/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Gazdaság

A koronavírus a lakáspiacot lelassította, a lakásfelújítást fellendítette

1/2

Forrás: Ingatlannet.hu

?>
Forrás: Ingatlannet.hu
?>
Forrás: Ingatlannet.hu
1/2

Forrás: Ingatlannet.hu

A koronavírus a lakáspiacot lelassította, a lakásfelújítást fellendítette
Gazdaság

A koronavírus a lakáspiacot lelassította, a lakásfelújítást fellendítette

2020.05.20. 13:42

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Ingatlannet.hu

A korábbi években drágulási tendencia jellemezte az ingatlanpiacot, idén azonban stagnálás figyelhető meg. Az építőiparban országszerte lassulási folyamatokat látunk, ugyanakkor a lakásfelújítás területén tevékenykedő cégek forgalomnövekedést tapasztaltak. 

Ha csak az ingatlanpiac idei évét tekintjük, nagy változásokat nem figyelhetünk meg, pedig már több mint egy negyedév eltelt. A korábbi éveket jellemző folytonosan emelkedő drágulási tendencia stagnálásba csapott át, melyhez a koronavírus is vastagon hozzájárult. Az építőiparnak sem hozott túl sok jót a járványhelyzet (leálltak a projektek, drágultak az alapanyagok, munkaerőhiány keletkezett), viszont ezen időszak alatt a lakásfelújítások iránti kedv megerősödött.

Mérséklődő áremelkedés, stagnálás, csökkenés országszerte

Az ingatlannet.hu által vizsgált valamennyi megyeszékhelyen idén már csak stagnáltak a lakáspiaci árak. Még Budapest is belassult, téglalakásainak januári 820 ezer Ft/m²-es átlagára márciusra mindössze 20 ezer Ft/m²-rel lett magasabb, majd áprilisra négyzetméterenként 10 ezer forinttal lett olcsóbb. 

A fővároshoz hasonlóan Debrecenben is 10 ezer forinttal csökkent a téglalakások átlagára márciusról áprilisra, így 530 ezer forintos átlag négyzetméter áron kerültek eladásra. Az év elején Kecskeméten is minimális áremelkedés volt megfigyelhető, de az idő előrehaladtával itt is sökkenés mutatkozott, melynek eredményeként a kecskeméti téglalakások átlagára idén áprilisban 470 ezer Ft/m² volt.

Győrben, Pécsen és Békéscsabán eseménytelen volt az elmúlt négy hónap a téglalakások árváltozásának tekintetében. Egy négyzetméter Győrben átlagosan 500 ezer Ft/m², Pécsen 410 ezer Ft/m², Békéscsabán pedig 270 ezer Ft/m² körül alakult.

A téglalakásokról áttérve a panellakásokra, hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, annyi különbséggel, hogy a panelek árváltozása idén még kisebb volt. A fővárosi panelek például 2020-ban megragadtak egy 570 ezer Ft/m²-es árszínvonalon. Budapest mellett majdnem az összes többi vizsgált megyeszékhelyen tulajdonképpen csak stagnálás mutatkozott. Debrecenben a panelek egy négyzetmétere átlagosan 420 ezer Ft/m², Győrben 390 ezer Ft/m², Kecskeméten 380 ezer Ft/m², míg Pécsen 320 ezer Ft/m² volt. Egyedül a Békéscsabán eladó lakásoknál következett be szemmel látható árcsökkenés: a panelek 2020 első hónapjában átlagosan 280 ezer Ft/m²-be kerültek, míg a negyedik hónapjában 270 ezer Ft/m²-re mentek le.

Forrás: Ingatlannet.hu
Forrás: Ingatlannet.hu
1/2
Forrás: Ingatlannet.hu

Hihetetlen mekkora a magyarok lakásfelújítási kedve

Az építőipar majdnem minden szempontból vesztesként került ki a járványhelyzetből: csökkent a kereslet, csúsztak az újépítésű lakásprojektek, fokozódott a munkaerőhiány és megdrágultak az építőanyagok. Az építőipar mellett azok az ingatlantulajdonosok is problémába ütköztek, akik eladásra készültek. Nekik elmaradó kereslettel, másrészt értékvesztéssel kellett szembesülniük.

A koronavírusnak nyertese azonban a lakásfelújítás. A lakásfelújítás területén belül a barkácsboltok és kertészetek is forgalomnövekedést köszönhetnek a koronavírusnak. A karantént ugyanis az emberek felújításra, kertrendezésre használták ki. Az előző év első negyedévéhez képest a térburkolatok, szegélykövek forgalma 36 százalékkal emelkedett, de befutó termékeknek számítanak a tetőfedő anyagok is, ebben 19 százalékos növekedés volt érzékelhető. 

Forrás: Ingatlannet.hu

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk