Épületek/Középület

„Csókolom, Batman otthon van?”

1/3

?>
?>
A posztmodern épületnek ma már egy része szociális bérlakás.
?>
A Brazil című sci-fi film ebben a házban, illetve ennek udvarán játszódik.
1/3

„Csókolom, Batman otthon van?”
Épületek/Középület

„Csókolom, Batman otthon van?”

2019.04.04. 12:17

Cikkinfó

Szerzők:
Simonyi Lilla

Földrajzi hely:
Párizs, Noisy-le-Grand

Építészek, alkotók:
Ricardo Bofill, Taller de Arquitectura

Több mint 35 évvel az átadása után is megosztó és vitákat szító Párizs Noisy-le-Grand nevű külvárosának szürreális hangulatú épülete, a Les Espaces d'Abraxas. A polgármester tehetetlenségében legszívesebben már a földdel tette volna egyenlővé, de a házzal együtt szürkülő őslakosok és a velük szimbiózisban élő színes és szélesvásznú idegenek már hozzánőttek. Nem mellesleg ez a ház, pontosabban ennek belső udvara képezte a Brazil című sci-fi kulisszáit.      

A világháló népe szerint már ez a Noisy-le-Grand is úgy hangzik, mint egy drogos techno klub. Mások szerint van ilyen építészeti példa Kínában is, csak ott már körbe ültették volna sok-sok fával, teleaggatták volna neonokkal, és mindenki elájulna, milyen „cool és cyberpunk" az összhatás. A párizsi külvárosokat jellemző monoton, haszonelvű blokklakások jellegtelenségének ellenúlyozására készült el a Les Espaces d’Abraxas 1983-ban Ricardo Bofill és tervezőirodája, a Taller de Arquitectura tervei alapján. A fiatal építészek, eltávolodva a modernizmus szimpla funkcionalitásától kihasználták a 1970-es évek urbánus megújulási törekvéseit, amelyek lehetőséget adtak ötleteik megvalósítására. A legmodernebb építési technikák felhasználásával próbálták megmutatni, hogy egyedi tömbházak is épülhetnek észszerű áron. A közel 600 lakásból lélegzetelállító kilátás nyílik az Eiffel-toronyra, különösen a 17-ik emeletről. A hatalmas ház létjogosultságát amióta létezik, megkérdőjelezik; útban Disneylandbe az RER-en utazó turisták is zavarodottan lépnek az ablakokhoz, mikor megpillantják.


A spanyol építész részben sikerként, részben pedig hibaként tekint a történelmi referenciákon és klasszikus formákon alapuló épületkomplexumra.  - A technológia tekintetében sikerélménynek érzem (az előregyártott elemek innovatívnak számítottak annak idején), de ott hibáztunk, hogy fiatalon nagyon utópisztikusan gondolkodtunk. Megújulásra törekedtünk, ám végül semmi sem történt. Nem sikerült megváltoztatni a városképet, a modellem árván maradt. Az időszerűséget illetően tévedtem. A francia külvárosokban uralkodó elégedetlenség sajnos mostanra még élénkebb, mint valaha. Az ilyen és ehhez hasonló környékeken az emberek felégetik az otthonaikat, észrevették? Utálják őket – nyilatkozta nemrégiben az építész.


A posztmodern épületnek ma már egy része szociális bérlakás.
2/3
A posztmodern épületnek ma már egy része szociális bérlakás.


A Le Monde-nak adott interjúban Ricardo Bofill elismerte, hogy a technikai áttörés ellenére sikertelen lett a projektje. Ezt egyrészt annak tulajdonítja, hogy nem tartották tiszteletben a húsz százalékos bevándorlói kvótát, amelyet az akkor hatályos integrációs szabályok írtak elő. Ezen felül az üzletek és szolgáltatások hiányában, valamint az épület zárt jellegében látja a kudarc okát, szerinte emiatt se aratott osztatlan sikert - ráadásul közösségi szellem sem alakult ki.


Élet a terráriumban


"De ki akar terráriumban élni, még akkor is, ha van benne hörcsögkerék?!" – háborog egy ember az interneten. Egy másik meg ekként: "A fő gond a mesterségessége, ellentétben áll a városok szerves szerkezetével és közösségével." Az Egyesült Államokban is megbuktak a hasonló, zavaros projektek.

"Távolról egészen romantikus építmény lesz. A befejezetlennek látszó, egyedi és megtört formáknak megsemmisítő lesz a hatásuk. Beljebb kerülve, egy szürreális világ tárul majd elénk" - vázolta még fiatalon a tervét Ricardo Bofill. A gótikus részletek, mint például a pillérek és a kőfaragások a görög építészet fenségesebb éveit idézik. Ellentétben a modernizmus csupasz és rideg homlokzataival a Les Espaces d’Abraxas (rózsa)színt hozott az egységes városképbe. Számos történelmi referenciát idéz és látványos, mint a színházi kulisszák, ahol esetünkben a mindennapi élet drámája játszódik.
Bofill célja a grandiózus lakott műemlékjelleg megteremtése volt. A Les Espaces d'Abraxas három részből áll. A „Théatre" egy hatalmas ív, 130 lakást foglal magába, amelyek méltósággal ölelik körül a központi gyepet. Az „Arc" egy viszonylag kis méretű neoklasszikus épület, amelyben 20 rendkívül funkcionális apartmant alakítottak ki. A „Palacio" három különálló, U alakzatot formáló egységből áll. Ez, pontosabban ennek az épületrésznek a belső udvara képezte a Brazil című sci-fi film kulisszáit. Orwell 1984-ének bűvöletében Terry Gilliam rendező remekül élt a szürreális beállításokkal, hogy a főhős, Sam Lowry, a bürokratikus gépezet piramisának alján dolgozó tisztviselő élete és a fárasztó üldözéses jelenetek kellő hangsúlyt kapjanak. Az Éhezők viadala trilógiájának utolsó része is itt forgott, ugyancsak maximális hitelességgel.


A Brazil című sci-fi film ebben a házban, illetve ennek udvarán játszódik.
3/3
A Brazil című sci-fi film ebben a házban, illetve ennek udvarán játszódik.





A francia Gotham Cityben befalazták a konyhaablakokat


A Les Espaces d’Abraxas szellemi luxusának értékelése helyett Ricardo Bofillt megalomániával vádolják, amiért egy anxiogén és problémás környezetet teremtett, amelyet kritikusai a Nép palotájának, meg Gotham Citynek is neveznek a kialakult áldatlan állapotok miatt.   
- A társadalmi problémákért nem valószínű, hogy az építészetet kéne okoljuk – állítja az alvilág és a bűnözés melegágyát, Batman városát is emlegető világháló népe. - A nehéz előöntési rendszernek köszönhetően élni tudtunk egy összetett építészeti nyelv adta szókinccsel - mondja az építész. Ledoux, Gaudí, valamint Gabriel XIV. Lajos korabeli munkái is érezhetően hatottak a projekt eklektikus mivoltára.
"A lépcsőház egy olyan platformon áll majd, ahol Wagner zenéjét hallgathatja, vagy öngyilkosságot követhet el, ha valaki éppen arra vágyik" - vizionált Ricardo Bofill. A víziók pedig sokszor valóra válnak. Itt ilyen esetekről azonban nem szól a fáma, de van helyette félelem és rettegés. Ez részben annak köszönhető, hogy a „jómódú" Théatre-beli tulajdonosok és a szociális bérlakásokban élők (akik nem önszántukból költöztek ide), nem képesek egyezségre jutni a kollektív fellépés érdekében. A sűrű betörések miatt egyesek befalaztatták a belső udvarra néző konyhaablakaikat, mások még egy ideig az újonnan beépített, több ponton záródó ajtóikban bíznak, de a költözést fontolgatják. "A tapintható félelemre a szociális esetek megnövekedett koncentrációja a magyarázat. Bár magam is hátrányos helyzetűként érkeztem, de velem már más a helyzet, a szociális esetek koncentrációja olyannyira megnövekedett, hogy sajnos el kell hagyjam az otthonom – panaszolja egy érintett." "A homlokzatok megfeketedtek, a virágládákban gyom burjánzik, a gyepet nem gondozzák" - teszik hozzá mások, visszasírva beköltözésük boldog békeidejét. "Amióta a szociális lakásokból idetelepítették az embereket, minden megváltozott. Aggódom, amikor a lányaim egyedül közlekednek a házban" - mondja egy „őslakos". A polgármestert azzal vádolják, hogy átengedte az épületet az enyészetnek, meg a lakások bérbeadóinak, akik hónapokig világítás nélkül hagyják a lépcsőházakat. Ő pedig a ház lebontását fontolgatta sokáig, de azóta több pozitív példát is jegyeztek: a lakók kezdenek összefogni életminőségük javításáért a Les Espaces d’Abraxasban.
"A lebontás a kultúra hiánya lenne. De nem hiszem, hogy Franciaországban ilyesmi előfordulhat. Noisy-le-Grand-nak meg kell tanulnia, hogyan kezelje ezt az épületet." – mondja Ricardo Bofill. Batman jövetele jót tenne, de egyelőre csak patkányok vannak.


Simonyi Lilla


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk