Emberek/Portré

A természet építésze

1/5

a Casa Vicens - forrás: casavicens.org

?>
a Casa Vicens - forrás: casavicens.org
?>
a Sagrada Familia boltozata - forrás: bbc.com
?>
a Güell-palota belső központi tere - forrás: winsiderbarcelona.com
?>
részletek a Güell parkból - forrás: Rainer Zerbst: Antoni Gaudí, Taschen Verlag, 1987
?>
a Güell templom kriptájának külső tere - forrás: culturaltravelguide.com
1/5

a Casa Vicens - forrás: casavicens.org

A természet építésze
Emberek/Portré

A természet építésze

2017.06.26. 09:35

Cikkinfó

Szerzők:
Pesti Monika

Építészek, alkotók:
Antoni Gaudí

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

"Őrült lángész, zseniális konstruktőr, megkésett középkori építőmester vagy a <> megszállottja?" – teszi fel a kérdést Moravánszky Ákos Gaudíról szóló könyvének bevezetőjében. "Zseni vagy őrült?" – kérdezi Rainer Zerbst a Taschen sorozatban megjelent Gaudí kötet szerzője. A katalán építész, aki extravaganciájával ezeket a kérdéseket generálta, 165 éve született.

Antoni Gaudí i Cornet Barcelonától körülbelül 100 kilométerre délnyugatra, egy Reus nevű kisvárosban született. Húsz évesen került Barcelonába, itt végezte építészeti tanulmányait, egy olyan korszakban, amelyet a nagyvárosi fejlődés és a katalán nemzeti érzés határozott meg. 

Első épületei: a Vicens ház és az El Capricho ház – amelyeket a város köztereire készített kioszk, kandeláber, szökőkút, stb. tervek előztek meg – a középkori Katalónia építészetében is jelentős szerepet játszó mór hatást tükrözik. A középkorra való utalás fontos szerepet játszott a katalán nemzeti mozgalomban, mivel a tartomány 1492-ig az aragóniai királyság része volt és csak ekkor egyesült Kasztíliával, aminek következtében elvesztette nemzeti jogait és spanyol provinciává süllyedt.

Ugyancsak a középkor, a független Katalónia virágkora iránti nosztalgiát fejezte ki a gótikára irányuló érdeklődés. A 18. század végén először Angliában megjelent neogótika nemzetközi szinten is fontos stílusa volt a kornak. A Pugin és Ruskin elvein átszűrt formájából aztán William Morris és társai munkásságán keresztül a kézművesség, az iparművészet új felvirágzása alakult ki, ami a 19-20. század fordulójára elvezetett a szecesszió kibontakozásához. Pugin, Ruskin és Morris mellett a francia Viollet-le-Duc is – aki a gótika nagy szakértője volt és számos műemléket restaurált – fontos inspirációs forrás volt a kor fiatal építészei: Gaudí, Victor Horta, Henry van de Velde számára.

Gaudí 1882-ben kapta első megrendelését Eusebi Güell Bacigalupi gróftól, akinek a pedralbesi birtokára portaépületet, bejárati kaput és istállót kellett terveznie. A kovácsoltvas bejárati kaput sárkány alakban formázta meg, amely Szent Györgynek, Katalónia védőszentjének is a szimbóluma és arra a mítoszra is utal, amely szerint Héraklésznek egy sárkányt kellett legyőznie, hogy bejuthasson a három nimfa, a Heszperiszek kertjébe.

1882-ben rakták le a Sagrada Familia alapkövét is egy könyvkereskedő kezdeményezésére, aki a fogadalmi templomot kizárólag közadakozásból akarta megépíteni. Az eredeti neogótikus terveket Francesc de Paula Villar készítette, ő azonban az építkezés első szakaszában visszalépett és a munkát Joan Martorell építész vette át, illetve adta át asszisztensének, Gaudínak.


a Sagrada Familia boltozata - forrás: bbc.com
2/5
a Sagrada Familia boltozata - forrás: bbc.com


A Sagrada Familia egy új városrészben, munkások által lakott bérházak között épült, a szegények katedrálisaként, a munkásgyerekek oktatására szolgáló iskolákkal és a szakmai továbbképzésre szolgáló műhelyekkel. Kezdetben Gaudí is neogótikus stílusban folytatta az építkezést, azonban 1895-ben egy nagy összegű adomány egy komolyabb méretű, monumentális katedrális irányába mozdította el az elképzeléseket. Gaudí tervében minden egyes elemnek jelentése van, a nagy építészeti egységektől a színekig, a legkisebb részletekig minden a mondanivaló átadását szolgálja.

1885-ben újabb megbízást kapott Güell gróftól, mégpedig egy belvárosi palota tervezésére. A ház középpontja egy kupolával fedett, három emelet magasságú belső udvar, patio, amely a szalon, zeneterem, bálterem és kápolna funkcióját is betölti. A földszinten irodák, a pincében csavarodó rámpán megközelíthető istállók voltak. A kellemes klímát szellőzőrendszer és az ablakok mozgatható árnyékoló rendszere szolgálja. A homlokzatra készült rengeteg tervvariáció közül Güell a szürke kőburkolatos változatot választotta, melynek monokróm, egysíkú világával szemben a tetőterasz márvánnyal, üveg- és mázas kerámiamozaikkal burkolt szellőzőkürtő- és kéményfejei rendkívül változatos formákat mutatnak. Ezekben Picasso is gyönyörködött, amikor később ebben az utcában rendezte be műtermét.


a Güell-palota belső központi tere - forrás: winsiderbarcelona.com
3/5
a Güell-palota belső központi tere - forrás: winsiderbarcelona.com




1888-ban kezdi meg Gaudí a katolikus tanárképző intézet kollégiumának, a Colegio Teresiano tervezését. A már korábban is (például a Güell-palota bejáratainál) alkalmazott parabolikus ívek itt is megjelennek, a karcsú ablaknyílásoknál és a folyosók boltíveinél egyaránt. Az 1890-es években két lakóházat épít: Leónban Casa de los Botines, Barcelonában pedig Casa Calvet néven. Gaudíra általában véve is jellemző, hogy az épületeit a belsőépítészeti kialakítással és sokszor bútorokkal együtt, komplexen tervezte meg, de az utóbbi lakóház ezek közül is kiemelkedik: ide tervezte a legtöbb bútort.
Güell gróf, aki egyébként gazdag textilgyáros és Katalónia 19. századi ipari fejlődésének egyik nagy előmozdítója volt, az 1900-as évek elején az angol kertvárosok mintájára egy új városrész kiépítését határozta el, amihez egy 15 hektáros, délkeletre néző, Barcelonára és a Földközi-tengerre szép kilátással rendelkező területet meg is vásárolt. A tervezéssel Gaudít bízta meg, aki a legkorszerűbb elveket alkalmazta, mint például a gyalogos- és a gépjárműforgalom szétválasztását.

1910-re egyértelműen kiderült, hogy az új lakónegyed ötlete gazdaságilag bukásra van ítélve, csak két telket tudtak eladni, ezek egyikét is maga Gaudí vette meg. Az itt álló háza ma Gaudí Múzeum. A terület mint park maradt fenn, azonban így is világhírűvé vált, a Güell park minden Barcelonába látogató számára kötelező látnivaló, a bejárati pavilonok, a főlépcső, a piac kolonnádja, a padok, a "Görög Színház" mind Gaudí megzabolázhatatlan teremtőerejének példái. Azonban, ahogy más épületeinél is, itt sem csak a fantázia féktelen játékáról van szó, hanem szerkezeti kérdésekről is: a Güell park építésénél használtak Spanyolországban először vasbetont; a padokat, a lépcsőket, a belső oszlopokat, a bejárati pavilonok egyes részeit pedig előregyártott elemekből készítették.


részletek a Güell parkból - forrás: Rainer Zerbst: Antoni Gaudí, Taschen Verlag, 1987
4/5
részletek a Güell parkból - forrás: Rainer Zerbst: Antoni Gaudí, Taschen Verlag, 1987




Nem Güell gróf volt Gaudí egyetlen textilgyáros megrendelője, 1900-1910 között a Casa Batlló és Casa Milá szintén egy textilipari vállalat két tulajdonosa számára épült. A Batlló ház egy meglévő lakóépület átalakítása volt, az eredmény az egész várost lázba hozta. Ebben az időszakban Gaudít támadások is érték, karikatúrák, gúnyos cikkek jelentek meg róla, a Casa Milá – ahogy Moravánszky Ákos írja – "védekezés volt, önnön igazának bizonyítása. Életművének romantikus alapgondolata, a természet és az építészet egymáshoz közelítése, összeolvasztása itt valósult meg talán a legkövetkezetesebben: szinte természetet épített."

1908-ban kezdték meg Gaudí tervei alapján egy templom építését a Güell textilgyára melletti munkáslakótelepen, de az I. világháború miatt az építkezés 1915-ben félbeszakadt. Elkészült azonban a kripta, ahol Gaudí a téglaszerkezetek gazdag tárházát vonultatja fel. A boltozatok oldalnyomásának levezetésére ferde falakat és pilléreket alkalmazott, amelyek hajlásszögét az oldalnyomásból és a függőleges terhelésből adódó erők eredője adja. A szerkezettervezést modellezéssel oldotta meg, méghozzá nagyon érdekes, fordított módon: a modell a mennyezetre fonalakkal felfüggesztett kis ólomsúlyokból állt. Az itt kikísérletezett és aztán még hosszú évek munkájával továbbfejlesztett szerkesztési elveket alkalmazta a Sagrada Familia utolsó modelljén is. A templomhajókat itt is hiperbolikus paraboloid boltozatokkal zárta le, ezek vasalása ugyanis egyenes vasbetétekkel is megoldható.


a Güell templom kriptájának külső tere - forrás: culturaltravelguide.com
5/5
a Güell templom kriptájának külső tere - forrás: culturaltravelguide.com




1914 után Gaudí már csak a Sagrada Familia építésével foglalkozott, de egyre magányosabb lett, az építészeti divat megváltozásával egyre inkább különcnek számított. 1926. június 7-én szokásos napi sétája során elgázolta egy villamos. Szegényes ruházata miatt a szegények kórházába szállították, ahol nem kapta meg a kellő ellátást. Egy építész barátja és a Sagrada Familia lelkipásztora talált itt rá, külön szobába vitették, de ez már nem tudott rajta segíteni és június 10-én meghalt.

Az utókor sokáig nem nagyon tudott Gaudí művészetével mit kezdeni, de például Le Corbusier az elsők között volt azok közül, akik a jelentőségét felismerték. 1957-ben így írt róla: "Gaudí az 1900-as évek építőmestere, a kő és a tégla hivatott építésze. Híre most terjed el a saját hazájában. Gaudí nagy művész volt. Csak azok neve marad fenn, akik az emberek fogékony szívét megérintik."

Pesti Monika
Lechner Tudásközpont

Forrás:

  • Moravánszky Ákos: Antoni Gaudí, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 (Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)
  • Rainer Zerbst: Antoni Gaudí, Taschen Verlag, 1987 (Lechner Tudásközpont szakkönyvtára)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk