Gazdaság

Egy élő város kihívásai

1/8

A második helyezett.

?>
A második helyezett.
?>
Vasúti tervek.
?>
A Keleti pályaudvar terve.
?>
A Keleti pályaudvar fő épületének látványterve.
?>
?>
Kerékpáros infrastruktúra terve.
?>
Vasúti áramlatok.
?>
Villamos kapcsolatok.
1/8

A második helyezett.

Egy élő város kihívásai
Gazdaság

Egy élő város kihívásai

2019.04.18. 12:00

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Cég, szervezet:
Graphisoft

A Műegyetem különböző szakokról érkező hallgatói négynapos, intenzív műhelyverseny során keresnek közös megoldásjavaslatokat egy élő város kihívásaira. A projektalapon való működést jól szimuláló Várostervezési Napok főszervezőjével, Molnár Leventével és a verseny egyik résztvevőjével, Nagy Gergellyel Bán Dávid beszélgetett.

Idén 10. alkalommal rendezik meg a Várostervezési Napok műhelyversenyt a Műegyetemen. Honnan indult a kezdeményezés?


Molnár Levente: Eredetileg az volt a felvetés, hogy miként lehetne újratervezni, újraértelmezni az egyetem körüli tereket, például a Szent Gellért teret. Innen kezdte magát szépen lassan kinőni a program, így egyre nagyobb és távolabbi területeket kapcsoltunk be, ahol már erőteljesebben felmerült a közlekedés problematikája is. Mostanra eljutottunk odáig, hogy nem csak egy adott környék meghatározó területét kell megtervezni, hanem egy sokkal komplexebb, városi léptékű feladatot. Idén már olyan összetett csomópont volt a feladat, mint a Keleti pályaudvar, amely nemcsak az egész városra, hanem lényegében az ország közlekedési rendszerére is kihat, ugyanakkor a városképre is jelentős hatással van.


A Keleti pályaudvar terve.
3/8
A Keleti pályaudvar terve.


Milyen feladatokat írtok ki a versenyző csapatok számára?


ML: Alapvetően mindig olyan építészeti megoldásokat kell alkotni, melyek valamiként illenek a városképbe. A versenyzők teret kapnak arra, hogy az adott épületeket akár átalakítsák, lebonthassák, vagy újakat tervezzenek, parkosítsanak és közben a közlekedésre is oda kell figyelniük. Ezen kívül meghatároztunk alapeszközöket, amelyeket bele kell tervezni a munkába, de például a mostani kiírásban, a Keleti pályaudvarnál nem írtuk bele, hogy a vasúti funkciót meg kellene hagyni. Egyesek éltek is a lehetőséggel, hogy felszámolják azt. A versenyzők kapnak egy alap adathalmazt, hogy mi az, amit mindenképp meg kell hagyni és mik azok a problémák, melyekre megoldást kell találniuk.


Nagy Gergely: Kicsit emlékeztetett arra a féléves várostervezési tárgyból kiadott feladatra, amikor a Déli pályaudvarra kellett kidolgoznunk különböző megoldási javaslatokat. A tanköröknek a különböző javaslatokra – megtartani fejpályaudvarnak, átmenő pályaudvarrá átformálni, vagy teljesen megszüntetni a vasúti funkciót – kellett komplex vizsgálatot készíteni és tervet lerakni.


Vasúti tervek.
2/8
Vasúti tervek.


Milyen munkát adtatok be a Várostervezési Napok kiírására?


NG: Mi egy tágabb és egy szűkebb irányból közelítettük meg a kérdést. Egyrészt született egyfajta master plan, majd abból szűkítve alakultak ki a kért munkarészek. Metszetben gondolkoztunk, ami segített abban, hogy ne legyenek ütközések és ellentmondások a tervben, de az alaprajzban sem.


Mi lesz a versenyen elkészült pályaművek sorsa, milyen kifutások lehetnek?


ML: A nyertes pályaműveket publikáljuk az interneten. Arról pedig már többször hallottunk, hogy adott esetekben, térfelújítások tervezésekor szoktak csemegézni az itt született eredményekből, megoldásokból.


NG: Minket idén konkrétan megkeresett az egyik nagy tervező cég, hogy prezentáljuk náluk is a pályaművünket, majd gyakornoki- és munkalehetőséget kínáltak.


A második helyezett.
1/8
A második helyezett.


A versenyre összeálló csapatok különböző társterületekről jönnek. Honnan jönnek a jelentkezők?


Az építész-, építő-, közlekedésmérnöki- és tájépítő szakokról, megpróbáljuk úgy összeállítani a csapatokat, hogy azokban egyenlő arányban legyenek a különböző helyről érkezők.


NG: A mi csapatunkban hárman voltunk építészhallgatók, ketten közlekedésiek és egy tájépítész. A jelentkezés során meg lehet adni a neveket, hogy kikkel szeretnél egy csapatba kerülni.


Mi volt a ti pályaművetek legfőbb koncepciója?


NG: A legfontosabb vezérgondolat az volt, hogy feloldjuk a monofunkciókat a területen, amik ellehetetlenítik a jelenlegi kapcsolatokat és a környék élhetőségét. Próbáltuk az egész területet összegyúrni és belekapcsolni a városszövetbe, minden elemmel ezt a célt szerettük volna elérni.


Kerékpáros infrastruktúra terve.
6/8
Kerékpáros infrastruktúra terve.


Mindig is ennyire domináltak a közlekedési kérdések a versenykiírásban?


ML: Igazán mostanság kezdett kialakulni az, hogy egyre több ilyen irányultságú zsűritag és konzulens érkezik a versenyhez.


Kik vesznek részt a zsűrizésben?


ML: Az egyetemről is jönnek, illetve a támogató cégek képviselőinek is felkínáljuk a lehetőséget, hogy jöjjenek zsűrizni.


Mivel támogatta a versenyt a Graphisoft?


ML: Anyagi támogatást nyújtott a szervezéshez, illetve a nyereményhez is hozzájárult.


Vasúti áramlatok.
7/8
Vasúti áramlatok.


Hallgatóként van már módotok az ARCHICAD-et használni?


NG: Igen, van egy oktatói verzió és a legtöbb versenyző azt használta a pályamű megrajzolásához. Illetve konzulensi segítséget kaptunk a Graphisofttól, jött egy gyakornok szakértő, aki mindig tudott segíteni, hogyha a programmal kapcsolatban felmerült valami kérdésünk.


A verseny során mindenki maga választja meg, milyen szoftvert használ?


NG: Az építészhallgatóknál eléggé bejáratott az ARCHICAD, de a közlekedéstervezők és építőmérnökök sokszor más programot használnak. A mi csapatmunkánk elején sem dőlt el egyértelműen még, hogy melyiket választjuk, de végül az ARCHICAD mellett döntöttünk.


Mi alapján ítél a zsűri?


ML: Vizsgálják a közlekedési megoldást, az innovációt, hogy az elképzelésnek mennyire van létjogosultsága, az építészeti megközelítés miként illik bele a városképbe. Most például sok csapatnál felmerült a zöld gyűrű kiegészítésének lehetősége a területen. Kiemelt szempont volt a mobilitás kérdése is. A Graphisoftnak is volt egy különdíja, amit a legjobb grafikai pályaműnek ítélték oda.


Villamos kapcsolatok.
8/8
Villamos kapcsolatok.


Az egyetemen belül milyen presztízse van a versenynek, ami, ha jól értem, a komplexitásával kiemelkedik. Mennyire népszerű?


ML: Ugyan ritkaságszámba megy ez a verseny, de sajnos még mindig nem elegen ismerik.


NG: Nálunk, építészeknél, a hallgatók körében egy kicsit külsős eseményként tartják számon ezt a versenyt a közlekedés része miatt, de közben mindig figyeljük a feladatkiírást, amiben jelentős az építészeti megközelítés is. Figyelemmel kísérjük a versenyt és részünkről komoly az érdeklődés is, nemcsak a versenyben, a szervezésben is egyre jobban részt veszünk.


Hány csapattal zajlik a verseny?


ML: Idén öt csapat volt, csapatonként 5-6 fővel, de volt, amikor hat csapat is ki tudott állni.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk