Épületek/Középület

Buborék-város(háza) - önkormányzati transzparencia Belgiumban

1/13

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
 Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
?>
1/13

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza) - önkormányzati transzparencia Belgiumban
Épületek/Középület

Buborék-város(háza) - önkormányzati transzparencia Belgiumban

2012.01.06. 13:59

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Földrajzi hely:
Oostkamp, Belgium

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Hamarosan egy régi Coca-Cola-gyárba költözik a belgiumi Oostkamp teljes önkormányzata. A teljes körű, alacsony költségű revitalizáció során - a hatalmas csarnok szerkezetét, rendszereit mind megtartva - a védett belső térben egy fenntarthatóan működő buborék-halmaz épül, amely a városházi adminisztrációnak, közösségi központnak és egy újszerű, fedett „főtérnek" ad helyet. A Holcim Awards 2011 Europe arany-, és bronzérmes projektje után az ezüstérmes koncepciót mutatjuk be, amely Carlos Arroyo és Vanessa Cerezo spanyol építészek nevéhez fűződik.

A Holcim Awards 2011 Europe Silver díja

A zsűri értékelése

A Brugge-tól 7 km-re délre található Oostkamp városa által életre hívott projekt célja az egykori Coca-Cola gyár teljes revitalizációja, amelynek során a 4 hektáros terület új Városházává és Közösségi Központtá alakul át a 22.000 fős belgiumi település számára. A koncepció különlegessége, hogy a tervezők nemcsak az építmények szerkezetét és anyagait, hanem a tereket és a műszaki infrastruktúrát is teljes mértékben újrahasznosítják.

 

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
1/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
2/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
3/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

 

 

Az 1991-ben épült, mintegy 11.000 m2 alapterületű csarnok burkolatát kijavítják, a tetőn pedig nagyméretű hasítékokat vágnak a természetes megvilágítás számára. A belső tér különböző elemei üvegszál erősítésű gipszből (glass reinforced gypsum, GRG) készülnek, moduláris rendszerben, csoportokba rendezve. A GRG-buborékok 7 mm vastagságúak, súlyuk mindössze 7 kg/m2; különféle rétegekben, felfújható „zsaluzatra" feszítve készülnek. Az újrahasznosított papír anyagú külső réteg a hangvédelmet és a hőszigetelést biztosítja.

A buborékhalmaz különböző hőmérsékleti zónák szerint szerveződik, ami jelentősen csökkenti az energiafelhasználást, a fénykürtők és pációk rendszere révén pedig a természetes fényt is hatékonyan hasznosítja. A projekt igen meggyőző: maximális hatékonysága a lehető legkevesebb műszaki beavatkozással és minimális pénzügyi befektetéssel párosul.

 

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
4/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
5/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
6/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

 

 

A műszaki fenntarthatóság mellett a zsűri a társadalmi részvételt is figyelemreméltónak ítélte: a tervezési folyamatban az önkormányzat mind a 170 alkalmazottja vett részt. A kitűzött program, a folyamat és az eredmény egyaránt az átlátható önkormányzati építészet kiemelkedő példája.

A projekt bemutatása

Az Open Oproep for OostCampus elnevezésű, Városháza és Közösségi Központ tervezésére 2008-ban kiírt nyílt nemzetközi pályázat a város közszolgáltatásait ezen a központi és jó kapcsolatokkal rendelkező telken kívánta koncentrálni. A tervezők a tágas ipari csarnok teljes újrahasznosítása mellett döntöttek: nemcsak az anyagokat, hanem magát a teret és az összes működő rendszert is meghagyták. Ez a különleges in-situ recycling magában foglalta az alapozás, a teherhordó szerkezet, a külső burkolat, a vízszigetelés, a gépészeti berendezések, az elektromos-, és a fűtési rendszerek, a vízvezetékek és a csatornák újrahasznosítását, emellett a parkolók, kerítések és bejáratok megőrzését is.

 

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
7/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
8/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
9/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

 

 

Ez az alapállás új megközelítést igényelt a belső tér átalakításához. A védett közösségi téren belül kontrollált hőmérsékletű klaszterek, funkcionális és téri csoportok jöttek létre. A meglévő külső buroknak köszönhetően a belső tér klímája függetleníthető a külső időjárási viszonyoktól. Például a szelek erejét elektromos energiává alakítják, amely a mesterséges LED-világítást táplálja.

A tervezőknek különféle funkciókat kellett elhelyezniük ugyanazon térben. Különböző vizsgálatok, folyamatábrák segítségével modellezték az emberek és anyagok várható áramlását, a hangok és por terjedését, mindennapi munka és az ünnepi alkalmak eloszlását. A város 170 alkalmazottjával közösen, számos workshop során alakították ki ezt a demokratikus, produktív rendszert.

A klimatikus zónák („thermal onion") fokozatos átmenetet tesznek lehetővé a külső és a belső tér között. A fogadótérbe (La Grand Place) érkező csak kis hőmérsékleti különbséget észlel a kint és bent között, így nem szükséges azonnal levetnie a kabátot. A látogatók egyre beljebb haladva, fokozatosan érhetik el a megfelelő komfortot biztosító belső hőmérsékletet. Az egykori Coca-Cola-gyár jellegzetes piros burkolatát dús növényzettel vonják be, így enyhítik és optimalizálják a téli-nyári napsugárzás erejét. Az üzem körablakaira csupán egy festékréteg kerül.

Innováció és áthelyezhetőség - Progresszió

A tervezők koncepciójukat joyful recycling („örömteli újrahasznosítás") névvel is illették, amelynek lényege, hogy egyszerű eszközökkel, technológiákkal látványos eredményeket igyekeztek elérni. A könnyű és egyszerű felépítésű GRG-buborékok a hatalmas, sivár gyárépületet szerény energiabefektetés révén csodálatos térré változtatják. A tervezők olyan épületburkot vázoltak fel, amely reagál az országra jellemző, változékony időjárás hatásaira. A szél energiáját hasznosító mesterséges világítás, a természetes fényt bevezető kürtők, a védett „főtér" (piazza) kölcsönhatásban áll a hőmérsékleti zónákkal és a födém hőtároló tömegével, így ez az egyszerű, önszabályozó rendszer csupán minimális fűtést igényel. A transzparencia kézzelfogható: a polgárok itt saját szemükkel láthatják, megtapasztalhatják, mi folyik a városházán.

 

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
10/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
11/13
Buborék-város(háza), tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

 

 

Etikai normák és társadalmi egyenlőség - Emberek

A város 170 alkalmazottja, a hivatalnokoktól a takarítókig részt vett a megbeszéléseken, ahol együttesen tisztáztak mindent a projekttel kapcsolatban, a téri elrendezéstől a meglévő anyagok karbantartásáig. A padló jelzésrendszere - relief-szerűen festett útvonalaival - nemcsak a látássérültek, hanem mindenki eligazodását egyformán szolgálja. A különböző buborék-csoportok nem színek, hanem textúrák alapján különböztethetők meg. A két információs pont magassága természetes módon alkalmazkodik az emberi léptékhez, méreteiket nem csupán a kerekesszékkel közlekedők igényei határozták meg.

Környezeti minőség és a források hatékony felhasználása - Föld

A meglévő szerkezetekben rejlő „szürke energia" tisztelete a fenntartható fejlődés egyik kulcsa. Az épület áthelyezése (amely jelen esetben a csatornázást és a járdákat is érinti) óriási felszabaduló karbon-mennyiséget, „adósságot" jelentene a környezet felé, amelyet még a leghatékonyabb új szerkezet is csak száz éves időtartamon túl tudna „törleszteni". A terv rugalmassága lehetőséget ad a jövőbeli fejlesztések számára is, minimális befektetés révén. A hőmérsékleti zónák jelentik a legfőbb kulcsot az energiafogyasztás csökkentéséhez. A csarnok vasbeton födémének nagy hőtároló tömege miatt nincs szükség a belső tér hűtésére. A munkahelyek és a közösségi terek természetes megvilágítását a fénykürtők és a pációk leleményes rendszere fokozza. A 13.000 m2-es tetőfelületről összegyűjtött csapadékvíz két lépcsőben tisztítva a mosdók és műhelyek ellátását szolgálja. A négyhektáros területről összegyűjtött esővíz tartalmazhat ugyan homokszemeket, de a város utcáinak tisztításához ez tökéletesen megfelel.

Gazdasági teljesítmény és kompatibilitás - Prosperitás

Csupán a meglévő épület újrahasznosítása révén lehetett megvalósítani a teljes tervezési programot, az előírt alacsony költségkereten belül. A kismértékű átalakítás és üzemeltetés minden más elképzelésnél olcsóbb. Az csarnok körüli park is a minimális forrásokból készült el, alkotóelemei sokkal inkább termelő rendszerek, mint kiadással járó terhek.

 

 Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo
12/13
Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo

 

 

Kontextuális és esztétikai hatás - Fejlődés

Ebben a transzparens és demokratikus szellemiségű, légies hatású buborék-térben a városi szolgáltatások elágazó struktúrákba szerveződnek. Az információk a központi idegpályákon át jutnak a közösségi térbe csakúgy, mint a back office tárgyalóiba. A város honlapjának térbeli megfelelői, az info-pontok érintőképernyővel rendelkeznek.


építész tervezők: Carlos Arroyo, Vanessa Cerezo - Carlos Arroyo Arquitectos, Madrid
projektmenedzsment: Wolkenbouwer (Carlos Arroyo Arquitectos + ELD Partnership, Beglgium)
helyszín: Oostkamp, Belgium
megvalósítás várható kezdete: 2011. január
megbízó: Oostkamp városa

 

Kapcsolódó oldalak:

Boldogságban (Spree folyóban úszni) - a Holcim-díj aranyérmes projektje

Szabadon, mint a madár - Parco Solare Sud lakóegységek, Olaszország

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk