Közélet, hírek

A Miniszterelnökség kezébe kerülhetnek az önkormányzati építkezések

1/2

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kollégiuma az Üllői úton Fotók: ÉF
?>
?>
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kollégiuma az Üllői úton Fotók: ÉF
1/2

A Miniszterelnökség kezébe kerülhetnek az önkormányzati építkezések
Közélet, hírek

A Miniszterelnökség kezébe kerülhetnek az önkormányzati építkezések

2019.01.08. 11:43

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
3

Újabb központosítási törekvésnek lehetünk szomorú tanúi, ezúttal a nagyértékű építőipari beruházások kerültek a kormányzat fókuszába. December 27-én jelent meg a törvény, mely tovább csökkenti a magyarországi önkormányzatok erejét. Eszerint ha egy önkormányzat 700 millió forintnál drágább, központi költségvetési pénzt is érintő építkezésbe fog (legyen az új épület létesítése vagy régebbi felújítása), az építtetői feladatokat a kormány erre kijelölt ügynökségének kell intéznie. 

Első körben a rácsodálkozás, vagy inkább a döbbenet érzése tör fel, a miért. Miért kell ez, miért van erre szükség, miért pont az önkormányzati választások évében nyírbálják tovább az önkormányzatok jogait és erősítik az állami szerepvállalást? Vagy ahogy arra Szebeni Dávid blogger, a Budapest Corvinus egyetem oktatója, aki nem mellesleg a közelmúltig egy önkormányzati cég vezetőjeként városfejlesztési beruházásokért felelt, a Discussio nevű blogon rákérdez, vajon melyik az az épület, amelyik szúrta a kormányzat szemét? Van-e egyáltalán ilyen, vagy nem erről van szó?

A törvényben a kormány az állami építkezések túlnyomó többségét a Miniszterelnökség alatt működő, 2012-ben létrejött BMSK-ra, vagyis a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-re bízta, s a jogszabály ezen része már idén hatályba lépett. 

A BMSK eddig leginkább sport- és oktatási létesítményeket épített és üzemeltetett, most ezt kiterjesztették lényegében az összes központi költségvetésből emelt épület munkáira. Innentől a BMSK intézi a közbeszerzéseket, rendeli meg a terveket, ellenőrzi és veszi át a munkát. Az ügynökségnek joga lesz akár kisajátítani a beruházáshoz szükséges ingatlanokat.

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kollégiuma az Üllői úton Fotók: ÉF
2/2
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kollégiuma az Üllői úton Fotók: ÉF

Szebeni Dávid lapunknak elmondta, itt elsősorban a költségek megzabolázásáról van szó, egy ilyen méretű beruházásnál ugyanis a folyamat közben is merülnek fel újabb és újabb fázisok, cserék, költségek, ám egy újabb kontrollszereplő csak tovább fogja lassítani a folyamatokat. Körülbelül mint a KK esetében az oktatásnál, amikor egy krétarendelés hetekig tart. A túlbürokratizálás veszélye is fennáll, hiszen ha egy beruházásnál, ami mondjuk ráadásul vidéken zajlik, alsóbb szinten nem mer dönteni az illetékes és megvárja, míg a feje felett határoznak a BMSK-ban, akkor elképzelhetjük, hány héttel-hónappal tolódik ki a vége. 

Az önkormányzati építkezések is a központhoz kerülhetnek

A törvény nem áll meg a kormány vagy kormányzati intézmények megrendelésére készülő beruházásoknál, hanem 2020-tól, vagyis az önkormányzati választások utáni évtől a települések építkezéseinek egy részét is a BMSK alá rendeli. Ehhez a feltétel a 700 milliós értékhatár és a központi költségvetésből érkező támogatás, de a települések túlnyomó többsége tisztán saját forrásból alig képes az ekkora építkezésekre.

Szebeni szerint a BMSK-nak a tervező kiválasztásában is nagy szerepe lesz, még ha nem is kizárólagosan a szervezet dönti el, ki lesz a nyertes pályázó, de biztos erőteljes belesólása lesz az ügybe.

A jogszabály kimondja, hogy a BMSK megteheti, hogy alvállalkozóval végezteti el a munkát, amely alvállalkozó akár egy önkormányzati cég is lehet. Vagyis a törvény szerint lényegében akkor veheti el az építkezés felügyeletét a Miniszterelnökség cége egy önkormányzattól, amikor akarja, és ha nem akarja, akkor hagyhatja, hogy egy városban a helyi vezetők döntsék el, milyen épületet szeretnének látni, és azt ki építse. A BMSK ezeket a munkákat is ellenőrzi majd, de az elvi lehetőség adott, hogy a legfontosabb döntések helyben is maradhassanak.

Hova vezethet?

Könnyű arra gondolni, hogy a döntésben a kormányzat előre menekül, vagy előre levédi magát arra az esetre, ha valahol az ellenzék győzne idén ősszel az önkormányzati választáson, ott majd az állam elveszi az építkezéseket, ahol pedig politikai szövetségesek kerülnek hatalomra, ott engedi, hogy a helyi erők adhassák ki a munkát, a saját ízlésük szerint. Erre a lehetőségre mutat rá Szebeni Dávid korábbi önkormányzati cégvezető is. 

Honnan lesz mindehhez mérnök, műszaki ellenőr, szakember?

Az építőiparban tapasztalható óriási szakemberhiány miatt valószínűleg a BMSK nem lesz képes az összes hozzá került beruházáshoz műszaki ellenőrt, mérnököt, projektmenedzsert vagy pénzügyi szakértőt szerezni, vagyis alvállalkozókra biztosan szükség lesz számos esetben, ez tehát adhat némi reményt vagy menekülőutat, de tény, hogy az újabb ellenőrzési szint bevonása lassíthatja az építkezéseket és növeli a résztvevők számát. Pedig a törvény indoklásában azt írják, hogy az esztétikai és funkcionális értékek mellett a határidők pontos betartása is cél.

Ha hitelből építkeznének, akkor is be kell vonni a kormányt

Öt évvel ezelőtt kormányzati engedélyhez kötötték, hogy a települések hitelt vehessenek fel. A mostani törvény azt mondja ki, ha az állam központi támogatásával építenének valamit, akkor a kormány veheti át a munkát. A leggazdagabb települések, amelyek sok iparűzési adót szednek, esetleg képesek lehetnek majd kikerülni a kormányt, és teljesen saját hatáskörben eldönteni, hogy mit, kivel és hogyan akarnak építeni. 

Ám a települések többségének alig marad 2020 után mozgástere: ha hitelből akarnak fejleszteni, akkor kormányzati engedélyért kell folyamodniuk, ha pedig kormányzati támogatáshoz jutnak, akkor a Miniszterelnökség ügynöksége intézi, de legalább felügyeli majd a munkát.

ÉF

 

Vélemények (3)
Hartmann György Sándor
2019.03.06.
22:23

Ez a Beruházási Ügynökségről szóló – az elmúlt éveben hirtelen elfogadott – Semjén doktor fővadászunk előterjesztésében, Dr. Gulyás Gergely (az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter) előadásában, valójában eltalálta szarva között a tőgyét.

Ugyanis a törvényben „magasépítési beruházásokról” beszél. Pedig a magyar építési jog nem ismeri a magasépítés fogalmát, azt már évek óta kiirtottak (e BME-n egykor volt Magasépítési tanszékkel egyetemben).

Mert mi is valójában a magasépítés?  Vajon a Csak Noris hídnak a 120 méteres pilonja, az megfelel a magasépítés fogalmának. (A laikusoknak a jogszabály épületet[1] és sajátos építményfajtákat[2] ismer, és ami nem épület, az mind sajátos létesítmény, erre a legkirívóbb példa a kerítés!)

De ez megint semmi.

Évek óta (már Jánosom is) elszabotálták azt a kormányhatározatot, amely szerint a beruházás lebonyolító jogosultságot vissza kellett volna állítani.

És láss csodát, egy minapi kormányhatározatban (M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2019. évi 29. szám) ezt lehetett olvasni:

5. egyetért azzal, hogy az európai uniós forrásból támogatott, közvetlen vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonon megvalósítandó infrastrukturális beruházások esetén a projektek elszámolható összköltségéhez, támogatási összegéhez vagy más szemponthoz kötött független értékelemzés alkalmazásának bevezetése szükséges;

6. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy – az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszterek bevonásával – vizsgálja meg az 5. pont szerinti független értékelemzés alkalmazása bevezetésének végrehajtási feltételrendszerét, és erről készítsen jelentést a Kormány számára, figyelemmel az állami magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó jogszabályi környezetre is;

Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: 2019. augusztus 31.

Tehát meg van az új hunyó!

Ui. Bár már a Beruházási Ügynökségről szóló törvény elfogadását megelőzően a kormány – tudva, hogy senki sem mert keresztbe tenni a fővadászunk által beterjesztett törvényjavaslatnak, az csont nélkül átmegy a szavazógépen- a törvény elfogadása előtt már intézkedett a Beruházási Ügynökség javaára történő költségvetési források biztosításáról, ebben az évben még egytelen közbeszerzés sem jelent meg, vagyis állnak az állami beruházások.

[1] Ép. törvény: 10. *  Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

[2] Ép. tövény: 18. *  Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

Yan Gable
2019.03.07.
17:37

@Hartmann György Sándor: A jogszabályok alapján az építmény = (épület+műtárgy), műtárgy = (melléképítmény + műtárgy). Az épület és a sajátos épíményfajták nem azonos fogalmi szintek, az alma és zöldségek nem összehasonlíthatóak.

Hartmann György Sándor
2019.03.07.
18:42

@Yan Gable: Kedves  Yan!

Én nem az Ön által leírtakat vitatom, hanem azt – amire Ön sem adott választ -, hogy olyan fogalom a jogszabályok szerint ma Magyarországon nincs, hogy magasépítés! (És ezt a fogalmat a legnagyobb sajnálatomra a Beruházási Ügynökségről szóló törvény sem határozza meg, de a magasépítési beruházásokat sikerült ez alá a hivatal alá begyömöszölni.)

Mert mi van, ha egy épület (amelyet építménynek is lehet tekinteni) alatt többszintes pince van, az épület cölöpalapra, résre, stb. (kifejezetten mélyépítési technológiával megvalósítható szerkezetre) támaszkodik. Akkor – az Ön által használt terminológiával élve – ez az építmény magasépítés-e? (Mint ahogy példaként hoztam a műtárgyak körébe tartozó hídpillért, azt magassága miatt a magasépítés körébe lehet-e sorolni.)

Éppen ezért is idéztem az Étv. fogalmait, mer Magyarországon – mióta az építésügyet mint olyat az állapigazgatásból kizárták, magának az építésnek a szabályozása is több tárcához tartozik.

Ráadásul az építésgazdaság egy külön fejezetté vált, vagyis a szakma egységes szabályozása az államigazgatásban a rendszerváltozás után megszűnt – és ennek a visszaállítására remény sincs.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk