építészet : környezet : innováció

Vöröslő zenedoboz Debrecenben

Rocksuli, zenészekkel teli próbatermek, karcos gitár riffekkel vagy éppen improvizatív jazz játékkal betöltött koncertterem - és mindez egy helyen. Lehetséges volna? Bató Blanka diplomamunkájában egy ilyen könnyűzenei központot álmodott meg.

Diplomamunkám témája egy könnyűzenei központ létrehozása volt Debrecen belvárosában a városmagot átszelő körút mellett. A helyszínválasztás szempontjából meghatározó volt a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola valamint a leendő Komolyzenei hangversenyterem közelsége, mivel a tervezett épület ezt, egy Könnyűzenei egységgel kiegészítve, komplex „Zenei Központot” hoz létre a belvárosban. A tervezési helyszín egy csonkolt, városszöveti sebhely, melyet a körútépítés óta még nem tudott begyógyítani a város. Oromfalak, szabálytalan telekhatárok, a hatsávos út túloldalán többszintes panellakások sora töri meg a belváros képét. Közelebbről vizsgálva kiderül, hogy az útbővítés miatt a telek új szabályozási nyomvonalon áll, a beépítési magasság meghatározott, zártsorúan beépítendő, a közvetlenül mellette lévő földszintes lakóépületek beépítési vonala szintén levágott.


tervezési helyszín



Program

A Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület 1989 óta működteti a debreceni Rocksulit, mára több mint húsz fős tantestületté és több száz fiatalt befogadó intézménnyé nőtte ki magát. A Rocksuli Debrecenben megadta a lehetőséget a kortól és képzettségtől független zeneoktatásra, diákjainak létszáma évről évre nő. Az elmúlt két évtizedben kilencszer költözött az iskola, jelenleg az Ifjúsági házban működik, mely még mindig nem a megfelelő hely, hiszen nem erre a célra lett kialakítva. A rossz akusztika megnehezíti az oktatók és diákok helyzetét, ezért az elsődleges feladat egy akusztikailag jól működő zeneiskola tervezése volt, mely mind önmagán belül, mind a külső környezetétől jobban izolált egységekből áll.

Másodsorban olyan zenei komplexum létrehozása volt a cél, melyben az oktatáson kívül helyet kap egy koncertterem is, ahol a hallgatók kamatoztathatják megszerzett tudásukat, gyakorolhatnak, koncerteket tarthatnak sőt, találkozhatnak a hazai könnyűzenei élet szereplőivel. Változatos, sokszínű zenei élet alakulhat itt ki, legyen szó jazz, rock vagy alternatív zenekarok koncertjéről. A sokszínűség erősítése mellett, a stúdiók és próbatermek megjelenésével az önfenntarthatóságot biztosítom. A Rocksuli is üzemeltet jelenleg egy pár négyzetméteres stúdiót, és van egy kicsi próbatermük is, ahol a hallgatók a féléves fellépésekre próbálhatnak, de ezt kinőtték. Továbbá, ha a stúdiókban már befutott zenészek veszik fel hanglemezeiket, lehetőség nyílik a még kezdők és a már profik közötti kommunikációra.

A zenei élet egy zárt világ. Az utca embere csak a koncerteken találkozhat zenészekkel, ezért szerettem volna nyitni a zenekedvelők, a zenét "csak" hallgatók felé, így került a programba a zenetár - zenei könyvtár - hanglemezekkel, kottákkal, bakelit lejátszókkal, folyóiratokkal, könyvekkel. Nem elhanyagolható szempont a zenei könyvtár diákok zenei kulturális művelődésében betöltött szerepe sem. Az igényes könnyűzene létrehozásához elengedhetetlen a zenekultúra megismerése.


zenetár - tervező: Bató Blanka


Koncepció

A koncepció alapja a koncertterem központi helyzete. A színpad és backstage működése, a vendégek közlekedése, a ruhatárak, mosdók, büfék akadálytalan megközelítése koncert közben a legfontosabb tényezők. A koncerttermet a kiszolgáló funkciók kubusai veszik körbe. Az előadói közlekedés a színpad mögött teljesen el van választva. A függőleges közlekedést biztosító egység a koncertterem kubusaiból kinőve hajlik fel a tűzfalra, üvegtestként kivágva a tömegből, így biztosítva a megfelelő bevilágítást. A felső szintek helyiségei szintén kubusként viselkednek a faltartók között eltolt falaikkal, helyiségei befelé fordulnak az utca zajától és egymástól "elhangolva". Ezek bevilágítását a II. szinten üvegtetővel lezárt fénykutak, a III. szinten nyitott bevilágító udvarok adják.

A kiszolgáló funkciók minden szinten egységesen a backstage fölötti sávba kerültek. A faltartók között eltolt kubusok előtt kiteresedések jöttek létre, melyek a kommunikáció, pihenés, közösségi élet színterei lehetnek. Ezt egészítik ki a homlokzatból kiugró vörös kubusok a faltartó mellett végigfutó sávban. A homlokzatra egy építészeti fémszövet háló került, melynek az árnyékolás mellett fő célja az arculatképzés. A megtört, fémesen csillogó síkok kiemelik a környezetéből az épületet, a vörös kubusok felületének áttetsző ritmusa zeneiséget ad neki.


Belsőépítészeti koncepció

A koncertteremben a színpad egy része fix, a többi mobil. A fix részre egy tolható fal került, e mögül lépnek a közönség elé az előadók. A falat eltolva könnyen fel- és le lehet pakolni a színpadról. A mobil fal továbbá a vetítéseknek is megfelelő hátteret biztosít. A színpad fölött akusztikai állmennyezet van. Mivel a színpad egy része mobil rendszerű, így bármilyen színpadkialakítás lehetséges. A színpad fölötti légtérbe egy optikai állmennyezetet terveztem be, rácsostartókkal a reflektorok fogadására. Az optikai rács fölött fut az egész koncerttér gépészeti elszívásának csőrendszere is. A koncerttér körüli doboz-sávban, az álmennyezetbe rejtve spotlámpák és a befújás elemei vannak.

A befelé forduló próbatermek bevilágító udvarában és a fénykutakban acéltálcában helyezett japán juhárfák állnak. Az acél növénytartó tálcákra szerelt betonlapokra le lehet ülni. A mesterséges megvilágítás az akusztikai állmennyezetbe van szerelve. Az állmennyezet nélküli folyosók megvilágítása a födémről lefüggesztett végigfutó csöveken elhelyezett lámpákkal történik, ezek kábelezése is a csőben fut végig.


ilyen is lehet... - tervező: Bató Blanka



Az akusztika fontos szerepet kapott a tervezés során. A tantermekben akusztikai válaszfal fut végig a vasbeton faltartók mellett, melynek felületére akusztikai gipszkarton lapok kerülnek. A stúdiók válaszfalára akusztikai szivacs került. A fénykutak akusztikailag is elvágják egymástól a nyitott udvarokat. A termek egységesen fehér színűek, a perforáció ad struktúrát a felületeknek. A burkolat egységesen antracit szürke műgyanta. A lépcsőkorlát panel eleme a külső skin fémszövet anyagával azonos. A földszinti közlekedők burkolata csiszolt beton, illetve vörös műgyanta. A kubusok az egész épületben vörösen jelennek meg. A földszinti koncerttermet körbeölelő sávban a vörös kubusok oldalai a koncertterem felé irányulnak, összeszűkülve az utcai homlokzat felé. A bejáratnál az üveghez "feszülő" dobozok elé hirdetőtábla van belógatva, melyre az aktuális koncertek plakátjai kerülnek.

Bató Blanka


Részlet az opponenciából

A tervezett épület a feladatra erős, rockos megoldást nyújt, rendkívűl körültekintően, gondosan feldolgozva. Az épületkülső provokatív, nagyon erőteljes, intenzív. A nagy elemekkel dolgozó fémszövet, "bőr homlokzat" látszólag szigorú szerkesztési szabályok nélkül, csak a műszaki standardek mentén szerkesztett, még szokom a gondolatot, de hova ha egy rock-sulira ne?
A belső funkciók csoportosítása logikus: az alsó szint a koncerteké, illetve a közösségi élet színtere, az első emelet csendesebb, a fölső szintek a műhelymunkáé. A fénykutak és szintváltások oldják a szigorú harántváz korlátait, a szerkesztés kihasználja a faltartók szabadságát.

A feszes szerkesztésű épület így mégis nagy, szabad tereket ölel át. A mono-, bikróm szerkesztés a kánonon belüli, erős, sok belső design-lehetőséget kínál. Egy kis gitár-futamot maga a koncertterem szolgáltat. A választott építészeti megoldás által kihívott műszaki probléma-özönnel férfiasan küzdött Blanka: diplomaterv szinten felül is kerekedett rajtuk. A látványtervek közölnek sok emóciót, és sok magabiztosságot.

A kihívásokat nem kerülő, szép, korrekt, alapos munkát elfogadásra javaslom!

Pecsenye Béla

 

vélemény írásához jelentkezzen be »