Épületek/Örökség

Állványok mögött a Királyi Palota

1/22

A déli összekötőszárny elhelyezkedése a Királyi Palota madártávlati képén, Forrás: Google Maps

?>
A déli összekötőszárny elhelyezkedése a Királyi Palota madártávlati képén, Forrás: Google Maps
?>
A bontások során előkerült boltíves falnyílás az összekötő szárnyban, Forrás: Várkapitányság
?>
A bontások során előkerült boltíves falnyílás az összekötő szárnyban, Forrás: Várkapitányság
?>
Gótikus kőfaragvány a barokk kori falszövetben, Forrás: Várkapitányság
?>
Mintavételre alkalmas Hauszmann kori stukkó töredék az oldalfolyosó faláról, Forrás: Várkapitányság
?>
A BTM főbejárati kapujának belső oldalán előkerült századfordulós oszlopok, Forrás: Várkapitányság
?>
Az egyik feltárt oszlop fejezete, Forrás: Várkapitányság
?>
Az oszlopok elhelyezkedése az eredeti térstruktúrában, MÉM-MDK Tervtár
?>
A  termek elhelyezkedése a Palota első emeletének egykori térstruktúrájában, Forrás: Székely Márton ábrája Hauszmann Alajos: A Magyar Királyi Vár (1912) című albumában közölt rajz alapján.
?>
A déli összekötő szárny érintett terei jelölve egy archív alaprajz-részleten, A tervlap forrása: MÉM-MDK Tervtár
?>
A Szent István terem melletti oldalfolyosó falnézeti terve, Forrás: Kiscelli Múzeum
?>
A Szent István terem egykori berendezése, és a készülőben lévő aranyhímzéses bársonyhuzatok, Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság
?>
A Szent István-terem Zsolnay kandallójának felső része archív felvételen, valamint az újonnan elkészült fa- és mázas kerámia elemek,  Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság
?>
A Szent István terem mennyezetének Zsolnay elemei archív felvételen, és az újonnan elkészült elemek, Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság
?>
A Szent István terem Roskovics Ignác tervezte képei archív felvételen, és az újonnan elkészült másolatok, Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság
?>
A Szent István-teremben helyet foglaló  I. András portré archív felvételen, és az újonnan elkészült másolat, Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság
?>
Falikárpit a terem archív felvételén és az elkészült új szövetminta, Forrás: Építészettörténeti rajztár, Várkapitányság
?>
Munkálatok az összekötő szárnyban, Forrás: Várkapitányság
?>
Feltárt részletek, Forrás: Várkapitányság
?>
Feltárt részletek, Forrás: Várkapitányság
?>
Feltárt részletek, Forrás: Várkapitányság
?>
A Szent István terem Roskovics Ignác tervezte képei archív felvételen, Forrás: Építészettörténeti Rajztár
1/22

A déli összekötőszárny elhelyezkedése a Királyi Palota madártávlati képén, Forrás: Google Maps

Állványok mögött a Királyi Palota
Épületek/Örökség

Állványok mögött a Királyi Palota

2020.04.07. 17:25

Cikkinfó

Szerzők:
Székely Márton

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Hauszmann Alajos, Ybl Miklós

Címkék:
műemlék, örökség, rehabilitáció, rekonstrukció

Vélemények:
1

Annyi bizonyos, hogy a 2020-as évszámot mindenki meg fogja jegyezni történelmünkben. Hogy gondolatainkkal azonban más területekre is evezhessünk, ki kell jelentenünk azt is, hogy ez az évszám a Budavári Palota históriájában is fordulópontot fog jelenni. Az év első napjaiban a Vár déli összekötő szárnyánál felhúzott állványzatok és a fel–felröppenő hírek is garanciát jelentenek minderre: a Nemzeti Hauszmann Program első ütemének keretében ugyanis már bőven elkezdődött az épületrész - és benne a Szent István-terem rekonstrukciója. 

A Királyi Palota a második világháborús pusztítások helyreállításával 1964 nyarára nyerte el mai külső formáját. Modern stílusú belső tereinek kialakítása további 20 évet vett igénybe, végül a Nemzeti Könyvtár 1985-ös megnyitásával zárult le – tehát immáron 35 éve. Most már bizonyos, hogy ez a háború után kialakult állapot hamarosan meg fog változni. 

Egy évtizede jelentek meg szélesebb nyilvánosság előtt az első hangok, melyek felvetették a háború előtti állapot (legalább részleges) visszaállításának lehetőségét. Ettől kezdve a helyreállítás módja körüli polémia változó intenzitással kísérte végig a 2010-es éveket a szakma berkein belül. Közben e vitafolyammal párhuzamosan a Palota közvetlen környezetében már lezajlott két projekt, melyek a fő épület kérdését még nem érintették, mégis sok szempontból tanulságosnak mondhatóak a témát tekintve. Az első a Várkert Bazár felújítása volt, ahol az Ybl Miklós tervezte épület helyreállítását tekintve még viszonylagos konszenzus állt fenn. Kisebb léptékben már ebből a projektből is kiolvasható volt az a helyreállítási irány, mely ezt követően tovább artikulálódott, és a Hauszmann Alajosról elnevezett programban öltött testet.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében építették vissza a Királyi Palota két egykori melléképületét: a Főőrség épületét, és a Lovardát. Azonban már 2014 végén – a két épületmásolatról született döntéssel párhuzamosan – elhatározták, hogy rekonstruálják a Palota egyik gazdagon díszített történeti termét: a szimbolikus és iparművészettörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő Szent István-termet is, mely szintén a háborúban pusztult el.

A Szent István-terem Zsolnay kandallójának felső része archív felvételen, valamint az újonnan elkészült fa- és mázas kerámia elemek,  Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság
13/22
A Szent István-terem Zsolnay kandallójának felső része archív felvételen, valamint az újonnan elkészült fa- és mázas kerámia elemek, Forrás: Építészettörténeti Rajztár, Várkapitányság


Az építészeti tervezés és a művészettörténeti kutatás hosszú előkészítési fázison ment keresztül, ez magyarázza, hogy csak idén év elején adhatták át a déli összekötő nyaktag átépítéséhez szükséges területet a kivitelezőnek. A Budavári Palota több tucatnyi egykori díszterme közül mérlegelni kellett, hogy melyiket érdemes, illetve lehetséges visszaállítani anélkül, hogy a jelenleg fennálló struktúrát alapvetően meg kelljen változtatni – s így belátható időn belül megvalósulhasson. Végül ama három helyiség közül, amiket a századfordulón jeles uralkodóink emlékére alakítottak ki, a Szent István-teremre esett a választás. A Hauszmann Alajos tervei alapján készült terem még a Palotában is egyedinek számító kidolgozottságával alkalmasnak látszott arra, hogy hűen megidézze az egykori enteriőrök miliőjét. Továbbá a képző- és iparművészeti alkotásokkal gazdagon ellátott terem jól dokumentáltnak számított a már korábban elvégzett kutatások alapján is. 

Kialakításában a legnagyobb hazai mesterek vettek részt, mint például Zsolnay Vilmos vagy a korszak egyik legismertebb bútorgyárosa, Thék Endre. A Palota főként barokk és neobarokk belső tereitől eltérően ennek a helyiségnek az architektúrája neoromán stílusú volt – mellyel a historizmus felfogása szerint államalapító királyunk korára utaltak (eszerint alakítottak ki Hunyadi termet neoreneszánsz, a Habsburg termet pedig neobarokk stílusban). A Szent István-terem enteriőrjét először az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonjában építették fel, ahol kiemelkedő sikert aratott, és nagydíjat nyert.

A tervezés előrehaladtával azonban kiderült, hogy a 60-as években készült felújítás még ezen a ponton is olyan elemeket tartalmaz, amelyek ellehetetlenítenék a terem maradéktalan újjáépítését. Leginkább a Gellért-hegy felé néző homlokzat jelentett gondot, ahol a háború után megváltoztatták az ablakok számát, így pont a Szent István-teremnek is eggyel több ablaka lett volna a kelleténél. Azon kívül vasbeton oszlopok álltak éppen azokon a pontokon, ahova az újjáépítendő terem közepe esett volna, ezért nem maradt más választás, mint a kérdéses elemek visszabontása. Mivel a termet eleve nem lehetett csak úgy önmagában újjáépíteni, hanem a körülötte lévő helyiségekhez is hozzá kellett nyúlni, adódott a lehetőség, hogy a Szent István-teremből közvetlen nyíló helyiségeket is helyre lehetne állítani – így egy kisebb, de egységes térsort lehet megidézni.

A déli összekötő szárny érintett terei jelölve egy archív alaprajz-részleten, A tervlap forrása: MÉM-MDK Tervtár
10/22
A déli összekötő szárny érintett terei jelölve egy archív alaprajz-részleten, A tervlap forrása: MÉM-MDK Tervtár



A hiteles rekonstrukcióhoz kitartó kutatói munkával sikerült elegendő forrást találni: ehhez például a Kiscelli Múzeumban meglévő archív tervek mellett a Műegyetem Építészettörténeti Tanszékén őrzött kiváló minőségű korabeli fotósorozat is hozzájárult, melynek részletgazdagsága kulcsfontosságúnak bizonyult  a neves szakemberekből álló kutatói gárda számára, melynek koordinálását Rostás Péter művészettörténész végzi. A terem fő képzőművészeti attrakcióit Szent István mellszobra, illetve Roskovics Ignác Árpádházi királyokat és szenteket ábrázoló (Zsolnay-féle pirogránitból készült) képei adják majd, melyek művészeti minősége a legszigorúbb zsűrizési folyamatnak köszönhetően igen magas színvonalat ért el – nyomatékosítva az építészeti rekonstrukció hitelességét. Megvalósulhat a kitűzött cél, miszerint a terem kifogástalan illúziót fog nyújtani a majdan belépő látogatónak.

A terem mellett egykor futó folyosónak is tervezik a hiteles helyreállítását. Fából készült falburkolatának terve fennmaradt, míg a parketta mintázatát, a mennyezeti stukkókat, falikarokat és csillárokat az épület egyéb tereiből ismert analógiák alapján készítik el. A kevesebb fellelt forrás ellenére is részlegesen helyreállítható a BTM oldala felől csatlakozó négyzet alakú előterem. Egy archív fotón például jól látható a csillár, és az architektúra egy része; a tervek szerint így e tér kialakítása is történeti formáját fogja idézni. A könyvtár területén állt egykori Cercle-termet eredetileg neobarokk stukkó és zöld selyemtapéta díszítette. Ennek helyreállítása a háború után lecsökkentett belmagasság miatt egyelőre nem valósítható meg.  Így ezen a részen kiállítótér lesz  kortárs kialakítással, melyben csupán a Szent István-terem felé nyíló ajtót készítik el újra történeti formájában. E tér fontossága abban is rejlik, hogy a Szent István-teremnek ad mellékteret, ugyanis ha ezt a helyiséget nem csatolnák a beruházás területéhez, akkor a Szent István-terem OSZK felőli oldalán vakajtót kellene építeni.

Az első emeleti helyiségsor alatt a földszinten is változások lesznek, újjáépül a csehsüveg boltozatos kapualj kőoszlopokkal, mely egyúttal a BTM új főbejárati érkező terévé válik. Az ebből nyíló kávézó, múzeumshop és ruhatári helyiségek visszafogott kortárs terekként jelennek majd meg. Még lejjebb, a földszinti bejárati terek alatti pincében régészeti bemutatótér keletkezik az egykori gépészeti tér helyett, melyen át betekintést nyerthetünk a Palota középkori állapotára is, illetve közvetlen összeköttetés keletkezik a déli várkertekkel. Figyelemre méltó mindezeken kívül még a Szent István-terem szintje felett a második emeleten kialakítandó tér, ahol a Királyi Palota különböző építési korszakainak rétegei válnak egyazon térben láthatóvá egy-egy töredék formájában.

Mintavételre alkalmas Hauszmann kori stukkó töredék az oldalfolyosó faláról, Forrás: Várkapitányság
5/22
Mintavételre alkalmas Hauszmann kori stukkó töredék az oldalfolyosó faláról, Forrás: Várkapitányság



A tavalyi év végén a Szent István-terem mellett volt folyosó falain eredeti stukkódíszítések maradványai kerültek elő a déli összekötő szárny falkutatása során. Leglátványosabb ezek közül a közlekedőtér főpárkányának palmettás fríze, amely egy hosszabb összefüggő szakaszon került elő épen az 1960-as évekbeli falburkolat eltávolítása után. A rekonstrukciós tervezési folyamat eredményeit igazolja, hogy az eredeti tervek alapján kiszerkesztett formák szinte teljesen megegyeztek a helyszínen találtakkal.   

A földszinti bontások során a bejárati kapu két oldalán 1-1 eredeti oszlop került elő teljes épségben, ezeket eredetileg a fal síkjába vájt fülkékbe helyezték el, így a háború utáni helyreállításkor pusztán eltakarták őket a kőlap burkolattal. E két oszlopnak, a mögöttük szinte teljesen épen maradt falzugnak és a csatlakozó falfelületeken megtalált stukkómaradványoknak köszönhetően a helyreállítandó kapualj tere részben anyagában is eredeti lehet majd. Továbbá a második emeleten előkerültek még a korábbi korszakok apró nyomai is: látható például, hogy a török kiűzése után középkori törmeléket építettek a barokk falba, vagy az, hogy a századfordulón miként nyúltak hozzá a már akkor is 150 éves barokk épülethez. Sőt az 50-es évek elején elkezdett, ám végül félbehagyott építkezési hullám néhány elkészült, de a 60-as években aztán eltakart eleme is napvilágra került. 

Feltárt részletek, Forrás: Várkapitányság
19/22
Feltárt részletek, Forrás: Várkapitányság


Bár most a Palotának csak egy rövid szakasza alakul át teljesen, annak tanulságai vélhetőleg kihatnak az egész épület jövőjének alakulására is. A csak ezen a szárnyon kicserélt ablakok még nyilvánvalóbbá teszik majd a többi modern forgóablak stílustörő mivoltát. A fellelt töredékek fényében joggal feltételezhetjük, hogy további díszítőelemek is megmaradhattak eredeti helyükön – a modern burkolatok alatt. Ha folytatódik a rekonstrukciós irány, miszerint az Ybl Miklós és Hauszmann Alajos vezetésével megalkotott állapot értékes elemei rekonstruálandóak, nekünk annyiban mindenképpen bölcsebbnek kell lennünk, hogy a háború utáni periódus értékeit gondos mérlegelés alá vesszük, és amit a bontandónak ítélünk, azt aprólékosan dokumentáljuk – ellentétben a 60-as évekbeli gyakorlattal. Eddig ez – szerencsésen – így is zajlott a mostani munkálatok megkezdése előtt. 

Az pedig még a jövő zenéje, hogy a Királyi Palota – vagy, ahogy magunk közt mondjuk: a „Vár" – Duna vizén visszatükröződő sziluettje hogyan fog kinézni 1-2 évtized múlva. Annyi biztosra vehető, hogy a mostani beavatkozás várható hatását még nehéz jelen korunkban megbecsülni.

Székely Márton
építész, doktorjelölt a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén,
kinek PhD kutatási területe a 19. század végi-20 század eleji historizáló építészet
résztvevő több műemléki rekonstrukció megtervezésében, illetve számos védett épület történeti kutatásában
 

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (1)
Reki
2020.04.07.
18:15

Gratulálok a cikk szerzőjének! Nem fanyalgó módon beszél a Hauszmann palota "neobarokk/szecessziós" ósdi, eklektikus, kevert elvetendő stílusáról, hanem a míves értékeket számon tartva, tény szerűen beszámol az elpusztított és remélhetőleg újjáépítendő csodálatos palotáról.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk