Épületek/Középület

Egy, de nem ugyanaz – az újjáépített Puskás Aréna

1/50

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK

?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
?>
Küzdőtér szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Bejárati és parkoló szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Galéria szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Alső körüljáró szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Középső körüljáró és VIP szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Skybox szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Felső körüljáró szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Gépészeti szint. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Szerkezeti alaprajz és teljes lelátókép. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Tető alaprajz. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
A-A és B-B metszet. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Déli és keleti homlokzat. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Helyszínrajz tetőfelülnézettel. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Helyszínrajz vezérszinti alaprajzzal. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
?>
Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal (1952. nyár). Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából 26., 1997, 67. oldal.
1/50

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK

Egy, de nem ugyanaz – az újjáépített Puskás Aréna
Épületek/Középület

Egy, de nem ugyanaz – az újjáépített Puskás Aréna

2020.02.14. 18:04

Projektinfó

Szerzők:
Hartmann Gergely

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Skardelli György, Közti Zrt.

Címkék:
stadion

Puskás Aréna

URL:
KÖZTI Zrt.

Tervezés éve:
2016

Építés éve:
2019

Szakemberek/kivitelezők

Sáma Hungary Kft.
Fűtés-hűtés kivitelezés
Adatlap →

3E International Kft.
acélszerkezetei tervellenőri tevékenység és magasépítési műszaki ellenőri feladatok ellátása.
Adatlap →

Clean-Way Környezetvédelmi és Közbeszerzési Kft.
Hulladékkezelés és hasznosítás
Adatlap →

AS Solutions Kft.
Gyengeáramú rendszerek kivitelezése és tervezési feladatok ellátása 
Adatlap →

Insular-Tech Kft.
épületgépészeti kivitelezés, magasépítészeti kivitelezés, generálkivitelezés
Adatlap →

Stáblista

Vezető tervező: Skardelli György / KÖZTI Zrt.

Tervezői lista

Létesítmény felelős: Tasch Péter, Kelemen Bálint, Borbély András, Csízy László, Deichler Tímea, Kelemen Bálint, Petri Dávid, Varga Éva Sára, Weimper Viktória, Oszoli Gellért, Varga Noémi, Jakab Dániel, Farkas Dániel, Bozsó Barna / KÖZTI Zrt.

Az épület tervezési feladatait a Graphisoft által fejlesztett ArchiCAD építészeti szoftver segítségével végezték el.

BIM koordináció: Petri Dávid / KÖZTI Zrt.
BIM tanácsadó: Reicher Péter

Épületszerkezet: Dr. Becker Gábor, Reisch Richárd, Ámon Attila
Konszignáció: Emődi-Kis Tamás, Horváth Ákos 
Belsőépítészet: Barna Gyula, Döbröntei Nóra 
Grafika: Lakos Tamás
Signage: Ördögh László, Beke Mátyás

Tűzvédelem: Dr. Takács Lajos Gábor, Rauscher Judit, Jankus Bence 
Tájépítészet: Dr. Balogh Péter István, Major József

Tartószerkezet

Tartószerkezet felelős tervező: Gurubi Imre / KÖZTI Zrt., Becker Ádám, Szabó László / KÖZTI Zrt, Honti Gábor, Dobráter Béla, Szakáts Miklós 
Tartószerkezeti szakértő: Szántó László
Acél szerkezetek: Kocsis András, Lódri Csaba
Geotechnika, kútterv: Radványi Ferenc László
Szeizmikus vizsgálat: Dr. Vígh László Gergely, Dr. Dunai László
Globális statikai modell kontroll számítása: Pohl Ákos
Alaplemez, cölöpalapozás: Petik Csaba
Pilon alatti fejtömbök, pillérek: Juhász Imre, Szabó Csaba
Feszítési tervek: Dr. Dalmy Dénes
Előregyártott szerkezetek: Balogh Béla
Gyártmánytervezés: Rozsi Dániel
Kültéri szerkezetek: Egyed László, Árva Péter

Gépészet

Koordináció: Szakál Szilárd / KÖZTI Zrt., Virág Zoltán, Virág Zsolt, Marosfalvi Ákos, Orcsi Attila
Spinkler: Szakos Balázs, Szabó Bertalan

Erősáram

Koordináció: Máramarosi András / KÖZTI Zrt., Kun Gábor, Komlósi Tibor, Kovács Viktor
Villámvédelem: Dely Kornél

Gyengeáram

Koordináció: Ritzl András / KÖZTI Zrt.
AV rendszerek: Dr. Balogh Géza
Rendezvény IP kamerarendszer: Balázsics Ferenc
Üzemeltetői IP kamerarendszer: Csia Sándor
Beléptetőrendszer: Csia Sándor
Rendezvény beléptetőrendszer: Balázs Péter
Behatolásjelző rendszer: Csia Sándor
Tűzjelző- CO rendszer: Balázs Péter
Gázzal oltó rendszer: Takács Gergely
IT rendszer: Gerzsényi Károly

Automatika: Harmath László
Konyhatechnológia: Gauland András
Akadálymentesítés: Babits Bernadett
Pályatechnológia: Kátai Tamás, Siffel Gábor
Közlekedés: Rhorer Ádám
Felvonó: Pölöskei Tamás
Akusztika: Kotschy András
Környezetvédelem: Kotschy András, Kutas József, Holéczy Gézáné

Közművek: Bíró Attila, Hanczár Gábor, Tóth Gábor
Elektromos közmű: Béki Zoltán

Költségvetés kiírás: Várnagy Éva, Kijátz Valér
Víztelenítő utak: Koválóczy György, Krén Zsuzsanna

Dosszié:

2019. november 15-én a Magyarország-Uruguay meccsel nyitott meg hivatalosan a Puskás Aréna. Ezen a napon pár képet és egy rövid hírt tett közzé az Építészfórum. A szerkesztőség Skardelli György vezetésével januárban bejárta az épületet. Hartmann Gergely építészt, a 2019-es év Ezüst Ácsceruza díjas és Molnár Péter-emlékdíjas szakíróját kértük fel arra, hogy készítsen kritikát az ország legnagyobb középületéről. 

2019 végén átadták az ország legnagyobb középületét, a Puskás Arénát. Elődjét, a Népstadiont 1953-ban, a Rákosi-korszakban avatták fel látványos keretek között. Ez az épület lett nemsokára egyúttal az Aranycsapat otthona is. Mind a csapat, mind az épület tulajdonképpen a diktatúra terméke volt, de egyúttal annak ellenpólusát is jelentette. Az elnyomás, a nincstelenség és a félelem helyett a szabadság, a felszabadultság és a siker szimbólumává lett a Népstadion: az eufória szigete a terrorban. Még ma is szinte mindenkinek van valamilyen kötődése az épülethez. A focimeccseken túl emlékezetes lehet egy-egy legendás rockkoncert, vagy egyéb rendezvény, pl. II. János Pál pápa látogatása a rendszerváltás hajnalán. A stadion közel hetven évig volt kisebb-nagyobb össztársadalmi ünnepeink (és kudarcaink) helyszíne, azon kevés tulajdonunk egyike, amely nem megosztotta, hanem összetartotta a magyar társadalmat.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK
34/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: KKBK

Ifj. Dávid Károly és munkatársainak alkotása az építészettörténeti kánon része volt, de a törekvések ellenére védettségi státuszt soha nem kapott. Az egykori Népstadion a korábbi Istvánmező területén épült fel. A legkifinomultabb formálású tervváltozatban elegánsan ívelt lelátók aszimmetrikus ölelése vette volna körül a küzdőteret. Nyugati oldala magasabb lett volna, hogy ne vakítsa az esti nap a szurkolókat, keleti oldala pedig alacsonyabb, megnyitott, ahová formai ellenpontként egy mintegy tizenegy-emeletes torony megépítését tervezték. Ez lett volna egyúttal a Rákosi-korszak, akkor még befejezetlenül álló másik monumentális alkotása, a metróvonal felőli megközelítés ünnepélyes fogadó-gesztusa is.

Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal (1952. nyár). Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából 26., 1997, 67. oldal.
50/50
Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal (1952. nyár). Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából 26., 1997, 67. oldal.

A kettő közötti összeköttetést egy grandiózus, szobrokkal kísért felvonulási tér, az ún. dromosz volt hivatott megteremteni. A stadion az íves kialakítás helyett egy jóval darabosabb tömegképzéssel valósult meg, a toronyból egy csupán négyemeletes – igaz belsőépítészetében reprezentatív – építmény maradt, és a dromosz sem működött igazán összekapcsoló elemként, helyette amatőr és profi sportolók vették birtokba.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
4/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

Az évtizedek óta esedékes felújítás a 2010-es kormányváltás után kapott lendületet. 2012-ben ötletpályázatot írtak ki a területre, amelyből bár Skardelli György pályaművét formai okokra hivatkozva kizárták, később mégis ő, illetve a Közti Zrt.-ben működő műterme kapta a tervezési megbízást – ám ekkor már nem az egész terület, csak a stadion áttervezésre. Skardelli volt a meghatározó szomszédos létesítmény, a Papp László Budapest Sportaréna építésze is, egyúttal lelkes focidrukker, aki testközelből ismerte az egykori stadion atmoszféráját.

A tervezési folyamat alapvető kiindulása az UEFA mintegy kétszáz oldalas irányelv-gyűjteménye volt, amelyet a Megbízó egyéb funkcionális elvárásai egészítettek ki. A 2015 előtti koncepciótótól eltérően (amely még számolt többek között irodaház, szálloda, egészségügyi központ és különböző sporttermek stadionon belüli elhelyezésével) a végső tervek szikárabb programot tartalmaztak: egy körülbelül 67000 főt befogadni képes, legmagasabb UEFA-besorolású futball-arénát, amely alkalmas tömegrendezvények, például koncertek lebonyolítására is, utóbbit akár 80000 fő befogadóképességgel. Egyúttal kezdettől fogva kérdés volt, hogy mi történjen a kollektív emlékezetbe beleívódott, és építészettörténeti szempontból is kiemelkedő alkotással.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
9/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

A Népstadion szerkezeteinek jelentős része tudhatóan bontásra érett állapotban volt. A tervező azonban már a legelső tervváltozatokban egyértelműen állást foglalt amellett, hogy szimbolikus és funkcionális okokból meg kívánja tartani a karakterképző pilonokat, hiszen azok beleivódtak a kollektív emlékezetbe, a városkép jellemző elemeivé váltak. Az eredetileg lépcsőtornyokként és vertikális tartószerkezetként is funkcionáló elemek megtartásával és megtükrözésével alakult ki a két tengelyére szimmetrikus alaprajz váza. Természetesen az új, jóval nagyobb lelátók új tartószerkezeti struktúrát is igényeltek, amely a pilonok között, azokkal azonos kiosztásban, de eltolva épült volna fel. Ez a nyugati oldalon, a megtartott pilonok miatt értékvédelmi szempontból érthető szerkezeti párhuzamosságot jelentett volna, azonban az új, keleti oldali replikák esetében már csupán formai gesztusként lett volna értelmezhető.

Már ennek a tervnek is elsősorban a formai és szellemi folytonosság biztosítása volt az alapvető vállalása, amely érdekében a tervezők nem riadtak vissza a historizálás eszközétől. A szikár műemlékvédelmi szempontok érvényesítése nem lehetett igazán cél, hiszen a sosemvolt helyzetek történeti formákból való (vissza)építése legalábbis vitatott eljárás. Ezen a logikán az sem ejtett tehát igazán csorbát, hogy kiderült, a pilonok is olyan rossz állapotban vannak, hogy azok nem megtarthatók, hiszen így nem mintegy fele épült meg újonnan, hanem mind a harminc.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
5/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

A műemlékes szakma erős negatív visszajelzése egyfelől érthető, pláne, ha a bontás utáni sokkoló képekre, a stadion helyén maradt homoksivatagra gondolunk. Másfelől azonban a visszaépítés által vált lehetővé, hogy ha anyagában nem is, de alaprajzi és tartószerkezeti struktúrájában megmaradjon az eredeti Dávid Károly-i szerkesztés: a pilonsor elemei lettek így mégis a teljes stadion elsődleges tartószerkezetei és fő függőleges közlekedési magjai. Megmaradt a forgalmi rendszer és az alaprajzi logika, amely ma is alkalmas arra, hogy a rendkívül szigorú követelményeket teljesítse. A pilonok egyébként nem a régiek helyére kerültek vissza. Az UEFA-előírások szerint az atlétikai pálya kikerült a stadionból, hogy a lelátókat közelebb lehessen húzni a pályához. A kezdőrúgás helye maradt a fix pont, a nézőtér karéja a centrum irányába szűkült. 

A stadion új elemeinek kialakítása egyfelől funkcionális szükségszerűségekből következik, másfelős az egykori formákat értelmezi és írja tovább. Ahogyan a betonpengék között feszül a betoncsipke, úgy köríti homogén köpenyként az egész épületet egy rozsdamentes acél háló. Efölött, egy burkolatlan sávban röviden megmutatkozik a tartószerkezet, amelyet egy körbefutó, finombetonból készült koronázópárkány (egyúttal a bejárható méretű csapadékvíz-csatorna burkolata) fog össze. A homogén acélköntösből markánsan kiugró pilonsor ráadásul nemcsak a karakterképző építészeti gesztus, hanem mindennél egyértelműbb építészeti jelként mutatja, akár több tízezer ember számára is, a bejáratok egyértelmű pozícióját. A tervezők felismerték annak előnyét, hogy azonos logikájú közlekedő-magok sorolódnak körbe az épületen, így biztosítva, hogy bárhonnan közelítve, a már egyszer megtanult módon haladhasson a szurkoló tömeg. Az egyértelmű, ám repetitív építészeti helyzetekben az egységes és jól értelmezhető infografika segíti a tájékozódást.

Helyszínrajz vezérszinti alaprajzzal. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
49/50
Helyszínrajz vezérszinti alaprajzzal. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)

Az építészek arra is figyeltek, hogy a fő közlekedési útvonalak minden bizonytalanságtól mentesek legyen. Ezt segíti például, hogy minden lépcsőkar fellépésének száma és méretei azonosak. A körüljáró szintek között nagyméretű födémmegnyitások teremtenek vizuális kapcsolatot, ami nemcsak nagyvonalúbbá, de átláthatóbbá és oldottabbá is teszi a tereket. A tágas körüljáró-szintekről a szűkebb alagútszerű közlekedőkön át a lelátókra lépni magával ragadó térélmény. Az aréna katlanszerűsége, a lelátó nagyvonalú vonalvezetése és természetesen az egész mérete önmagában is lenyűgöző látvány, és különösen is az lehet, ha több tízezer ember együtt szurkol. Hazai szemnek szokatlan látvány a lelátók fölé mintegy 80 métert benyúló konzolos acélszerkezet, amely fedésének középső harmada áttetsző polikarbonát. Ennek a látványos elemnek sem esztétikai, hanem elsősorban funkcionális oka van: a tv-közvetítés kamerái számára szükséges a tűző nap és az árnyék között optikai átmenetet ilyen módon biztosítani.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
10/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

Egy stadion bizonyos szempontból nem egyéneknek, hanem a szurkolók összességének épül; szurkolás közben mintha megszűnne az én és a te, csak a mi és a ti van. Erre rímel, hogy Skardelli is lemond az önmagáért való építészeti megoldásokról. A tervezés kvalitása leginkább a nagy terek megalkotásában és összekapcsolásában, a nagyléptékű átlátások és mégis egyértelmű közlekedési helyzetek egyidejű létrehozásában mérhető. Erőssége a funkcionális rend megteremtése, és a rendszer elemeinek kiérlelt összekapcsolása, amely mögött rengeteg munkát és gondolkodást feltételezhetünk. Nemcsak az alaprajzokon, de a mennyezeten is rend van, a tervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a különböző erős- és gyengeáramú rendszereket, eszközöket közös vonalvezetéssel fogják össze széles multifunkcionális kábeltálcákra. A körüljáró szintek anyaghasználata szinte kizárólag a nyers látszóbeton szerkezeti felületekre és a rozsdamentes vagy horganyzott acél kiegészítő elemekre (pl. büfépultok és korlátok) szorítkozik. A küzdőtér felé eső szürkére festett válaszfalban pirosan virítanak a wc-helyiségek bejáratai. Minden elem kialakítása és anyaghasználata olyan, hogy ne kelljen rá vigyázni. Egyedül a gyep igényel különleges törődést, bár már itthon sem számít kivételesnek a 60-80 cm-es, váltakozó talajösszetételből álló rétegrendben található alagcsövezés, beépített öntözés és fűtés. Amikor nincsen meccs, mesterséges szellőzést és napfényt kap a pálya, a fertőzés veszélye miatt pedig utcai cipővel a fűre lépni tilos.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
14/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

A szintek közül megformálásban kiemelkedik a Skyboxok emelete. Mintegy nyolcvan, különböző kialakítású és méretű VIP-terem, amelyekben emelt nívójú szolgáltatásokat élvezhetnek az ide látogatók. A tömeges közönségforgalomtól elválasztott fel- és lejutás, valamint a rangosabb minőségű belsőépítészeti kialakítás is kiemeli a szintet. A betonfelületek helyett a fa (vagy fa megjelenésű) burkolatok, valamint az egyedi tervezésű tapéta dominál, amelyen archív újságok nyomatainak háttere előtt a magyar foci történeti nagyjainak alakjai rajzolódnak ki. A stadion további helyiségei közül kiemelkedik az egybenyitva akár 1500 főt is befogadni képes rendezvénytér. A futballesemények és egyéb rendezvények korszerű és biztonságos lebonyolítását további háttérhelyiségek komplex rendszere szolgálja, elég csak a biztonsági szolgálat mintegy hatszáz főt befogadni képes tereire gondolni.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
20/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

Az egykori stadionból egyedül a toronyépület maradt meg, amely felújítva és két emelettel bővítve egyelőre üresen áll. A tervek szerint egyszer a Puskás-múzeum helyszíne lesz. A legkésőbb felépült torony már igazi szocreál építészeti alkotás: zárt, súlyos tömege, rusztikus kőburkolata ellentétben állt a stadion még alapvetően modernista, nyitottabb szerkesztésével. Két oldalszárnyát, az öltöző- és a hotelblokkot elbontották, így korábbi közvetlen tömeg-kapcsolat helyett most szoborszerűen, kissé szervetlenül áll az aréna keleti oldalán.

Gazdagon díszített előcsarnokának és reprezentatív lépcsőházának helyreállítása példamutató, azzal azonban vitatkozhatunk, hogy az új két szintre vezető lépcsőház-hosszabbítást is a szocreál architektúrát továbbvíve, másolatként kellett volna-e megépíteni. A kérdés annál is inkább felvetődik, mert a ráépítés kívülről nézve példaadó kiegészítés, amely kortárs eszközökkel továbbírja, és nem mímeli a meglévő architektúrát. Homlokzati burkolata ugyanaz a kő, de nem bárdolva, hanem simára csiszolva. A múzeumi funkcióhoz is illeszkedő zártságát két keskeny és magas sarokablakok töri át. A modern építészeti hagyományra is utaló két megnyitás kintről nézve rendkívül hatásos gesztus: a sarkok tektonikai érvénytelenítése a visszájára fordítja a szocreál nehézkedését, ám szimmetrikus elrendezése és magasan elnyújtott formálása egyúttal tovább erősíti a toronyépület kis léptékben is monumentalitás megjelenését.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
27/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

Az új Puskás Aréna nem utolsósorban olyan városképi elem lett, amely látványosan tárul fel a közelebbi és távolabbi környezetéből. Egy ilyen léptékű épület nem értelmezhető városszerkezeti kontextusa és az abban való elhelyezkedése nélkül. Talán itt érhető tetten a beruházás legnagyobb hiányossága, hiszen erről a kontextusról sajnos nem szólt a mostani megbízás. A negyvenes évek tervei, de még az említett 2012-es ötletpályázat is, a teljes Istvánmezőről mint városépítészeti egységről gondolkodtak. Megépült ugyan a szocializmus évtizedeiben két kulcselem, a stadion és a későbbi Budapest Sportcsarnok, ám például a metróállomás excentrikus elhelyezkedése miatt soha nem tudott a vízionált, képletszerű lineáris struktúra érvényesülni. A Stadion Hotel, a Körcsarnok, és végső döfésként a (mai nevén) BOK Csarnok alapvetően téves elhelyezése mind szembement az egységes városépítészeti koncepció megvalósításával.

Annak ellenére, hogy az utóbbi szűk húsz évben gyakorlatilag az egész Istvánmező területe megújult (2003-ben megnyitott a Papp László Budapest Sportaréna, most a Stadion épült át, a dromosz területe pedig éppen felújítás alatt van), mégsem sikerült a területet összefogottan megfogalmazni. Olyannyira nem, hogy a metró és az 1-es villamos felől csak szűkös járdákon érhetjük el a stadiont, sőt az Ifjúság útja és a Dózsa György út Kerepesi úti torkolatán szabályosan átkelni elvileg talán lehetséges, de gyakorlatilag szinte megugorhatatlan kihívás. Bár a nagyobb rendezvényekkor a Stefánia és a Dózsa György utat lezárják, de nem minden esetben, és a kisebb eseményekre is több száz, esetleg több ezer ember botorkál a szűk és töredezett járdákon. Éppen azért, mert a Puskás Aréna egy, a városszövetbe ékelt stadion, fontos lett volna méltó módon be is ágyazni ebbe a struktúrába. A helyzet talán még javítható az Aréna-tér átértelmezésével és az Ifjúság útja feletti hidak megközelítésbe való bevonásával.

Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György
33/50
Puskás Aréna. Építész: Skardelli György (KÖZTI Zrt.). Fotó: Palkó György

A tervezési munka ezúttal csak a stadion kerítéséig terjedt, amelyen belül viszont példaadó tisztasággal megfogalmazott építészeti struktúra épült fel. A munka alapvető vállalása volt, hogy amellett, hogy egy kifogástalanul használható együttes jöjjön létre, az atmoszféra, és a társadalomban betöltött ikonikus szerep átmentődjön, ami a stadion formáiban, legkarakteresebben a pilonokban tárgyiasult. Az egykori Népstadion eltűnt a föld színéről, és a mostani Puskás Aréna már egy teljesen új épület. A kettőt azonban a formai és szerkesztési, valamint az ezekből fakadó eszmei folytonosság talán mégis eggyé tudja forrasztani.

Hartmann Gergely


szerk: Somogyi Krisztina

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk