Design/Formatervezés

Brutalizmus a képernyőn

1/7

Goldfinger House - alkotó: Horváth Anna James

?>
Goldfinger House - alkotó: Horváth Anna James
?>
Trellick Tower - alkotó: Horváth Anna James
?>
Bradlehow School - alkotó: Horváth Anna James
?>
Alexander Fleming House - alkotó: Horváth Anna James
?>
Greenside School - alkotó: Horváth Anna James
?>
Hillside House - alkotó: Horváth Anna James
?>
lead
1/7

Goldfinger House - alkotó: Horváth Anna James

Brutalizmus a képernyőn
Design/Formatervezés

Brutalizmus a képernyőn

2017.04.12. 07:30

Goldfinger Ernő legfontosabb épületeinek ábrázolásával tiszteleg a 20. századi angol modernista mozgalom magyar származású építésze előtt Horváth Anna James, Berlinben élő magyar designer. Bár Goldfinger brutalista építészete nagy megbecsülésnek örvend a világban, itthon nem igazán ismert a munkássága – a képsorozat ezen akar változtatni.

Anna a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építész szakán folytatott tanulmányai során találkozott először Goldfinger munkásságával, majd a mesterdiplomájának készítése idején, Londonban fedezte fel igazán fontos építészettörténeti értékekként számon tartott brutalista épületeit. Anna tapasztalatai azt mutatták, hogy Goldfinger Ernő a világ egyik legmegbecsültebb magyar származású modernista építésze, ugyanakkor munkássága nem igazán ismert és méltatott Magyarországon. Az ikonikus londoni Goldfinger épületekről készült digitális képsorozat megalkotásával és publikálásával Anna fel kívánja hívni a figyelmet Goldfinger különleges életútjára és építészeti örökségére.

Goldfinger Ernő - hasonlóan Moholy-Nagy Lászlóhoz és Breuer Marcellhez - fiatalon kényszerült Magyarország elhagyására (1919), és külföldön érett elismert és sikeres alkotóvá. Párizsban tanult szobrászatot, majd építészetet, 1934-ben Londonba költözött és megépítette az angol főváros első modernista magánlakóházát, a Goldfinger-házat (1937). Goldfinger Ernő a háromlakásos sorház középső lakásában élt egészen 1987-ben bekövetkezett haláláig. A modern belsőépítészeti kialakítással és jelentős képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező egykori otthon ma múzeumként látogatható.


Goldfinger House - alkotó: Horváth Anna James
1/7
Goldfinger House - alkotó: Horváth Anna James



A II. világháború után újjáépülő London városképének alakításában Goldfinger Ernő emeletes irodaépületei és lakótornyai jelentős szerepet játszottak, mára pedig az angol főváros jelképeivé váltak. A korai 60-as években épült Alexander Fleming House irodatömbjeit Goldfinger változó funkciókhoz igazítható flexibilis belső terekkel és innovatív megoldásokkal tervezte meg, amelyek biztosították az épület hosszú távú megmaradását. A 90-es években kiköltöző Egészségügyi Minisztérium irodáiból a rugalmas tervezésnek köszönhetően 400 stúdiólakást alakítottak ki, melyek igen keresettek. Ugyanilyen népszerűségnek örvend Goldfinger első brutalista toronyháza, a 27 szintes, 87 méter magas Balfron Tower - ahová 1967-ben feleségével be is költözött két hónapos tapasztalatszerzésre - és az 1972-ben átadott, 31 szintes, 98 méter magas Trellick Tower is, amely a lakók számára már közösségi, egészségügyi és kereskedelmi funkciókat is biztosított. Az erődítményszerű lakókomplexum nyersbeton felülete az előcsarnokban színes üvegablakokat, minden emeleten más színt rejt. Goldfinger a lakások tervezésénél a kezdetektől szem előtt tartotta a jövendő lakók életminőségének javítását. Az eredetileg szociális bérlakásokként épített otthonok többsége mára olyan lakók magántulajdonába került, akik élvezik az alaposan átgondolt térszervezést, értékelik a kényelmes életteret és az erkélyről nyíló londoni panorámát.


Trellick Tower - alkotó: Horváth Anna James
2/7
Trellick Tower - alkotó: Horváth Anna James



Az Egyesült Királyság örökségvédelmi szakemberei felismerve a brutalista lakótornyok esztétikai értékét, ritkaságát és építészettörténeti jelentőségét, a Balfron Tower-t állami örökségi védelem alá vették (1996), a Trellick Tower-t pedig a legmagasabb fokozatú védettség alá helyezték (1998) és 2012-ben – a vegyes beépítésű lakóterületek eddigi legjobb példájaként – a mellette található Cheltenham Estate-et is műemlékké nyilvánították.

Goldfinger karakteresen szigorú, funkcionális, ugyanakkor a részletekre is érzékenyen ügyelő építészeti öröksége mellett fontos hangsúlyozni a Magyarország felé nyújtott emberi, szakmai támogatását is. Az építész szakmai kapcsolatain keresztül és személyes támogatásával 1960-67 között lehetőséget teremtett arra, hogy 25 magyar építész egy-egy évet Angliában dolgozzon. A résztvevők angliai tartózkodásukról szóló beszámolóikban minden esetben hálásan méltatják annak emberi vonatkozásait is. Goldfinger Ernő a halála előtt ösztöndíjat alapított, amely jelenleg is elérhető a fiatal magyar építészek számára.

Köszönjük Annának a stílusos emlékeztetőt!

Sárosi Anita

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk