Közélet, hírek

A MÉSZ elnökségének nyilatkozata

1/1

?>
1/1

A MÉSZ elnökségének nyilatkozata
Közélet, hírek

A MÉSZ elnökségének nyilatkozata

2016.02.03. 14:09

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
MÉSZ

Vélemények:
6

Az építés a társadalom fejlettségének fokmérője, az országimázs meghatározója, ezért létérdekünk, hogy mindez a lehető legmagasabb színvonalon valósuljon meg. A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnökségének állásfoglalása „a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról" kapcsán.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnökségének állásfoglalása
a 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet
„a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról" kapcsán


1.) A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöksége, s az aláíró szakmai szervezetek egyetértenek a lakásépítéssel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekkel, ezen belül a magyar építészeket, és az építészetet terhelő „életszerűtlen" törvények, bürokratikus építési jogszabályok csökkentésével és az eljárásrendek egyszerűsítésével.

2.) A jogszabályok csökkentése együtt kell járjon a minőség javulásával és a szakszerűség növekedésével. Mivel az egyszerű bejelentési dokumentáció jelenlegi tartalmi előírásai nem elégítik ki a kivitelezésre alkalmas tervdokumentáció műszaki követelményeit, ezért szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk, hogy még a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetében is csak megfelelő (kiviteli v. tender) terv birtokában (és annak az elektronikus építési naplóba történő feltöltése után) kezdődhessen meg az építkezés.

3.) Fontosnak tartjuk, hogy a települések korszerű jövőjét meghatározó településfejlesztési koncepciók, továbbá az uniós fejlesztések feltételeként elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiák alapján készülő településszerkezeti és szabályozási tervek előírásainak betartása ellenőrizhető és szankcionálható legyen, még a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetében is. Máskülönben nem garantálható a tervszerű településfejlesztés, az építés és értékvédelem megvalósulása, s csorbulhat az önkormányzatiság elve.

4.) Olvasatunkban a törvényalkotó eredeti szándéka is az, hogy az épület tervezőinek felelősségét nyilvánvalóvá tegye. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk a rendeletben egyértelműen tisztázni, hogy ki felel a megvalósult épület törvényi megfelelőségéért, műszaki szabályszerűségéért. Javasoljuk, hogy az építkezés befejezéséig a felelős építész-tervező – beleértve a  szakági tervezőket is – folyamatos művezetéssel, szakmailag felügyelje és garantálja az általa tervezett épület műszaki szabályszerűségét és törvényi megfelelőségét. Ez ugyan többletmunkát, és teljesen új helyzetet jelent a magyar építész társadalom és az építtetői közösség számára is. Erre az új helyzetre és felelősségre fel kell készíteni az építési folyamat minden szereplőjét. Ez szükségessé teszi, az építkezés teljes folyamatát lefedő tervezői felelősségbiztosítás rendszerének kiépítését, és az ehhez tartozó minimális tervezési és szakértői (művezetési) díj szabályozását. A minőség garanciája a jó terv pontos megvalósítása, ami egyben közügy. Javasoljuk, hogy a lakásépítés minőségi terv-ellátottságát a kormány – a lakás támogatási rendszerre építve - anyagilag is támogassa, s ezzel inspirálja, s egyben garantálja a színvonalas kiviteli tervek elkészülését. Ezért javasoljuk, hogy a tervek költségei egy megállapított mértékig a kedvezményes hitelekből levonhatóak, vagy abból megelőlegezhetőek legyenek.

Az elmúlt 60 év lakásépítési gyakorlatában előbb a stílus (szocreál), később a gyártás kivitelezés, legutóbb a bürokrácia volt domináns. Ma időszerű, s az európai gyakorlatnak megfelelő. A tervezés kiemelt, a minőséget meghatározó természetes szerepének biztosítása elkerülhetetlenül időszerűvé vált.

5.) A Kormányrendelet bevezetése óta eltelt rövid időszak is azt bizonyította, hogy annak eredeti szándéka a megnövekedett és átcsoportosított felelősségek tekintetében félreértésekre adott lehetőséget. Ezért kérjük egyértelművé tenni a kommunikációban, hogy az építésztervezőre és szakági munkatársaira, s előkészítő munkájukra mint hozzáadott értékre elengedhetetlenül szükség van, hiszen a többi résztvevővel együtt ők is részesei és felelősei az épített környezet európai színvonalra való felzárkóztatásának.

6.) Még a 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet hatálya alá eső beruházások esetében sem hagyható figyelmen kívül a helyi közérdek érvényesülése, az épített és természeti környezet minőségének és harmonikus táji/települési egységének, értékeinek megőrzése, fejlesztése. Ennek szakmai biztosítása az önkormányzati főépítészi rendszer feladata. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetén is biztosítható legyen – az egyszerű bejelentést megelőzően – a helyi közérdek és a helyi értékvédelem szakmai képviselete. (Ugyanígy tarthatatlan az országos főépítész hiánya.)

Összefoglalva:

Az építés a társadalom fejlettségének fokmérője, az országimázs meghatározója. Létérdekünk, hogy a nemzeti jövedelmének jelentős részét kitevő épített környezete a lehető legmagasabb színvonalon valósuljon meg. Ezért egyetértve azzal, hogy az állam túlzott bürokratikus szerepét csökkenteni kell, egyúttal annak szabályozó, a jövőt pozitív irányban befolyásoló szerepét fenn kell tartani.

A lakásépítés az egyik fontos szegmense az építési tevékenységnek, mely a jövő lakásállományának minőségét határozza meg, ezért azt a tőke és az építési kultúra hiánya miatt szabadjára engedni hiba. Ezért a MÉSZ az építési minőség növelése érdekében elengedhetetlennek tartja az építési folyamat magas szakmai garanciáinak biztosítását, a megvalósítási folyamat kontrollját. Ezt három lépcsőben tartja fontosnak.

  1. az építési tevékenységet meghatározó célt konkretizáló terv, annak szinvonala ellenőrizhetősége és támogatása.
  2. a konkrét építési tevékenység megkezdése előtt szükséges kontroll, hogy a megkezdett építés ne térhessen el a tervezettől. Ehhez a megvalósulás során szükséges a tervezői művezetés és a műszaki ellenőrzés, hogy az valósuljon meg, amit a tervben lefektettek.
  3. a használatba adás procedúrája továbbra is szükséges, mert ez biztosítja a létesítmény műszaki megfelelőségét.

Ez a hármas kontroll szükséges ahhoz, hogy a – részben az adófizetők pénzéből is támogatott – lakóingatlanok a nemzeti vagyon olyan magas szintjén jöjjenek létre, mely a jogalkotónak is célja. A megelőző idők hibáiból kiindulva (lakótelep) mindez éppen konjunktúra idején válik különösen aktuális fontosságúvá a szakmaiság, a szellemi tartalom növelése.


A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége és a fentiekkel egyetértésben a Miskolci Nyolcak tagjai, azaz a MÉSZ, az MMA, a MÉK, az Országos Főépítészi Kollégium, (a mára betöltetlen szerepű Országos Főépítész), a Falufejlesztési Társaság, a MUT, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Budapest, 2016. január 26.


Vélemények (6)
Kubinyi György
2016.02.06.
13:05

Részemről köszönet az előttem szólónak, "szabotamastervezo" kollégamnak, aki kicsit sarkítva, de elég pontosan leírta a tervezés, a tervezők és az építtetők  helyzetét.

Ez nem jelenti azt, hogy a jogszabály, ami körül a vita folyik jó lenne. Az hibás sok helyen, de az irány, a bürokrácia és a túlszabályozottság csökkentése, az jó.

Szerintem (is) tarthatalan az helyzet, hogy a MÉSZ állásfoglalása egyszerűen figyelmen kívül hagyja, vagy tényleg, maga a MÉSZ vezetősége nem tud róla, hogy a településképi véleményezési eljárás a települések jó részén (amiket én ismerek, azok nagy többségében,  egy két jó kivételtől  eltekintve) ellehetetlenítette mind a tervezőket, mind a megbízókat. 

Egy gyakorlati példa: építész barátom egy Budapest közeli településre a saját házának építési engedélyezési tervét akarta benyújtani, ehhez, természetesen településképi véleményezési eljáráson kellett résztvennie. A zsűri tagjai, többek között a következőket is kifogásolták a terven, az első alkalommal:

- nincs bidé a fürdőszobában

-a lépcső helyét, mert az szerintük nem jól szolgálja az amúgy öt tagú család életét, amit nyílván a zsűri jobban ismer, mint a magának tervező építész.

-az utca fronti nyílászárók helyzetét, amit át is terveztettek vele néhányszor, tulajdonképen konkrét utasításokat adva. Majd a sokadik áttervezés, konzultáció, zsűrizés után még mindíg nem volt jó a dolog. De egyik alkalommal véletlenül  olyan "javaslatot" fogalmaztak meg, amire ők maguk mondták korábban, hogy nem jó és átterveztették. A tervező rögtön szembesítette őket az ellentondásos, betarthatalan, rögtönzött véleményalkotási módszerükkel, mire  a zsűri lejáratásával vádolták meg a tervezőt. Plusz, ez alkalommal, "valahogyan" a kamarai küldött nem volt jelen.

Végül, sok hónapi huzavona és számtalan áttervezés után  a zsűri elfogadta a tervet, amit tulajdonképen már maga a zsűri tervezett. De ez lenne a cél? És akkor itt ki  a szerző? És melyik építtő várja ki a több hónapos, véleményezési eljárási folyamatot?

(amúgy azt gondolom, a tervzsűri rendszer lehetne, lehetett volna jó is, ha a tagok nagyvonalú, építő, segítő szándékú véleményt fogalmaznak meg. De nem így folyt a településképi véleményezési eljárás.)

*

Véleményem szerint a HÉSZ-szel illetve magával a rendszerrel ugyanaz a helyzet, mint a tervzsűri rendszerrel, lehetne jó is. De azt gondolni, ha megtiltjuk a hullámlemez fedést a faluban vagy előírjuk, hogy minden tetőnek 35 és 45 fok közöttinek kell lenni és karakterében igazodnia kell a két szomszédos tetőhöz, azzal jót teszünk, - tévedés. Minden építőannyaggal,  lehet egyaránt jó és rossz házat tevezni, építeni. A szomszédos tetők pedig ha rosszak, rossz igazodási alapot nyújtanak.

Az építészeti minőség nem múlhat a megjelenő építőanyagokon, a tető hajlásszögén, hanem, az az építészen és az építtetőn illetve a vizuális kultúrájukon múlik. Mindkettőjük vizuális kultúráján múlik, de lehet az építtetőjén nagyobb mértékben.

Ezen az oktatás segíthetne, illetve, esetleg egy gyökeresen más alapokon nyugvó, magas színvonalú véleményező, tanácsadó tervzsűri rendszer, ha lehetne ilyet létrehozni.

(az persze lehet jogos igény, hogy pl: egy olyan falu központi részén, ahol a hagyományos, utcára merőleges gerincű, oromfalas, magastetős beépítés a jellemző, szabályozzunk néhány formai elemet is) De HÉSZ-ek nagy többsége, illetve a tartalmuk döntő hányada túlszabályozza a beépítés, az épület megformálásának  lehetőségeit, felesleges, bürokratikus, kifejetten káros részeket tartalmaz.

Ha a kamarák és MÉSZ úgy foglalnak állást a tényleg sok helyen javításra szoruló, de tendenciájában jó kormányrendelettel kapcsolatban, hogy nem veszik figyelmbe az elmúlt évek vagy évtizedek anomáliáit, nem igazán lehet azonosulni az állásfoglalásukkal.

Nem ismerem "szabotamastervzo" kollégámat, de döntően egyetértek vele a helyzetelemzésében. Lehet, hogy néhányunknak, akik döntően egyetértünk, nekünk is meg kellene fogalmazni egy közös állásfoglalást. Ebben a blogban már hárman vagyunk, de vannak mások is, akik egy ilyen közös álláfoglaláson, összefogáson dolgoznak.

Kubinyi György

Obermayer Zsóka
2016.02.06.
16:03

@Kubinyi György: Végigolvastam Kubinyi György és "szabotamastervezo" kollégák véleményét. Döntően egyet is értek mindkettőjükkel.

Kérdés, hogy mit kezdünk egy tegnapi hírrel, illetve ha ez igaz, az ebből követekezőkkel? Idemásolom  a Tervlap.hu -n olvasott hírt! (hangsúlyozom: hírt!)

2016. február 05. péntek  TERVLAP.hu

Lázár János elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról.

Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.

("Megerősítésre kerül a megbízó, és az építész közötti jogviszony. Utóbbinak minden szabályt be kell tartania, hogy ne épülhessen városképet károsító épület. Készek új településképi törvényt hozni, ami lehetőséget ad fontos épületek városképi védelmére." –mno.hu; "az építés során az építész és a felelős műszaki vezető felelős mindenért. Ez a felállás garanciát jelent a hitelező pénzintézeteknek, a településeknek, városvédőknek." – index.hu)

Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés során a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet.

Lázár János ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv.

Bennem ugyanis zakatolnak a kérdések-gondolatok:

·       Lázár János nem építész, az ÉPÍTÉSZ KAMARA vezetői (akik a mi befizetett éves tagdíjunkból képviselik a szakmát) viszont - remélem - építészek.

·       "...az építés során az építész és a felelős műszaki vezető felelős mindenért..." ?

·       "...a kormány az Építész Kamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős mindenért..." 

·       "...Lázár János... továbbra sem kell építési engedély..." DE TERV AZ IGEN!!! Remélem!

·       "...a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van..." ???? A TERVEZŐNEK?

·       "...összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv..."

a 191/2009.(IX.15) Korm. rendelet  1. melléklete szerint NINCS 'EGYSZERŰSÍTETT' KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ, vagy módosul a Kormány rendelet?

( A többi rendeletet nem vizsgáltam)

·       "...a tervezőnek HAT alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet..."

Az Építész Kamara honlapján a  tervezői díjszabás:

1. kategória                             110.728.- Ft / fél mérnöknap

2. kategória                               69.205.- Ft / fél mérnöknap

3. kategória                               55.364.- Ft / fél mérnöknap

 

KÖTELEZŐ  HAT  TERVEZŐI  MŰVEZETÉS 180.e Ft  →  30.000.- Ft/ fél mérnöknap (közigazgatási határon belül)

(A MEGÁLLAPODÁS(?)  SZERINT!)

 

 

 

Hartmann György Sándor
2016.02.07.
14:22

@Obermayer Zsóka: Kedves Obermayer Zsóka!

adalékok

„Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért.”

Ez így egyszerűen marhaság! Ez csak akkor lenne igaz, ha a tervező lenne a vállalkozó is! Mert ha nem akkor a tervezőnek semmi keresnivalója nincs két szerződő fél között.

Csak emlékeztetni szeretnék a következőkre:

1933-35 között történt, hogy a tervezők leváltak a szakmáról. Tessék csak elolvasni az akkori Mérnökújságokat – akinek nincs meg, azoknak szívesen megküldöm. A tervezők nyúgnek érezték azt, hogy hozzá voltak láncolva a kivitelezőkhöz. És a legszebb érvük az volt, ha elkészülnek a tervek – utánuk a vízözön -, adózni fognak! Megtörtént! Most akkor vissza a babaruhát.

A Budaörsi Bíróság az 1990-es években, felmentette azt a tervezőt, aki mint felelős kivitelezői is jelen volt – és több szabálytalanság is megtörtént -, azzal hogy a vállalkozó a felelős! Miét nem mondta a tervező kolléga, hogy ott voltam és leasszisztáltam a disznóságokat? Hány tervező van, aki a tervezés során végül nem szegül szembe kenyéradó gazdájával?

„a 191/2009.(IX.15) Korm. rendelet  1. melléklete szerint NINCS 'EGYSZERŰSÍTETT' KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ, vagy módosul a Kormány rendelet?”

Aki hozzászól az legyen tisztába a rendeletekkel. (Éppen az a baj, mert ma olyanok fújják a passzát szelet, aki nincsenek tisztába a jelenlegi jogszabályi környezettel.)

Mert az egyszerűsített kiviteli tervet nem a mellékletekben kellett volna keresni, hanem a főszövegben, íme, a mai napig hatályos rendeleti szöveg:

„23. § (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma - a (4) bekezdés kivételével - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll

a) a legfeljebb

aa) 300 m2 szintterületű,

ab) három építményszinttel rendelkező, vagy

ac) 1000 m3 bruttó térfogatú

építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy

b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése

esetén.”

Tehát, annál a lakóépületnél, amely maximum a 300 m2 nettó szintterületű és a bruttó szintterülete  nem haladja meg a 300 m2-t, a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a tervi munkarészekben megegyezhet az engedélyezési tervvel.

Ryhe

Ezek után csak egy kérdés merül fel bennem, hogy ebben az esetben mihez is fűződik a tervezőnek a szerzői joga? (Amit nem oldott meg a tervben?)

szabotamastervezo
2016.02.04.
21:00

Kedves Kollégák !A sebész szakember az építész óvodás?Ha eltörik a kezem, akkor a sebész eldönti, hogy megműti vagy csak gipszbe teszi a kezem.Ha nem tud dönteni, akkor konziliumot hív össze és más orvosoktól is tanácsot kér. Majd a tanácsok figyelembevételével a saját felelősségére dönt mindenféle hivatal és „hivatalnok-szakértők” nélkül. Ért a munkájához, ezért ő a sebész.Az építész, aki 5 évig tanult az egyetemen, majd 2 évig dolgozott a szakmájában, aztán a kamara agyontovábbképezte és egy egyszerű családi házat sem tervezhet meg a saját felelősségére? Csak és kizárólag hivatalok és „hivatalnokká vált szakértők” beleegyezésével húzhat egy vonalat?Egy építésznek egy (akárhány m2 alapterületű) családi ház tervezéséhez nincs szüksége hivatalokra ugyanúgy ahogy a sebésznek, az ügyvédnek, informatikusnak sem.Sőt a hivatok és a „hivatalnokokká vált szakértők” csak gátolják az építész munkáját és kárt okoznak az építtetőnek.=======================================================Határidős-Károkozás:Ha az építési engedélyt a hatóság 15 nap helyett 3 hónap múlva adja ki, akkor az építtető 2 hónappal tovább fizeti a bérleti díjat. Az építkezése belefut a téli hidagbe, ami miatt további 3 hónappal tovább fizeti a bérleti díját. Sőt fűtheti az építkezését, hogy valamelyest azért haladjon. Ez ca. 1 milliós kár házanként. Milyen felelősséget vállal ezért a hatóság és a „hivatalnokká vált” szakértők? A 25.000,- Ft eljárási illetéket a hatóság vissza kellene adja a  a határidő be nem tartása miatt. Óriási felelősség! Ezt persze az építtető nem meri visszakérni, mert attól tart, hogy a használatba vételi engedélynél még lassabb lesz a hatóság. Határidős-Korrupció:A hatóságot szándékosan nem töltik fel emberrel. Ha elég ember dolgozna a hatóságon, hogy a sok adminisztrációt elvégezzék és mindenki 15 napon belül kapna építési engedélyt, akkor nem kellene dörgölőzni, vagy fizetni, azoknak, akik „meg tudják gyorsítani az enedélyeztetést”.Kinek jó ez? Ettől nem lesznek jobb épületek az országban és nem pörög a gazdaság.

A megoldás az új rendszerben van. Nem kell engedélyeztetni. Nem kell hatóság, nem kell más „hivatalnokká vált szakértő”.

=======================================================1001 szabályos—Károkozás:A rengeteg, összefüggéstelen országos előírás mellé még több, még betarthatatlanabb helyi előírások közül biztosan akad olyan, amelyik akadályozza az építtetőt. Ezzel a drágán vett telekre gyakran csak értelmetlen családi házat lehet építeni.

1001 szabályos—Korupció:Hogyan lehet mégis értelmes épületet építeni? Lehetett dörgölőzni vagy fizetni. Szinte minden hatóság területén lehet olyan épületeket találni, ami durván szabálytalan - mégis örömmel lakott és jó épület. Ez miért jó az országnak?Józsi bácsi verje be a fejét az alacsony tetőtérbe, a polgármester barátja meg a városban egyedüliként élvezheti az értelmes, emeletes lapostetős házát.

A megoldás az új rendszerben van. Nem kell helyi szabályozás bőven elég az országos. Nem kell engedélyeztetni. Nem kell hatóság, nem kell más „hivatalnokká vált szakértő”.

=======================================================Városképi egyeztetés családi háznál -- Károkozás / Korrupció:Az építéshatósági előírások roppant bonyolultak és szinte betarthatatlanok voltak. De csak szinte! Így előfordulhatott olyan, hogy ki kellett adni az építési engedélyt annak, aki betartotta a bonyolult szabályokat. Igaz több hónapos késéssel, de ki kellet adni. Ez szörnyű. Ezért kitalálták a városképi megfelelőséget. Ez nagyon jó, mert teljesen megfoghatatlan és 25-ször át lehet terveztetni az épületet az engedélykiadás előtt. Esetleg egyedi eseti tervtanácsot is elő lehet írni, ami + 3 hét.Így már nem csak a hatóság, hanem a „hivatalnokká vált szakértő” is élhetet a „Határidős-Korrupció” eszközével.

A megoldás az új rendszerben van. Nem kell helyi szabályozás bőven elég az országos. Nem kell engedélyeztetni. Nem kell hatóság, nem kell más „hivatalnokká vált szakértő”.Figyelem: családi házakról van szó, nem a budai várról!

Mindettől függetlenül a főépítésznek rengeteg értelmes feladata is van. Na de pont a családi házakra pazarolja a nagy tudását?

=======================================================Mosonmagyaróvári stílus - 100 családi házas TESZT:Jézus Mária! Mi lesz a helyi sítussal?Ha az ország különböző városaiban épült „hatóságilag engedélyezett, főépítész által jóváhagyott” 100 db családi ház fotóját megmutatnám építészeknek, akik a konkrét épületeket nem ismerik, akkor - nem tudnák megmondani, hogy melyik városban épültek. Sőt az egy városban épült családi házakat sem tudnák egy csoportba rendezni.Miért? Azért, mert ezen a kicsi Magyarországon nincs Nyíregyházi, Mosonmagyaróvári, Szegedi, Kőszegi "családi ház stílus".Hiába a sok főépítész, a sok hatóság. Nincs városonként különböző, a városra jellemző, megváltoztathatatlan "családi ház sítus". Ergo nem is kell városonként hatósággal őrizni a nem létező helyi stílust.

=======================================================Ronda ház volt, van, lesz:Vannak ronda házak, pedig évtizedek óta sziklaszilád a hatóság és már nincs hová bonyolítani az előírásokat. Vannak főépítészek is. Van kamarai pontgyűjtés is. Mégis vannak ronda házak. E szerint sem a hatóság sem a főépítészek nem tudják megakadályozni a ronda házak létrejöttét.Lényeg, hogy egyre kevesebb ronda ház legyen.Mitől lesz több jobb ház?Két fajta ember van. Az egyik fajta ösztönből mindig mindenből jobbat akar. A másik meg ösztönből el akarja venni az egyiktől azt a jót. Azért jobbak ma a házak, mint 15 évvel ezelőtt, mert az építtetők jobbat akarnak, mint a szomszédé, jobbat, mint a saját nagymamájuké. Ez a hajtóerő. A lehetőség pedig az információ.Az információhoz való könnyű hozzáférés miatt az építetők a világ minden táján épült házakat megnézhetik. Ma már nem csak a szomszéd házat látják az építetők. Ma már nem egy kőművesmester építi fel az egész falut. Így mindenki hozzáfér a legjobb példákhoz és annak megfelelően ő is jó házat akar építeni. Az elmúlt 10 év minőségjavulása nem a hatóságnak, vagy a főépítészeknek tudható be, hanem a magazinoknak és főleg az internetnek. A legtöbb építtető ösztönből jobb autót, jobb telefont, jobb hűtőt, jobb házat akar. Mivel a magazinokban és az interneten talál jó példákat, ezért jobbat is épít.A rossz minőségű épületektől nem mentenek meg a hatóságok és a főépítészek. Minden engedélyezetési bonyodalom ellenére vannak rossz épületek. A jó épületminőség a tervezőtől, az építettől és a kivitelezőtől függ. A hatóság szerepéből adódóan csak rontani tud a minőségen, javítani nem. A hatóságtól nem lesz jobb a csomópont, berendezehtőbb a szoba, semmi.

A megoldás az új rendszerben van. Nem kell helyi szabályozás bőven elég az országos. Nem kell engedélyeztetni. Nem kell hatóság, nem kell más „hivatalnokká vált szakértő”.

=======================================================Jézus Mária! Mi lesz a benapozással? Mi lesz a veszekedő szomszédokkal?Mi lenne? Ugyanaz, mint eddig. A hatóság, és a „hivatalnokká vált szakértők” eddig sem oldották meg a szomszédok viszálykodását. Ezentúl sem kell megoldaniuk.Alapszabály, hogy a lakótelkére mindenki építhet egy pince+földszint+1emelet méretű, "a max. 4 pontból álló országos szabályt" betartó épületet. A szomszéd meg örül, mert neki is ugyanehhez van joga. Végre.

Szegény bírók!A bíróságot el fogják özönleni az irigy szomszédok! Telel lesznek munkával!Szerencsére nem ez lesz a bírák problémája. Mivel a szabályok egyszerűek, mindenki hamar belátja, hogy érdemes-e perre mennie. Érthető, egyszerű szabályok kellenek és nem lesz vita. Mindenki érti és tudja, hogy mit szabad és mit nem.

A megoldás az új rendszerben van. Nem kell helyi szabályozás bőven elég az országos. Nem kell engedélyeztetni. Nem kell hatóság, nem kell más „hivatalnokká vált szakértő”.

=======================================================Ki vigye el a balhét?Mivel családi házakról van szó:1.) Az építtető által is (szimpla érettségivel) érthető, egyértelmű szabályokért az országos építész kamara.2.) A telekparcellázásért, a liliputi telekméretekért a főépítész.3.) A háztervért az építész, a statikus tervért a statikus, a gépésztervért a gépész, a tűzvédelmért a tűzvédelmi szakértő.4.) A kivitelért a kivitelező. Ha kiviteli terv nélkül épít az az ő sara.5.) Az egész ház felelőssége az építtetőé. Ha nem ért hozzá, akkor válasszon szakértőt.6.) Az építtetők szellemi szinvonaláért az oktatási miniszter és a helyi iskola igazgatója(!). A polgárokat nem az építési előírásokkal, építési hatóságokkal kell együttműködésre, kommunikációra, igényességre, értelmes befektetésre tanítani.

=======================================================Hogyan lehet az építést ellenőrizni?Pont úgy, ahogy a sebészt, az ügyvédet, vagy az informatikust. Semmilyen hatóság sem jött ki hozzám ellenőrizni a törött gipszes kezemet. Mégis meggyógyultam. Ha a törött kezemet görbére rakja össze a sebész, akkor felel érte. Pont. Az igazi kontrol az építtető, kivitelező, tervezők kezében van ma is. Ehhez pluszban az építésfelügyelet bőven elég. Ha ők azt látják, hogy a "max. 4 pontból álló, érthető országos előírást" sem tartja be valaki, akkor akadájozzák meg az építés folytatását. Le kelljen-e bontani azt a házat, amelyik a "max. 4 pontból álló, érthető országos előírást" nem tartja be? - Igen. Ezt mindenki el fogja fogadni, mert a szabályok minden résztvevő számára érthetőek, egyértelműek. Más egyszerű szabályokat is elfogad a társadalom.

A megoldás az új rendszerben van. Nem kell helyi szabályozás bőven elég az országos. Nem kell engedélyeztetni. Nem kell hatóság, nem kell más „hivatalnokká vált szakértő”.

==============================================Sok adó, sok költség - értékteremtés semmi !Az elmúlt 25 éveben túlbonyolított hatóságoskodó, hivatalnokoskodó építészet hozott ilyen eredmény, amilyet hozott.— Jó sok adót fizetünk az építéshatósági irodák fűtéséért, bútoráért, bérekért. — Szinte minden építkezés csúszott 3 hónapot. Ennek is jelentős ára van.— Irgalmatlan időt tölt el ca. 10.000 építész ca. 40.000 építtető a bürokráciával és közben nem képződik érték, nem gyarapodik az ország. Próbáljuk ki a következő 25 évben hatóságosdi nélkül!— Szüntessük meg az építéshatóságokat. Nem kell rengeteget rákölteni és az ott dolgozó emberek máshol értékteremtő munkát végezhetnek. — Az építkezések 3 hónappal hamarabb fejeződnének be.— Nem gátolnák az építészeket és az építtetőket abban, hogy jobb házakat építsenek.— Ha a sebész is meg tudta gyógyítani a törött kezemet „sebészeti hatóság” nélkül, akkor talán egy családi házat is össze lehet hozni hatóság nélkül.

egy-fo-epitesz
2016.02.04.
15:51

Jó az irány. Nem kell Hész, nem kell főépítész és nem kell hatóság.

Az építészre szerintem bátran rá kell zúdítani az építészeti és a jogi felelősséget. Nem kell sajnálni! Oldja meg! Hozzanak létre igazi érdekvédelmi szerveket, szövetségeket. Nem kell az építészeket dedós óvodásoknak tekinteni. A szakmában dolgozók többségéről kifejezetten jó a véleményem...

Szemben a hivatalokban dolgozó építéshatóságiakkal és a főépítészekkel, de ennél még tragikusabb a színvonala az építési jogszabályokat primitív, naív módon előállító "várostervezőkkel". Persze nem is volt egyszerű dolguk betűkkel leírni a "szép" ház fogalmat. Nagyon nagy károkat tettek és nagyon tévutakon jártak. Elvitték betűbogarászás felé az építészetet, így a lényeget elfedve.

Azt leszögezhetjük, hogy a buta rendeletekkel, buta emberek közreműködésével a városkép megőrzése és az építészeti színvonal emelése esélytelen volt...

Hátha az építész SZAKMÁBAN DOLGOZÓ, tervező építészeknek ez sikerül.

Részemről én átérzem a dolog súlyát és meggyőződésem, hogy ránk lehet bízni az építészeti minőség képviseletét...

Hartmann György Sándor
2016.02.03.
23:05

ad 4 ponthoz:

Az én olvasatomban eddig is meg volt és most is meg van határozva az építés résztvevőinek a felelőssége. Azzal, hogy most ide nekem az orszlánt is - nem kell félni lesz most majd munkája a tervezőkenk! -, éppen az építettők fognak rosszul járni. (Hogy nem működik, illetve nem így kellene működni az építésfelügyelet az ugyan nem más lapra tartozik, de gondoljunk csak bele, Mári néninek eddig is kellett volna műszaki ellenőrt alkalmazni, ha külön szerződött Bélával a kűművessel, Józsival az áccsal.)

A felelősség biztosítás ügyéhez üzenem:

1. Eddig is megkövetelték - mármint jobb helyeken - a terevőztől a felelősség biztosítását. Amit rendszerint a cégek állták. Ha cég a szerződó partner, akkor a felelősségbiztosítás is csak a cégtől követelhető meg, és a felelősség áthárítása a dolgozóra az a cég magánügye (illetve munkjogi kérdés).

2. A konyhaasztal mellett dolgozó tervezők pedig, ha kifizetik a kamarai díjat - amiért cserébe semmit sem kapnak - a továbbképzés, a regsizrációval járó költségeket, stb. valyon tudnak-e még a konyhapénzből elspórolni a felelősség biztosítás évi 100-150 eFt költségeire?

Ugyan csak elkerülte e figyelmüket az építészeknek a Kbt. azon változázása, amely előírja, hogy a szerződó félnek 50 %-ot meghaladóan kell teljesteni! (Természetesen ez nem igaz Mári néni által megrendelt feladatra.) Ez még a nagyobb irodáknál is gond lehet, nem is beszélve az egyéni vállalkozóról, aki valójában nem vehetne igénybe a teljesítéshez alvállalkozót (és a jelenlegi redszerben az építész nem is ért mindenhez, azaz alvállalkozó nélkül nincs terv), és ezt is ki elleőnrízte.  Ha pedi, mint rendszerint az történik, hogy kölön, külön szerződnek a tervezők Mári nénivel, hol van az a nagy felelősség?, mire vonatkozik az építész felelőssége? (Arról meg nem is beszélve, hogy az elmúlt években hány csapnivaló tervvel voltam kénytelen megismerkedni. De lehet, hogy csak azért, mert mindet 25 millió alatt vállaták a tervezők, hogy ne kelljen nyílt közbeszerzési eljárást hirdetni?)

Ryhe

Ui. Én is tudom, hogy az ami most van, azon bőven van mit javítani (ha valakikiváncsi rá végignézheti a bejegyzéseimet). De sajnos nem felejthetem azt, hogy a kamarák eddig hallagattak mint az a bizonyos a gazban, és minden eddigi meghozott rendelet velük egyetértesben, vagy asszisztálásukkal zajlott, mert csak most mertek színre lépni. (Vajon mi a különbség a 160 m2 és a 300 m3 között? A 160 m2-ért miért nem sírtak?) Most ugyan fel lett adva a magas labda (mert ugyan ki vállalta magára ezt az ominózus rendeletet?), de az egészet nem itt kellene kezdeni, hanem a hozzáértőknek (és nem a kiscserkészeknek, és a szűklátókörű csak tervezői szempontot figyelembe vevő kamaráknak) a teljes folyamatot kellene elősször átgondolni - és a HOAI bevezetését addig hidegre tenni - és ha ebben egyértértés van a szakma összes résztvevőjének (Ó de szereti Etelka emlegetni, hogy ő minden mérnök kamarája), azután kidolgozni a részleteket.

 

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk