Nézőpontok/Tanulmány

Adaptálódás és megújulás a Magas-Tátra építészetében

1/28

Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)

?>
Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)
?>
Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)
?>
Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)
?>
Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)
?>
Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)
?>
Grand Hotel Ótátrafüred (Fotó: Bán Dávid)
?>
Hotel Lomnica, Tátralomnic (Fotó: GFI Architects)
?>
Hotel Lomnica, Tátralomnic (Fotó: GFI Architects)
?>
Hotel Lomnica, Tátralomnic (Fotó: GFI Architects)
?>
Hotel Lomnica, Tátralomnic (Fotó: GFI Architects)
?>
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
?>
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
?>
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
?>
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
?>
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
?>
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
?>
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: Bán Dávid)
?>
Önkiszolgáló étterem, Kő-pataki-tó. (Fotó: Bán Dávid)
?>
Önkiszolgáló étterem, Kő-pataki-tó. (Fotó: Bán Dávid)
?>
Önkiszolgáló étterem, Kő-pataki-tó. (Fotó: Bán Dávid)
?>
Síközpont jegypénztára, Tátralomnic (Fotó: Bán Dávid)
?>
Új építésű panzió (Fotó: Bán Dávid)
1/28

Apartmanház a Csorba-tónál (Fotó: Bán Dávid)

Adaptálódás és megújulás a Magas-Tátra építészetében
Nézőpontok/Tanulmány

Adaptálódás és megújulás a Magas-Tátra építészetében

2019.10.05. 08:01

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Szlovákia

Felélénkült a befektetőkedv a Magas-Tátra szlovák oldalán. Több, korábban csipkerózsika álmát alvó épület újult meg magas minőségben, máshol új stíluskereséssel kísérleteznek. Mindez a természet- és a műemlék-felügyelet szigorú felügyelete alatt. Teendő azonban még akad bőven. Bán Dávid írása.

Amikor 2004. november 19-én hatalmas szélvihar vonult végig a Magas-Tátra szlovák oldalának alsóbb régióiban, a hegység képe néhány óra leforgása alatt jelentősen megváltozott. A vihar – amelyet 2014-ben egy újabb, több mint százezer fa pusztását követelő újabb orkán követett – okozta tájsebet, az erőben keletkezett hatalmas károkat a terület mind a mai napig nem tudta teljesen kiheverni, de pár év kárrendezés után már megjelentek az újjászületés első jelei: látszik a törekvés a korábbinál mélyebben gyökerező, heterogénebb faállomány nevelésére.

Ugyanezen a másfél évtizeddel ezelőtti éjszakán nem csak a természeti környezet, de az építészeti örökség is hirtelen megváltozott. Szerencsére végzetes kár nem keletkezett az üdülőhelyek épületállományában – leginkább a vasúti infrastruktúrában okozott komolyabb problémát az esemény –, de mindenképpen új kontextusba kerültek a Tátra épületei. A legtöbb ismert és népszerű üdülőhelyen a nagyobb szállodák, panziók hirtelen környező fák nélkül maradtak, korábbi rejtekükből előbukkantak, már messziről láthatóvá váltak. A hegység települései új sziluettet kaptak, a hangsúlyok áthelyeződtek.

Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)
19/28
Kempinski, Csorba-tó (Fotó: GFI Architects)

Az erdő természeti rekonstrukciójával együtt idővel elindul az épített környezet újragondolása is. Mindez egybe esett az egyébként folyamatosan élénkülő turizmus által támasztott újabb igényekkel is. A hegység turizmusának első aranykorában, a 19. század végén, majd a századforduló idején született meg a klasszikus „monarchikus" hatású hagyományos épületállomány, amely alapvetően meghatározza a tárai hangulatot, építészetet. Mindezt az 1930-as évek, a maga módján szintén karakteres, immár a csehszlovák új építészeti törekvések modernista építményei követték. Az 1960-80-as években ismét lendületet vettek az építkezések és a hegység topográfiájához szintén jól idomuló, leginkább a talajszintig lefutó tetőzetű, nem egy esetben teljesen háromszöget formáló szállodák, üdülők, szolgáltató épületek is általában jól megtalálták helyüket a Tátra arculatában. A rendszerváltás és Szlovákia függetlenné válása után a helykeresés időszaka kezdődött a privatizációkkal, a tőkeszegény korábbi – részben ma is – állami üdülők, szanatóriumok túlélési próbálkozásaival. Elsőként a kisebb volumenű privát szektor tudott hatékonyan lépni, a nagyobb és általában leromlott állagú szálloda- és üdülőépületek megújulására, fenntartására egy ideig nehéz volt kellő tőkét bevonni. Nem egy intézmény éppen ezért idővel kénytelen is volt bezárni kapuit: belőlük néhány mára új életet kezdve megújult, mások azóta várják sorsuk jobbra fordulását. Minden esetre nagyjából az ezredforduló tájékán a turizmus és a szolgáltatások térképe túlesett a rendszerváltás zavarosban halászós gyerekbetegségein és elkezdtek kirajzolódni az új igények, irányvonalak.

Ebbe a lassú helykeresés állapotába csapott bele a bizonyos szélviharos éjszaka, amelynek következményeit idővel igyekeztek új lehetőségként értelmezni. Egyrészt mérlegelték, hogy az üdülő településeken mely, újonnan felszabadult területeket lehetne bevonni egy mérsékelt fejlesztésbe, másrészt a kidőlt, évek alatt elhordott faállomány egy részét miként lehetne a helyszínen újra hasznosítani.  A faanyagból eleinte a kiránduló útvonalak kiegészítése (korlátok, lépcsők, pihenőhelyek) mellett kisebb volumenű attrakciók épültek, majd a nagyobb szabású építkezéseknél is jó alapot nyújtottak.

A már említett növekvő és változó turisztikai igények az elmúlt években jócskán elkezdték megmozgatni a tátrai beruházó kedvet. Van, ahol az elpusztult erdő helyén új sípályákat nyitnak, amihez megkezdték a kellő infrastruktúra kiépítését is, sífelvonókkal, hóágyúkkal. Emellett legtöbb helyen a szálláshelyek növelése és a paletta színesítése zajlik. Több elhanyagolt, vagy elhagyatott épület talált új gazdára és ébredezni látszik csipkerózsika álmából.

Grand Hotel Ótátrafüred (Fotó: Bán Dávid)
6/28
Grand Hotel Ótátrafüred (Fotó: Bán Dávid)

A Magas-Tátra a 19. század második felében kezdett felkapott üdülőhellyé válni, a századfordulóra pedig megépültek a máig meglévő, nagyszabású üdülő- és gyógyszállói. 1904-ben Ótátrafüderen, majd egy évvel később Tátralomnicon avattak kiemelkedő szolgáltatást nyújtó, a település fölé elegánsan magasodó, a szecesszió stílusát a helyi viszonyokra kellemesen adaptáló nagyszállót. Mindkét intézmény kiemelt szerepet játszott a szocialista időkben is, majd mára komolyabb ráncfelvarráson túlesve, eredeti pompájukban szolgálnak négycsillagos fürdőszállóként. Az elmúlt években a lomnici Grand Hotel Praha újabb, a meglévő épülettesthez jól idomuló, de annak csak főbb szerkezeti- és tömegalkotását követő szárnnyal bővült. Az új tag egybeforr a bő évszázados épülettel, mégsem kíván archaizálni, a nem veszi fel annak ornamentikáját, finoman jelzi, hogy egy új bővítményről van szó. Az ótátrafüredi Grand Hotel azonban a története során többször bővült olyan módon, hogy az toldalék részek teljesen egybeforrtak az eredeti szerkezettel. A főhomlokzat egyik sarkában ugyan az 1930-as években köríves fürdő- és étteremszárny épült, de mára az is szervesült az épülettel. A mai hozzáépítések azonban csak kisebb volumenűek, ugyanakkor határozottan elválnak. Anyaghasználatukban jól ötvözik a régit az újjal: együtt találjuk a szállodaépület lábazatában megismert gránitot az abból kiugró síküvegtáblákkal. 

Kalandosabb a története a hegység másik két kiemelt szállodájának, a csorba-tavi mai Grand Hotel Kempinskinek és a lomnici Hotel Lomnicának. A még 2009-ben átadott csorba-tavi ötcsillagos szálloda – a nemzetközi hálózat első szlovák egysége – azt az építészeti bravúrt hajtotta végre, hogy korábbi három különálló, stílusában jelentősen eltérő épületet gyúrt olyan módon eggyé, hogy abból egy egységes hatású, történelmi épületrekonstrukció jöjjön létre.  A legkorábbi tag az 1893-ban Szentiványi József által építtetett romantikus jegyeket hordozó József-lak (a csehszlovák időkben Jánošíkra keresztelték át), amely az akkori arisztokrácia ízlése szerint gazdag díszítést kapott. Közvetlen mellette épült, majd az 1906-os bővítéssel a villával egybeforrt az átadásakor a Tátra harmadik legnagyobb szállodájának tartott Kriván, amelyet Guido Hoepfner és Györgyi Géza tervei alapján emeltek szecessziós stílusban. A harmadik épület, a Grand Hotel Hviezdoslavot az 1920-as évek jellegzetes csehszlovák „lekerekített-kubista" stílusában épült. Az immár kéttagúvá vált három épületet 1953-ban szanatóriummá vonták össze, majd a rendszerváltás után elhagyatott, leromlott állapotban várta sorsa jobbra fordulását. Peter Černo építész 2003-ban készített terveket az épületcsoport egységesítésére és Kempinski lánc számára egy megfelelő, luxusminőségű szálloda kialakítására. A tervezők kezét erősen kötötték az épület műemléki védettsége és a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) szigorú környezetvédelmi előírásai. A külső homlokzatot teljes mértékben meg kellett újítani, amelyhez korabeli fotók segítségével nyúltak hozzá és találtak egy egységes, mégis az eredeti épületekre jellemző arculatot.  A szálloda főbejáratát újradefiniálták, a lobbi és a bár területét újra megnyitották. A szárnyakat újonnan épített, mégis a korabeli megjelenéshez jól igazodó tagok kötik össze, ide kerültek az olyan új funkciók, mint például a wellness részleg, de létesült konferencia terem, valamint aprólékos munkával helyreállították a báltermet is. A szálloda kiegészült hat darab különálló, alapvetően teljesen mai, de számos stíluselemében a hagyományos hegyvidéki építészetre utaló apartman házzal is, amelyek külön bejárattal rendelkeznek, de egy földalatti összeköttetéssel a főépülethez is kapcsolódnak. A 2009-ben megnyílt szálloda tavaly megkapta a legjobb történelmi szállodáknak járó nemzetközi díjat.

Hotel Lomnica, Tátralomnic (Fotó: GFI Architects)
7/28
Hotel Lomnica, Tátralomnic (Fotó: GFI Architects)

A Kempinski megújításában már tapasztalatot szerző pozsonyi GFI Archiect+Design iroda kapta meg egy szűk évtizeddel később a tátralomnici, évek óta lakat alatt álló Hotel Lomnica felújításának és bővítésének tervezési munkáit. A 19. század utolsó évtizediben megerősödő budapesti arisztokrácia egyre nagyobb beruházó kedvvel kezdte meghódítani az ország különböző üdülőhelyeit, így a Magas-Tátrát is. A felpezsgő építőkedvbe beszállt a magyar állam is és közös beruházásban, alig egy év alatt, épült meg a tátralomnici Lomnic Szálló, a hegység első nagyszállója. Az 1892-ben megnyílt épület a Tátra egyik első meghatározó építészének, Majunke Gedeonnak a munkája, aki az akkoriban rohamosan fejlődő üdülőhelyek harmadát tervezte. A Lomnic Szálló történetét számos felemelkedés és hanyatlás kísérte végig – mellé idővel szépen tervezett park is került, amelynek a kertrészében a szálloda konyhájára termelték a friss zöldséget –, de százéves évfordulójára az akkor újonnan privatizált épületen már csak egy molinó emlékeztetett, szobái, étterme már nem fogadott vendégeket. 2015-ben új befektető lépett színre és az ő megbízásából Peter Kopčák és a GFI csapata tervezte újra a szállodát. A cél a régi ragyogás és elegancia felelevenítése volt, amely egy mai modern, visszafogottan minimalista világgal keveredik. Az eredeti szállodaépülethez egy méretes új szárny csatlakozott, amelybe a szobák nagy része mellett wellness központ és konferenciarészleg is került. A toldás mindenképpen modern kívánt lenni, leginkább csak hatásában függőleges rajzolatában, ritmusában csatlakozik az eredeti épülethez. Tetőzete, homloktati kialakítása egyfajta lecsupaszított mása, szabad újragondolása a századfordulós hegyi szállónak.

Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)
12/28
Hrebienok Resort (Fotó: Bán Dávid)

Ótátrafüreden egyfajta kisebb új városközpont kezd kirajzolódni az utóbbi évek beruházásai során. A tarajkára vezető siklóállomás környékén, a szélvihar során kényszerűen megtisztult területre Hrebienok Resort névvel épült magas kategóriás apartmanonak kínáló tömbház, a földszintjén szolgáltatásokkal, alatta mélygarázzsal. A főleg üveges erkélyek és kőburkolat dominálta tömböket madárszárnyat formáló, a hagyományos alpesi épületekhez képest inverz, befelé lejtő, fabetétes tetőzet tárja. Az első egységeket még 2016-ban adták át és idén nyáron készült el a szintén nagy volumenű délebbi tömb a Grand Hotel vonalában, amelyben már különböző wellness-, fitnesz- és fürdőrészlegeket is elhelyeztek. De Tárafüred hátsó, a hegyek felé nyitott tengelye számos új, kisebb villával, családi panzióval bővült az elmúlt években.

Mindemellett a technológiai váltás és komolyabb változásokat okoz az épületállományokban. A vihar következményében csupasszá vált, Tátralomnic feletti hegyoldalakon jelentős sípálya fejlesztésekbe kezdtek, amihez több felvonót, valamint a hóágyúkhoz egy nagy víztározót is építettek. Az új síliftek mellett a Kő-pataki-tóhoz – és azon keresztül a Lomnici-csúcsra – tartó lanovkák is modernizálódtak. A Kő-pataki-tónál 1935-ben épült első, majd 1973-ban egy jelentős toldalékot képző második fogadóépület funkciói mára jelentősen megváltoztak, így komoly belső átalakításokon mentek keresztül. Az 1970-es években épült lanovkaállomáson idén nyílt butik hangulatú, panorámás önkiszolgáló étterem. Ugyanakkor az 1930-as évek pompás, gránitkövekből és téglából épült alsóbb két lanovkaállomásán – Lomnicon a nagyszálló mögött és a közbülső Štart megállóhelyen – sajnálatosan még nem jelentek meg az új élet nyomai.  A sípályákhoz és a mai lanovkához viszont kisebb, pavilonszerű, kiszolgáló épületek kerültek, amelyek letisztult, egyszerű formáit leginkább fadeszkákból és síküvegtáblákból állították össze.

Síközpont jegypénztára, Tátralomnic (Fotó: Bán Dávid)
27/28
Síközpont jegypénztára, Tátralomnic (Fotó: Bán Dávid)

A befektetőkedv érezhetően virágzik a Magas-Tátrában. Látni számos szép példát a felújításra és új építmények létesítésére, ugyanakkor sajnálatosan nagy számban találunk még megmentésre érdemes, de lassan az enyészeté váló épületeket is. A változások egyértelműen zajlanak, a TANAP által szabályozott szigorú keretek pedig remélhetően továbbra is gátolják a túlépítést, vagy tájidegen épületek felhúzását a Magas-Tátra településein.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk