együtt évszázadokon át jelentette országunk és uralkodóink szakrális központját. A koronázó templom falai adták a királyi hatalom gyakorlásának terét és jelképét, az ország vezetőinek gyülekező helyét, számos krónikánk szülőbölcsőjét, államiságunk szent jelvényeinek védelmét. Keresztelő, koronázó és temetkezési helyként szolgált több dinasztia uralkodóinak.

Szempontok

  • a bazilika szellemi megidézése oly módon, hogy beágyazott egységet alkosson környezetével
  • új városi tér létrehozása, mely a város vérkeringésébe szervesül, helyszínül szolgálhat nagyobb ünnepségeknek, előadásoknak
  • a koronázótemplom átépítéseinek térbeli érzékeltetése
  • a romok folyamatos állagromlásának megállítása, védelme



Székesfehérvár történeti központja, helyszínrajz - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna

 

Koncepciónk 

A bazilika szellemi megidézése az eredetivel azonos léptékű építménnyel valósulhat meg maradéktalanul, egy ilyen hatalmas tömeg azonban a barokk belváros meglévő épületeivel konfliktusba kerülne. Tervünk ezt az ellentmondást akként oldja fel, hogy az egykori méretekkel megegyező, vázszerű elemeket helyez el a területen, ezáltal sejtetve a hajdani monumentális bazilikát, s mivel tömeget nem jelenít meg, nem válik tolakodó konkurenciájává az itt álló épületeknek, és az átlátásokat meghagyva nem rondít bele a barokk városképbe. Egy ilyen csontváz-szerű konstrukció - hasonlóan az őslényekhez - csak azt engedi megmutatni a jelenkornak, amit a történelem zivatarai megkíméltek, s csupán jelként utal a nagyszerű építmény egészére, melyet századok szinte teljesen elsodortak, s amelyre csak következtetni tudunk.



Székesfehérvár történeti központja, metszet - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna


 

A Városház tér felőli bejárattal a templom eredeti térstruktúráját, működését kívántuk feleleveníteni. Az eredeti tengelyben, a Püspöki palota pinceszinti előtere a templom kis belmagasságú bejáratát idézi, ahol érzékelhető a palota ráépítése a bazilika romjaira. Az egykori templomba lépve a főhajó kontúrját követő üvegfödémen keresztül kitágul a tér, akár a bazilika középső, verikálisan kiemelt hajója. Az eredeti pillérosztás ritmusát követő tartószerkezeti vázzal történik a bazilika megidézése, mely a zárófödémet áttörve magasan a tér fölé nyúlva érzékelteti az eredeti templomtér égbetörő monumentalitását. A kapu alakú tartók egyik oldala a támíveket sejtetve ferdén fut, a másik függőlegesen, mint az egykori oszlopok. Az emlékhelyhez tartozó összes rom védendő, ezért a teljes terület felett lapostető alakítandó ki, mely két részre osztja a teret. Az alsó tér a romterület bemutatására alkalmas kiállítótér, a felső pedig a rendezvények lebonyolítására is alkalmas városi köztér. A városi térként funkcionáló födémlemez két és fél méterrel lebeg az utcaszint felett. A belső és külső teret üvegfal határolja, így az utcaszint vizuális kapcsolatba kerül a romterülettel.



Székesfehérvár történeti központja, látvány - építészek: Urbán Jakab, Incze Sándor, Szecskő Heléna


 

Az elemelt térszín két-két helyen csatlakozik lépcsővel a városi térhez. A hajdani tornyok helyén található lépcsők a használattal utalnak az eredetire. A Lux-épület felőli térrészen, az osszárium körül egy centrális téret alakítunk ki, amely alkalmas a kisebb közönség előtt végbemenő megemlékezésekre. Míg az alsó térben tartószerkezet ritmusa és a huzalozás román kori templomot idézi, a tartószerkezet födém feletti része a gótika vonásai szerint igyekszik gesztikulálni, utalva a pillérkötegből csokorszerűen szétváló, majd a boltozat záradékban újra egy pontba összefutó bordákra. Tervünk célja - a funkcionális, városépítészeti, szakrális vonatkozásokon túl -, hogy a magyar középkor talán legjelentősebb épülete mindenki számára megragadható élménnyé válhasson.

 


Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

A részben járható üvegfödémként kialakított - városi térként működő - üvegfödémre installációként, térszoborként formált "gótikus épületcsontváz" gondolata a választott rendszeren belül következetes megoldás. Érdekes a püspökség alatt húzódó térsor javaslata, melynek következtében a román kori romszintet a Fő térről javasolja megközelíteni, azonban megvalósíthatatlan. A letámasztások tiszteletben tartják a meglévő romokat és izgalmas az ebből következő statikai modell: a húzott-nyomott szerkezetek játéka.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »