Épületek/Lakóépület

Egy, kettő vagy három? /Társasház a Csernyus utcában (Budapest)/

1/19

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/19

Egy, kettő vagy három? /Társasház a Csernyus utcában (Budapest)/
Épületek/Lakóépület

Egy, kettő vagy három? /Társasház a Csernyus utcában (Budapest)/

2007.06.20. 13:30
MÉD

Az építész nagyon ravasz: kettős játékot űz velünk. Műve, ha „innen" nézzük három, ha „onnan" két, ha „amonnan", akkor egyetlen házként tűnik fel előttünk.Építészek: Bulcsu Tamás, Fábry Zoltán, Fortvingler Éva, Petró Margó


Engedjék meg, hogy ezúttal a folyosókkal kezdjem. Bár a közlekedőtereket az épületkritikák az utolsó harmadban szokták megemlíteni, Bulcsu Tamás, Fábry Zoltán, Fortvingler Éva, és Petró Margó zuglói társasházai esetében – mint látni fogják – merőben igazságtalan volna a hagyományos rangsorhoz (építészeti környezet és tömegforma, homlokzatok, belső terek) ragaszkodni. Részben a telepítésének, részben a folyosók és lépcsők speciális alaprajzi helyzetének köszönhető, hogy bár a műleírás szerint az épületegyüttes három önálló házból áll, a helyszínen - első látásra – csupán két egységet érzékelünk. A folyosók itt ugyanis nem csupán az egyes tércsoportok közötti közlekedés biztosítják, de a házak közötti sajátos viszonyt is meghatározzák, egyszerre összekötik és elválasztják őket.

 

2/19

3/19

4/19

5/19

6/19

7/19

 


A két szorosan egymás mellett álló tömb például „sziámi ikerpárként" minden szinten közös folyosók mentén forrt össze. Ugyanakkor a tőlük kissé távolabb elhelyezkedő, kvázi szabadon álló épület alsó (a földszintet és az első emeletet elfoglaló) kétszintes lakásai a kertből közvetlenül megközelíthetők, a második emelet már csak egy zárt hídon, egy, a kettős épület lépcsőházából induló „köldökzsinóron" át érhető el.

 

8/19

9/19

10/19

19/19

11/19

 

Az építész nagyon ravasz: kettős játékot űz velünk. Műve, ha „innen" nézzük három, ha „onnan" két, ha „amonnan", akkor egyetlen házként tűnik fel előttünk. A lakások csoportosítása, közös gépészeti berendezései, egyéb üzemeltetési vonatkozásai szempontjából persze három a kislány, ám a használó térélményét, az együttes egészéről kialakuló benyomását tekintve már nem ilyen egyértelmű a helyzet.

 

12/19

13/19

14/19

A folyosók e különös szerepváltásait formai megoldások is hangsúlyozzák: a „sziámi ikrek" között futó folyosók és a „köldökzsinór" valójában egymás fordítottjai, az utóbbit – mint a Lánchidat az Alagútba – bele lehetne tolni az előbbiekbe. Mivel a kettős tömb tagjait egymáshoz képest elcsúsztatva illesztették egymáshoz, így a belső, fedett folyosók végeiken nyitott függőfolyosóvá válnak, s így a klasszikus pesti gang mai verzióját jelentik.

 

15/19

16/19


 

A közlekedőterek e sokfélesége és kreatív használata élénk dinamikát ad az együttes egészének, miközben a gazdag formajáték, a térkarakterek folytonos váltakozása egyetlen ponton sem válik öncélúvá; az egyes megoldásokat mindenhol igazolja az adott funkció. A homlokzatok megformálása folytatja a térszervezés játékosságát, ám ebben a tekintetben már sokkal kevésbé érezni a higgadt, kijózanító funkcionalitást. Ezzel persze semmi gond sincs, a homlokzatok általában sokkal jobban bírják a l’art pour l’art gesztusokat, mint például egy lakásbelső. Ugyanakkor az építészek a „rendetlen" ablak- és erkélykiosztással, a dobozszerűen előreugró (belül egyébként értékes plusz négyzetmétereket biztosító) nyílásokkal talán kissé többet adóztak a divatnak, mint amennyire egy tartós, de frissességre törekvő esztétikai rendszer megkívánta volna. (1) Finom részlet viszont a lépcsőház magas üvegfala és az egyik penthouse-nak a híd tetejére ültetett nappalija.

 

17/19

18/19


 

A tömegek lépcsőzetes tagolását, erőteljes plasztikáját nyugodt, harmonikus színösszeállítás ellensúlyozza: a penthouse-szint világosszürke vakolata, az alsóbb részek olívazöld festése, a mahagóniszínűre pácolt nyílászárók és árnyékolólamellák, illetve a rétegelt fatartókból készült pergolák üde, könnyed hangulatot adnak az épületegyüttesnek.

 

Haba Péter (szöveg), Fábry Zoltán (fotók)


(1) A tervezők ebben a tekintetben elgondolkodtató részletre hívták fel a figyelmemet: szerintük a „vonalkód-divat" az aktuális tűzvédelmi szabályozásnak köszönhető, mely szerint egymás fölötti nyílások esetén minimum 130 cm-t kell hagyni az átégés miatt. Ugyanakkor ez a homlokzatképzési séma kétségtelenül nyugat-európai eredetű, az utóbbi években több sztárépítész neve is felmerült mint az ötlet gazdája. Noha nem kizárt, hogy egy mindenütt érvényesülő EU-s tűzvédelmi szabályozás is közrejátszott a „divat" kialakulásában, e magyarázattal – úgy tűnik – szemben áll az a tetemes számú homlokzat, amely nem egyeztethető össze mindezzel, továbbá az, hogy ez a formálásmód az építészet mellett az ipari design, a ruhadivat és vizuális kommunikáció terén is hódít. Talán az építészek számára kapóra jött az amúgy is a „levegőben" érezhető vonalkód-trend, mert frappánsan meg lehetett vele oldani egy műszaki problémát?)


 

Társasház a Csernyus utcában (Budapest)

építészek:
Bulcsu Tamás,
Fábry Zoltán,
Fortvingler Éva,

Petró Margó

megbízó:
Csicsmann Viktor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk