építészet : környezet : innováció

Urban Betyár - túl a bajuszesztétikán

Az Urban Betyár étterem nem titkolja, hogy a magas színvonalú vendéglátás mellett a magyar kultúrát is meg szeretné ismertetni vendégeivel. A Lovas Anna és Szabó Bálint által tervezett tér építészeti és belsőépítészeti kialakítása szerencsére túlmutat a műfajra jellemző kliséken: az alaposan átgondolt térszervezés, a koncepcióval megtámasztott dekor elemek és a tartalmas infógrafikák egy minden ízében egyedi, érzékekre ható világot hoztak létre. 

A kialakított tér funkciója nem merül ki a klasszikus vendéglátásban, mivel pinceszintjén egy interaktív, beszédes néprajzi tárlat is várja a magyar kultúrával ismerkedni vágyókat. Éttermében a bográcsost nem csak megkóstolni lehet, a vendégek akár végig is nézhetik az elkészítését, és megkóstolhatják a helyben füstölt húsokat.

A Székely Dezső által tervezett, 1910-ben épült szecessziós ház üvegportálos homlokzata az Október 6. utca dísze. Az épület mégis sokáig magára hagyva, kihasználatlanul állt az utóbbi évtizedekben, díszei tönkrementek vagy eltűntek. Az épület eredeti funkcióját tekintve lakóház, földszintjén és első emeletén pedig értékpapírnyomda működött egy időben, majd később bérirodákat és raktárakat alakítottak ki. A sokféle funkció természetesen nyomot hagyott a különleges, acélszerkezetes épületrészen. Eredeti földszinti födémét vendégfödémmel megerősítették a nyomdagépek súlya miatt, a masszív acéltartókat pedig beburkolták a belső tér felosztásakor. A rétegeket visszabontva szép lassan előbújt az épület igazi lelke, amelyet az építészek mindenképp láthatóvá akartak tenni az elkészült térben. A tökéletes állapotban megmaradt acélpillérek védőréteget, majd sötétzöld festést kaptak, és a mennyezeti tartókat és gépészeti elemeket is feketére festették álmennyezettel való takarás helyett. Ennek köszönhetőn a tér tágas és levegős maradt a domináló sötét színek ellenére is. 


Urban Betyár étterem - belsőépítész: Lovas Anna, Szabó Bálint


A belsőépítészeti koncepció alappillére a magyar történelem kevésbé kiaknázott időszaka, a betyárok kora, mely időben nagyjából egybeesett a magyarországi romantika és a szecesszió korszakával. Ezek motívumvilága visszaköszön a belső tér egyes elemein, mint például a gyönyörűen restaurált csillagmotívumos kápolnakapun, ami az étteremtérből a rendezvényterembe vezet. A rendezvényteremből üvegajtókon keresztül a tükörfalú különterembe jutunk, mely az előzővel egybenyitható, vagy külön is használható. A tükörteremből egy könyvtárfalba épített ajtón keresztül jutunk a VIP rendezvényekre fenntartott, saját mosdóblokkal rendelkező Zsolnay-terembe, melyben díszes tapéta, kristálycsillárok, és eredeti festmények erősítik a luxus-érzést.


Urban Betyár étterem - belsőépítész: Lovas Anna, Szabó Bálint


A koncepció vezérvonala a történetmesélés: minden egyes belsőépítészeti elem egy-egy betyárkorra jellemző történetet, szokást jár körül. Az étterembe belépve az impozáns bár fogadja a látogatót, mely a bárpult fölé lógatott méretes sínpárral, a fal tűzött műbőr borításával és a steampunkos beütésű sörcsappal a betyárok hírhedt vonatrablásait idézi meg. A tér másik kiemelkedő látványeleme a vendégtértől üvegfallal elválasztott látványkonyha. Itt alakították ki a beltéri bográcsozót és a szintén üvegezett füstölőt, ahol a vendégek megismerkedhetnek a magyar konyha tradícionális technológiáival, majd meg is kóstolhatják az eredményt. A hagyományos füstöskonyha mintájára készült, kéménykürtővel ellátott tér felett belógatott fadarabok idézik meg a füst különleges textúráját.


Urban Betyár étterem - belsőépítész: Lovas Anna, Szabó Bálint


A vonat és utazás témájára felfűzött á la carte térben régi kofferek tornyosulnak, és az asztalok sarkaira is bőröndvasalatra utaló megerősítés került. Az egyik sor asztalai síneken mozognak, így bármikor könnyen egy hosszú asztallá alakíthatóak. A rendezvényterem díszei a budapesti bérházakból származó vaskorláttal kialakított tárlat-erkélyek, melyek a hangulatos pesti belső udvarokat idézik meg. A belső ajtók egy része kastélyokból, kápolnákból érkezett, és alapos felújítás és megerősítés után találták meg helyüket a térben. Az ide készült új nyílászárók stílusukban és kialakításukban idézik régi társaikat, de nem akarják utánozni azokat – új és régi tökéletesen elkülönül ebben a történetben. Ugyanez mondható el a bútorokról: a berendezés darabjai között vagy szépen felújított eredeti darabokat, vagy modern vonalvezetésű és anyaghasználatú mai darabokat találunk. A földszinti tér központi eleme a gyönyörűen felújított százötven éves prés, melyet az íves karú impozáns lépcső ölel körül. Annak érdekében, hogy a lépcsőtér minél nyitottabb és levegősebb legyen, a több mázsás prést betonba fogatott masszív acéltartóra helyezték. Természetesen a lépcsőkar alatti helyet is ki kellett használni: ide került a kuponnal működő borautomata, és az ehhez kapcsolódó, borkészítés lépéseit bemutató minitárlat.


Urban Betyár étterem - belsőépítész: Lovas Anna, Szabó Bálint


Az utcaszint alatti tér ad otthont a gondosan gyűjtött és kiválogatott néprajzi kiállításnak. Az egymásból nyíló termek egy-egy témára felfűzve mutatják be a népi építészet hagyományos elemeit és a népszokásokat. A vendégek megismerhetik a klasszikus tisztaszobát, vagy a férfi és női lét mindennapjait a kiállított bútorok és a vetített videók segítségével. A tér másik felében található a „parasztudvarként” emlegetett közösségi tér, és az ahhoz kapcsolódó mosdóblokk, baba-mama szobával. Ez utóbbi még sajnos nem igazán terjedt el a magyarországi vendéglátóhelyeken, pedig hatalmas népszerűségnek örvend a vendégek körében. Bárhova is nézünk ebben a térben, biztosan valami műtárgyon akad meg a szemünk. A falakra szerelt, lámpaburaként szolgáló díszes kúpcserepektől a régi ajtókig minden a tulajdonos gyűjteményének egy-egy darabja, mely méltó helyre került ebben a belvárosi miniskanzenben.


Urban Betyár étterem - belsőépítész: Lovas Anna, Szabó Bálint


Nem mindennapi feladatot kaptak az építészek, amikor elkezdtek dolgozni az Urban Betyár belsőépítészetén. Egy hatalmas gyűjtemény köré kellett tervezniük, mely néha az építőanyagokra is kiterjedt, mint például az étteremtér eredeti cementlap burkolata. A két év intenzív tervezői munka, a megbízóval való folyamatos egyeztetés és együtt gondolkodás, és az aprólékos kidolgozás meghozta gyümölcsét. Az elegancia és a népi építészet olyan egyvelege jött létre, mely műfaját meghazudtolva nem giccses, hanem felettébb szórakoztató, és mozgalmasságával minden érzékszervünkre hat. A részletekben elrejtett gegek néhol kikacsintanak és mosolygásra késztetnek, majd helyet adnak azoknak a történeteknek, amiket még mi sem ismertünk a népi legendáriumból.

Tóth Katalin

 

vélemény írásához jelentkezzen be »