Helyek/Infrastruktúra

A Mérték Stúdió megosztott első díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra

1/18

Elemzések

?>
Elemzések
?>
Funkcióséma
?>
Ütemezés
?>
Homlokzat
?>
Metszet
?>
Szolgáltatás tervezés
?>
Energiatudatos vizsgálatok
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
1/18

Elemzések

A Mérték Stúdió megosztott első díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra
Helyek/Infrastruktúra

A Mérték Stúdió megosztott első díjas terve az őrmezői intermodális csomópontra

2013.04.09. 10:54
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Paulinyi Gergely, Reith András dr.

Vélemények:
2

Az őrmezői metróvégállomás új intermodális csomópontjának terveire kiírt tervpályázat

URL:
Mérték Építészeti Stúdió Kft.

Tervezés éve:
2012

Stáblista

projekt építész: Burián Gergő
munkatársak: Botzheim Bálint, Csaba Zita, Kardos Katalin, Bukovszky Péter, Fábián László, Tákos Tamás
közlekedés: Közlekedés Kft. - Szegő János, Balogh Balázs
fenntarthatóság: Abud Kft. - Dr. Reith András, Gelesz Adrienn, Bélafi Zsófia
tartószerkezetek: MTM Kft. - Markovits Péter, Perényi Olimpia
épületgépészet: Körös Consult Kft. -  Kolarovszki László, Áy János, Nyári Balázs
épületvillamosság: Üveges Zoltán 
kert- és tájépítészet: Geum Kft. - Gyüre Bori
szolgáltatástervezés: Dr. Barcza Dániel
városgazdaság: Varga-Ötvös Béla
költségvetés: Kocsis Zsuzsa
látványtervezés: Homologue Kft. - Ölbey Zoltán

Dosszié:

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Az őrmezői intermodális csomópont tervezése kiírt tervpályázaton megosztott első díjban részesült a Paulinyi Gergely és Reith András által vezetett csapat koncepciója, amelyben az őrmezői és a kelenföldi oldalt szervesen együtt kezelték.

Urbanisztika

A város léptékű vizsgálatok és tervezés megkezdésekor a következő hívószavakat, elveket határoztuk meg:

  • A minőségi közösségi közlekedés mindenkié!
  • Optimumot kereső beépítés és közlekedési rendszer.
  • Bővíthetőség, ütemezhetőség biztosítása.
  • Közlekedési elvárások maximális teljesítése.
  • Diverz városrész létrehozatala.
  • Városi elemek használata.
  • Terepviszonyok kihasználása.
  • Fenntarthatóság.
  • Zajvédelem.
  • Környezeti hatások figyelembe vétele.

A terület a Budapesti intermodális közlekedési pontok közül a legjobb lehetőségekkel rendelkezik. A páratlan közlekedési és infrastrukturális ellátottsága mellett, a csaknem 700.000 m2 fejlesztési területben rejlik a városrész fő potenciálja.

Vizsgálataink során a 2 térfélrészt - Őrmező és Kelenföld oldalt – szervesen együtt kezeltük, azonban tudomásul vettük, hogy a Kelenföldi pályaudvar sínjei a területet elválasztják, ezért elkerülhetetlennek ítéltük meg a vasút felé zárt térfal képzését. Ennek a hatásnak elkerülése érdekében távlati fejlesztésként opcionálisan javasoljuk az aluljárók mellett, térszín feletti híd átvezetését a sínek felett, mely minőségi módon kötheti össze a 2 városrészt. A híd egyben biztosíthatja, hogy a tervezett közterületek, parkok tényleges zöld láncot alkossanak. Az így létrejövő köztérsor a következő elemekből állhat: Etele téri közpark, gyalogos, szolgáltatásokkal teli híd, új eszközváltó csomópont közparkja és a pénzügyi központ köztere.

A gépjármű forgalomnál figyelembe vettük, hogy elképzelhető, hogy a Budaörsi úton tervezett új csomópont csak az eszközváltó csomópont után készül el. A közlekedési rendszerünket ezek alapján mindkét ütemre alkalmas módon alakítottuk ki. A gyalogos és kerékpáros közlekedést a meglévő és tervezett útvonalakkal összhangban terveztük meg. Biztosítottuk a Budaörsi út felé, a Boldizsár utca felé és a „B" és „C" telek felé történő gyalogos közlekedést. A kerékpáros útvonalak esetén a meglévő útvonalak összeköttetését javasoljuk, illetve bekötöttük az új B+R parkolót az eszközváltó csomóponthoz.

Elemzések
1/18
Elemzések



Építészet

I. ütem: „A" terület beépítése, buszpályaudvar és P+R parkoló, „B" területen szintbeni P+R parkolók kialakítása

Az Őrmezei fejlesztés első ütemében a metró elosztócsarnok felett készül el a buszpályaudvar és az 500 férőhelyes P+R parkoló. Az épületek kialakításánál törekedtünk a meglévő terepviszonyok maximális kihasználására. A Budaörsi út felől a Kelenföldi pályaudvar sínjei felé csaknem 10 m-t lejt a terület. Alapelvünk volt, hogy ebből a nagy szintkülönbségből előnyt kovácsoljunk azáltal, hogy az autóbusz, P+R parkolóba igyekvő gépjármű közlekedést és a gyalogos, kerékpáros közlekedést szintben elválasztottuk.

A metró elosztócsarnok meglévőnek tekinthető 3 db lépcsőfeljáró szintjeit megtartottuk a +115,66 m és +115,70 m-es magasságokon, amihez akadálymentes módon csatlakoztattuk az épület és a telek többi részének alapsíkját. Az 500 férőhelyes P+R parkolót a szintkülönbségek adta lehetőségek kihasználásával 2 szintben a terület hátsó részén, „L" alakban helyeztük el. Az épületet így költséghatékony módon, résfalak építése nélkül tudjuk kialakítani oly módon, hogy a teteje szintbe kerülhet a csatlakozó területekkel. A személyautók az Alsó-Beregszászi út felől behajtással, a Péterhegyi út felől be- és kihajtással érhetik el az épületet. A parkolóház félig nyitott kivitelezésű, az észak-nyugati oldalon angolaknával rendelkezik, így könnyen, jet-ventillátoros gépészeti berendezésekkel átszellőztethető.

Az autóbusz terminál megtervezésekor különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes érkező és induló autóbuszállások a lehető legközelebb kerüljenek a várócsarnokhoz és így az utasokhoz. A peronos kialakítást a hosszabb megközelítési távolságok miatt minimalizáltuk, így a terminál épületét a telek közepére helyeztük el. Az egyes járatok így a temperált térből közvetlenül elérhetőek. A csuklós és az érkező buszok párhuzamos beállásokkal csatlakoznak az épülethez, míg a szóló buszokat kapus, fűrészfogas módon helyeztük el. A buszok elrendezésénél törekedtünk arra, hogy a BKV és Volán járatokat elválasszuk egymástól. Az összes (13 db) buszparkolót, együtt az észak-nyugati oldalon helyeztük el.

Homlokzat
4/18
Homlokzat


Metszet
5/18
Metszet

A meglévőnek tekintett, elosztócsarnokból jövő közlekedő magok közül 2 db épületen belülre, temperált térre érkezik, míg a kiírásnak megfelelően egy közlekedő magot kültéren, önállóan elérhető módon helyeztünk el 0-24h megközelítési lehetőséggel. A 3 lépcsőmagból 2 összeköttetést nyújt a felső, +122,00 m-es szinttel, így a lehető leggyorsabb módon oldottuk meg a gyalogos, szintek közötti, vertikális közlekedést. A busz pályaudvar belső tereinek kialakítását a gyalogos közlekedési irányok, áramlások figyelembe vételével alakítottuk ki, megfelelően az intermodalitás alapelvének. A „gyalogos forgalom koptatta" fennmaradó területeken helyeztük el a különböző szerviz és közösségi funkciókat. Az így létrejött közlekedési magokat és funkciókat maghőszigetelt, látszóbeton kelyhekbe helyeztük el, melyek az épület identitást adó építészeti formái lehetnek. Az egyes kelyhekben a következő funkciókat helyeztük el: kávézó, szükséges számú női, férfi, mozgássérült vizesblokk és pelenkázó, BKV, Volán helyiségek és a korábban leírt közlekedési magok.

A belső tér természetes bevilágítását és szellőztetését részletesen szimuláltuk, amelyek alapján bevilágító udvarokat helyeztünk el az épületben. Az udvarokban közkerteket, „szigeteket" terveztünk. A bevilágító udvarok közül a központi helyen lévő a +115,7 m-es szintig tart, míg a vizesblokk és szervízblokk feletti közkert részben ér le az épületben. A közlekedési magok mentén szintén bevilágító felületeket helyeztünk el a jobb belső komfort érdekében. A természetes szellőzésre szintén az udvarokat használjuk ki, melynek energiatudatos elveit külön fejezetben ismertetjük.

A telepítés egyik nagy előnye a +122,00 m-es szinten létrejött közkert. A kertet gyűrűs rendszerben alakítottuk ki. A telepítést meghatározó gyűrű a fő közlekedési irányokat (Őrmező lakótelep felöli, „C" magántelek felől érkező, Budaörsi út felöli, és az opcionálisan kialakítható hidak felé vezető) és a gyalogos és biciklis forgalmat köti össze. A gyalogosok és biciklisek így nem keverednek a forgalmas busz és gépjármű forgalommal. A 120 férőhelyes B+R parkoló a +122,00 m-es szinten kapott helyet, de biztosítunk többlet, opcionális parkolókat P+R parkolóban és a „B" területen is. A köztér szélső zónájában rekreációs, zöld területeket helyeztünk el, növényzettel, fákkal. A területen helyet kaphatnak a környező városrész közösségi funkciói, rendezvényei: karácsonyi vásár, tranzit piac; csakúgy, mint közösségi sportfunkciók: téli korcsolyapálya, placc- gördeszka és streetball pályák, sportpályák, játszóterek. A feljövő kelyhek között burkolt városi köztér alakul ki, melyet kiszolgálhat a BKK Latte névre elkeresztelt minőségi reggeliző és uzsonnázó hely, illetve a Pumpa pont /kerékpár parkoló / kölcsönző / szerviz / csomagmegőrző, mely az itt kialakuló biciklis forgalomra épít.

Látványterv
8/18
Látványterv

A rendkívül értékes „A" telekre hosszútávon javaslunk opcionálisan 3-5 szintes közösségi irodaépületeket (önkormányzati iroda, okmányiroda, kormányzati info-pont) elhelyezését. A P+R parkoló déli szárnyának raszterét ennek érdekében az optimális iroda raszterben terveztük meg.

II. ütem: „B" és „C" terület ingatlan területeinek végleges beépítése

A „B" felszabaduló 8 db MÁV vágány területen 3 szintes P+R parkoló telepítését javasoljuk, mely felső szintje csatlakozhat a +122,00 m-es szinttel és biztosíthatja a szabályozásban előírt P+R parkoló számot (1500 db), illetve a felülépítés szükséges parkoló számát. A parkolósáv megfelelő akusztikai izolációt nyújt a Kelenföldi pályaudvar zajterhelése ellen. A felülépítést a környék hiányfunkciói és a piaci igények alapján határoztuk meg, így irodaépületek, továbbképző és konferenciaközpont, szálloda és sportcsarnok kapott helyet a területen. Az épületeket optimális tájolású hosszhomlokzattal láttuk el.

A „C" terület beépítését a kor piaci igényei alapján terveztük meg. A helyszín alkalmas egy új budapesti pénzügyi, irodaközpont létrehozatalára. A fejlesztés 2 szint mélygarázzsal megvalósítható. A tervezésnél nagy figyelmet fordítottunk a gazdaságos irodaépület méretek kialakítására (1100-1200 m2), az optimális észak-déli tájolásra, 1,35 m-es iroda raszter alkalmazására és a beépítési mutatók maximális kihasználására. Az így létrejött 5 ütem alkalmassá teszi a telepítés megfelelő ütemezését. A Budaörsi út nagy zajterhelését 1-2 szintes védősáv, lepény épületrész segítségével árnyékoltuk. Az így létrejött belső, védett köztér felé szolgáltatásokat, vendéglátó funkciókat helyeztünk el. A terület gépjárművel történő megközelítése lehetséges az Alsó-Beregszászi út felől két ponton, illetve a Boldizsár utca északi részén.

Az így létrejött térstruktúra biztosítja, hogy a Budaörsi úttól, a pénzügyi központon, az eszközváltó csomóponton és a „B" területen lévő beépítésen keresztül szintben, minőségi köztereken keresztül juthatunk el az opcionálisan javasolt gyalogos híd felé, mely segítségével a gyalogosok és kerékpáros térszín felett juthatnak el a Kelenföldi oldalra.

Közlekedési rendszerek

Az intermodális csomópont a kötöttségként tekintendő tervezett alsó Beregszászi út és a tervezett Péterhegyi utakkal határos területen helyezkedik el. A pályázati megoldás a Budaörsi úti tervezett csomóponton, magassági vonalvezetésén és keresztmetszetein nem változtat. A telepített funkciók, mint a BKV végállomás, Volán végállomás, P+R parkoló illetve B+R parkoló optimális működése érdekében szükséges több közúti kapcsolat megadása. Jelen megoldás 2 önálló közúti kapcsolatot biztosít a helyi és helyközi viszonylatok számára és 2 önálló kapcsolatot biztosít az „A" fejlesztési területen elhelyezett P+R parkolók részére.

Látványterv
11/18
Látványterv

Az alsó Beregszászi úton az intermodális csomópont 2 forgalmi sávon közelíthető meg illetve 1 forgalmi sávon hagyható el. Az ide helyezett autóbusz végállomás fő közúti kapcsolata jelzőlámpás szabályozású, mely lehetőséget ad a terület be és ki közlekedésére illetve a gyalogos mozgások szabályos és kijelölt kezelésére. Az „A" fejlesztési területen elhelyezett 500 férőhelyes P+R parkoló kiváló, szabadon futatott forgalmi sávot kapott, így a buszok forgalmától jól elválik, nem akadályozzák egymást. A Péterhegyi út felé haladva további funkciók kaptak helyet, mint az Egér út irányú Kiss&ride illetve a Budaörsi út irányú 150-250-es átmenő viszonylatok megállói.

A Péterhegyi út magassági és geometriai vonalvezetése változatlan maradt, de az érintett fejlesztési területek melletti szakaszon a 2X1 forgalmi sáv felbővült az akadályozás mentes közúti közlekedés érdekében középfekvésű gyorsító, lassító illetve osztályozó sávokkal. Ezek lehetővé teszik a P+R parkolókba a II. ütembe elhelyezett magán parkolókba illetve az intermodális csomópontba az akadályozás mentes be és kiközlekedést. A kiírás szerint kiépítendő Boldizsár utcai kapcsolata körforgalom szabályozású. További funkciók a Budaörsi út irányú Kiss&ride illetve Taxi állomás.

„A" fejlesztési terület
A területen elhelyezett közlekedési funkciók a helyi és a helyközi buszjáratok végállomásainak kialakítása, illetve 500 darab P+R parkoló és 120 darab B+R tároló elhelyezése. A P+R parkoló behajtása mint az alsó Beregszászi út felöl mint a Péterhegyi út felöl megoldott. A be és kihajtások jelzőlámpa szabályozás nélküliek, így a feltöltés és a kiürülési korlátoknak csak a regisztrálási idő szab határt. A főgyalogos kapcsolat a (121,50mBf) pályaudvar fölötti városi tér szinten történik, de opcionálisan történhet a -1. szinten a pályaudvar alatt közvetlenül a metró elosztó műtárgyába csatlakozva illetve a pályaudvar szintjén kijelölt átkelő helyeken .

A buszpályaudvar kialakítása terminál jellegű, mely a 4-es metró gyalogos műtárgyaival közvetlen kapcsolatban van. Az utasok a terminál körül elhelyezett megállókat az épületből közvetlenül tudják elérni, utak keresztezése nélkül. A kialakítás lehetővé teszi, mint a helyi járatok, mint a helyközi járatok utasainak egy térből történő kiszolgálását, de mellette biztosítható a busz csoportok, buszjáratok úti cél szerinti szétválasztása is. A megállók elhelyezése olyan, hogy a leszálló helyek és a nagy forgalmú felszállóhelyek megállói a metrókapcsolatok közvetlen környezetében helyezkednek el. A buszterminál körül egyirányú a közlekedési rendszer, melybe csak a buszforgalom vesz részt. A buszmegállók kialakítása figyelembe veszi és külön kezeli az érkező járatokat, a 7,5 percnél sűrűbben érkező viszonylatokat illetve a 7,5 percnél ritkábban érkező buszjáratokat, biztosítja területen belül elhelyezendő tárolókat, a kiírásban meghatározott mennyiségben.

Az új buszpályaudvar kialakításakor az alábbi vezérelveink voltak:

  • A metróból érkező átszállók, olyan természetes megvilágítású, jó légcseréjű, szellős térbe jussanak, ahonnan a teljes végállomás körbetekintéssel jól átlátható, a tájékoztató táblák csak támogatást adnak, nem iránytó szerepet kapnak.
  • A nagykiterjedésű utastér nem kelti sivár holttér érzetét.
  • Az utastérben és a lent a metró gyalogosfolyosóban demonstrációs tábla jelzi időrendben a viszonylatok számát, célállomását és várható indulási idejét.

A végállomás működése:

  • Az autóbusz a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2 perccel a várható indulás előtt az indulóhelyre áll.
  • Az autóbusz beállást megelőzően, de legalább 1 perccel előtte, a kijelző villog a demonstrációs táblán és a kilépőkapunál. (hangos bemondás is)
  • Az autóbusz beállást érzékelve a kapu kinyit azonnal, azaz legkésőbb 2 perccel a várható indulás előtt.
  • Az autóbusz elindulását követően a kapu bezár. (előtte a kísérő hozzátartozók elhagyhatják a peront.)
  • Továbbindul a leírt ciklus a következő járatindulásra készülve.
  • A kapu szerepe az, hogy elektronikus jegy és bérletkezelés történik. Azaz a kapu peronzár legyen. A peronon csak érvényes jeggyel-bérlettel rendelkező személy állhat.
  • A kapu nem jelent a légcsere számára zárt rendszert. Ez évszaktól függően lehet teljes zárás, mellig érő üveglap, derékmagas peronzár, stb. esztétikus kijárás. (Rács mellőzendő)
  • A peronra kilépett utasok, a különböző vonalak között átsétálhatnak. Nem javasolt utas karámokat kiképezni. Egyes vonalaknál mégis szóba jöhet, a vonal peronjának különválasztása, pl. a sorban állás segítésére. Ez megtehető, de jól átlátható, tisztántartható válaszfallal.
  • A mozgássérültek közlekedése, néhány kapura összevontan oldható meg, a személyzet segítségével. (Nem kell minden kapunál mozgássérült kijáró.)
  • Két irányban indította el gondolkodásunkat a kiírás. Az egyik kialakításban a tolatásos végállomáshoz farral állnak be a járművek, utas nélkül. Hátránya, hogy kipufogógáz a gyalogosperonra jut.
    A másik lehetőségként, a jármű orral áll be és az első ajtón szállnak fel az utasok.
    Vizuálisan is az a természetes látvány, ha a kipufogás nem peron irányú. Az utasokkal tolató busz önállóan méretezett helyre, ívben tolat. A következő beálló buszok külön, önálló sávban érkeznek, így a tolató és előre haladó járművek között elsőbbségadási viszony, zavarás nem jön létre.
  • A tervezett végállomás előnye, hogy az utasok a peronfelületet nem kell hogy elhagyják, azaz gyalogos-jármű konfliktushelyzet nem adódik.

A B+R tárolók a városi tér szinten és opcionálisan a P+R parkoló épületében, elkülönített, fedett kialakításban kapnak helyet. Megközelítésük és elhagyásuk kijelölt kerékpár utakon lehetséges, biztosítva a Budapest kerékpárforgalmi főhálózatával a kapcsolatot.

„B" fejlesztési terület
A terület I. ütemű hasznosítása P+R parkoló funkció illetve külső Volánbusz tároló. A II. ütemben a terület be-, felülépítése várható az I. ütemű funkciók megtartása mellett. A fejlesztési terület közúti feltárása tájolásából, elhelyezkedéséből és geometriájából adódón a Péterhegyi útról jól megoldható. Az ábrázolt három közúti kapcsolat minden irányból biztosítja a terület jó megközelítését és elhagyását.

Látványterv
13/18
Látványterv

„C" fejlesztési terület
A terület I. ütemű hasznosítása P+R parkoló funkció. Megközelítése az alsó Beregszászi útról két helyen biztosítható. Elhagyása az alsó Beregszászi útra jelzőlámpa nélkül kialakítható, további elhagyási lehetőség a 70-es út felé a terület keleti oldalán lehetséges a Boldizsár utca keleti végén, opcionális megoldás lehet még a kiépülő Boldizsár utca szerepe is.
A II. ütem a terület beépítését feltételezi, melyben többszintes mélygarázs építése várható. A garázs megközelítése és elhagyása az alsó Beregszászi útról és a Boldizsár utcáról biztosítható. Az alsó Beregszászi úti kihajtás útcsatlakozása igény vagy szükség esetén jelzőláma szabályozásúvá tehető, mely összehangolható a szomszédos jelzőlámpa szabályozású csomópontokkal.

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2013.04.10.
04:46

Szép, de a kicsit katlanszerű autóbusz-végállomás, amely nagyon jó minőségű, igen környezetbarát buszokat feltételez, parkolás közben szigorúan leállított motorokkal. A tér átszellőzése ugyanis így, első pillantásra kétséges, különösen, ha a felette húzódó park pereméről készült felvételeket nézzük. (Láttam, hogy van széltérkép, de nem tudom értékelhető léptékűre kinagyítani.)

FenyvesiHK
2013.04.10.
15:44

@Pákozdi Imre: Ez most nem a tervezőknek szól, akik legtöbbször megpróbálnak a sz-ból aranyat csinálni,ha kell. Többnyire sikerül is vagy ha nem, hát szarany lesz belőle.

Ketten beszélnek:

Kelenföldi Józsi : Hallotta Pista bá’, hogy intermodális központ épül maguknál itt az Őrmezőn ?

Őrmezői Pista bá’: Jaj de örülök, szóval akkor mégsem az a ménkűnagy buszpályaudvar…..

 A legújabbkori pályázatok kiírói gondosan kiszabnak egy kockányi területet a térképből majd leírják programjukat és hajrá.

Csodás gyerekkoromat az Őrmezőn töltöttem, ahol mondhatom minden fűszálat ismertem.Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy én tudom, mi tűnik el megint Budából. Amúlt század elején ez még a világvégének számított, ám értékes világvégének, úgy fekvése, mint beépítetlensége révén és fontos szerepe volt a Kelenföldi új pályaudvar közelségének is az akkori autómentes világban. A Főváros a mai Őrmező területét a Sasadi hegy folytatásában, egy nagy kertekkel felparcellázott kertvárosnak szánta. Nagyapám így vásárolt itt mintegy 3000 m2-nyi telket és tervezte-építette rá a család 400 m2-es villaépületét. Az első világháború megtörte a lendületet és csak lassan alakult a környék. De a végeredmény mégis egy kertes, családiházas beépítés lett a csodás Apentával, amely a világhírű keserűvíz források kútjaival és nem kevésbé jelentős sziki flórájával természetvédelmi védettséget és kiterjedt, beépítési tilalommal védett védőövezetet élvezett.

Aztán valaki rábökött a térképre és lett az őrmezői lakótelep, telkek kisajátításával,újabb zöldterületek beépítésével. A híres keserűvízforrások elapadtak, ahogy kell, mert a nagytömegű alapozás megölte a kis csermelyeket. A szocializmus ezt nem bánta.

(Egy tünékeny fricskaként az egyedülálló hungarikum Hunyadi János keserűvíz felfedezőjének és kitermelőjének Saxlehnernek még most is nyoma van a nagyvilágban, amikor az eredeti kutakat már az enyészetnek és a márkanevet egy német cégnek adták át.  A New York-i Saxlehner-iroda a Wall Street karcolók egyike, ma is áll. Az épület tetején helyezték el a cég kakasos hirdetését, 2 db 4x 16 m-es táblán. A felírat fordítása: "Amikor a kakas a reggelt hirdeti, igyon Hunyadi János természetes keserűvizet." ) A túloldalon ekkor már ott meredezett a kelenföldi lakótelep a maga 9387 lakásával ehhez az őrmezői „csak” 3088 db lakást adott hozzá. A vonzerő mégis megvolt, a jó levegő, a megmaradt családi házak, kertek hangulata, az Apenta gyönyörű tágas térsége feledtette egy darabig az M7-es beszűrődő mormolását. Mígnem egy napon valaki ismét rábökött a térképre és a Kelenföldi pályaudvar elkezdett növekedni. Hatalmas fejpályudvarrá duzzasztván fel magát. Ismét kertek, házsorok, zöldövezet, fák, emberek tűntek el. A kezdeti lelkesedésben minden ígérve volt: zajvédő fal fásítás, beetető lózungok garmadája, hogy az ott lakó embereknek miért lesz jó az iszonyatosan megemelkedett zajszint a szálló por.

A két lakótelepen mintegy 60 000 ember „élvezte” a  csak Most csak Önért csak az Ön érdekében az Ön pénzéből létrehozott fejlesztéseket.

Most ezt fogja megkoronázni a grandiózus nyugati városkapu, intermodálisan, minden tervezői igyekezet ellenére újabb bűz és zajfelhőket bocsájtva a már ittélőkre, akik vagy megszöknek vagy megszoknak vagy meghalnak az újabb rákzónában.

Mi egy olyan felülírós nép vagyunk. Az soha úgy nem jó, ahogy az előttünk járók csinálták, kigondolták, megtervezték, megtapasztalták. Mindig új és mégújabb emberek böknek rá a térkép egy részletére gondosan lehatárolva, körbekerítve a „tervezési projekt-területet”. A távolabbi részek-részletek nem érdekesek, nem játszanak. Emberek most erre van (vagy nincs)pénz, erre van kereslet, a többit majd megoldjuk, most ne foglalkozzunk vele …

A korábbi  tanulmányok a legalsó fiókok légmélyén olvasatlanul bezárva,  az itt élők (pl.Őrmezei Közakarat Egyesület) évek óta tartó, folyamatos, kétségbeesett tiltakozása az egyre hatalmasabb közlekedési harapófogóba szorulva meg kit érdekel, a részletes hatástanulmányokra sohasincs pénz, bármennyi milliárdos a beruházás. http://www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/ormezo-tanulmany_0907.pdf 

Hogy valakik egyszer idetelepítettek a kelenföldiekkel együtt 60 000 embert az nem a mi felelősségünk.

 Az itt bemutatott terv azt mondja,hogy:

“A parkolósáv megfelelő akusztikai izolációt nyújt a Kelenföldi pályaudvar zajterhelése ellen. ….“

majd

“A Budaörsi út nagy zajterhelését 1-2 szintes védősáv, lepény épületrész segítségével árnyékoltuk. …”

Mindezt a védelmet természetesen nem a lakóépületek, hanem az intermodális központ és irodaházai élvezik majd.

És az itt élő emberek vajon melyik isten idejében kapják meg évtizedek óta megigért és azóta soha nem teljesített zajvédelmi építményeiket?! Amelyek ráadásul nem a most tervezett, hanem a már meglévő, egyre elviselhetetlenebb zaj ellen védené őket.

A világvégés, békés, zajmentes, zöldbeágyazott, élhető lakókörnyezet pedig, mivel gömbölyű a föld, végülis mindig arrébbtolható. Igaz, a gömb másik felén is tologatnak.Egyszer majd összeér. Akkor lehet felszállni az előkészített űrjárműbe és elindulni tönkretenni egy újabb Föld-szerű bolygót.

 A minap utaztam egy csuklós buszon, minden döccenőnél iszonyatos hangokat hallatott és csak az edzettebbek nem érezték úgy, hogy most esik szét alattunk. Intermodálisan bizonyára egy vadiúj buszpark suhan majd velünk.

 

 

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk