Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Vincze László épület-fantáziái

1/7

Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987

?>
Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987
?>
Vincze László: Brettschneider-architektúra, 1987
?>
Vincze László rajza, 1989
?>
Vincze László: Armora tornya, 2002
?>
Vincze László: Mogota 1, 2004
?>
Vincze László: Mogota 2, 2004
?>
Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004
1/7

Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987

Egy terv, egy történet: Vincze László épület-fantáziái
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: Vincze László épület-fantáziái

2020.06.16. 08:07

Cikkinfó

Szerzők:
Vincze László

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Vincze László

Dosszié:

Lassan, módszeresen készülő széria: a most közölt hét rajz 17 évet ölel fel. Egy terv, egy történet sorozatunkban – alig leplezett izgalommal – Vincze László épületfantáziáiból közölhetünk egy válogatást, és saját tollából a keletkezésük történetét is megismerhetjük. 

1989-ben Makovecz Imre vezetésével egy buzgó, frissen végzett, megszállott fiatalokból verbuválódott csapat éppen Csenger, a kelet magyarországi „végállomás" településközpontját tervezte újra. Irodánk a Lakótervtől és a BUVÁTI-tól alig kőhajitásnyira, a kis Rumbach Sebestyén utcában, az Otto Wagner-féle zsinagóga közvetlen szomszédságában székelt, a mai Panton papírüzlet helyén. Ez volt Imre csapatának első igazi műterme. A zsinagóga kapui zárva, az épület, a bécsi szecesszió nagy mesterének budapesti remeke a jobb időket várta, mi sem gondoltuk akkoriban, hogy 30 évbe telik a romok eltakarítása. Különös ez a térbeliség, a közelség, ahogy a házak aurája összeér.

Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987
1/7
Vincze László: Szerkezet Caspar David Friedrich után, 1987

Élethelyzetünkből és korunkból fakadóan a diploma után hat évvel mérhetetlen erőt éreztünk magunkban, mesterünkben, hittünk az organikus építészet megváltó erejében és lenyűgözött a valóság, ahogy a rajzok szinte azonnal épületté, anyaggá váltak. Nem túlzás: éjjel-nappal együtt voltunk, dolgoztunk. A posztmodern: Michael Graves, James Stirling, Charles Moore, Robert Venturi, Alessandro Mendini, Aldo Rossi felszabadította az építészeti nyelvet, intellektuálisan elfogultak voltunk és sokakkal együtt vártuk a rendszerváltást. Épp úgy, ahogy most a változást, a kijózanodást!

Wright életművének megismerése mellett egyre fontosabbá vált a tanítványok munkássága, akiket a mester kényes ízléssel válogatott maga mellé, hogy továbbadhassa az építészeti tudást. A tehetségesebbek és szerencsések bejutottak a wright-i műhelybe, majd az önállósodással a leválás után egy markáns, semmivel össze nem vethető építészeti karriert sikerült többeknek felépíteni. Bruce Goff és John Lautner, F. L. Wright két legjelentősebb tanítványa felrobbantotta a geometriára épülő komponálást, szabad lendületet adva a formáknak, vegyítve a tektonika, spontaneitás eszközeit és olykor súrolva a giccs határait. Különösen érvényes ez Goff épületeire. Goff műterme, karizmája további zseniket nevelt ki, Bart Prince és Herb Greene kezdték nála pályafutásukat, utóbbi most tölti be a 91. évét, remélhetően nagy egészségben! Herb Greene deszkatollazatú Prairie House-a 1961-ben készült el, az amerikai organikus építészet alapműve minden bizonnyal a fiatal Makovecz számára is a visszatérő, ismétlődő minta, sok épületében – dobogókői sífelvonó, Visegrád, Mogyoróhegy – ismerhető fel Greene deszkatollazatának közvetlen hatása.

Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004
7/7
Vincze László: Ártéri szelektáló, 2004

Ezekhez a képekhez érkezett az akkor felfedezett Caspar David Friedrich festészete. A német korai romantika mesterének 1824-es művén az Északi-sarkra tartó brit HMS Griper hajótörését jeleníti meg, melyet foglyul ejtett a jég, az összetorlódott architektúra. A szilánkosra tört lemezekből lenyűgöző tájat festett. Caspar David romantikája új látásmódot teremtett, a tájból fakadó erős kivágásokkal, térbeliséggel, az építészeti formálásnak épp ennyire új és eredeti rendszerét teremtette meg Goff, Lautner, Green nemzedéke.  

Meglehet, ebből az élményből a született a ’80-as évek elején egy rajz, amit követett több másik. A közös ezekben a tét nélküli építészet szabadsága, a játék! 

 

Vincze László, 2020. május 27.
Szerkesztette: Kovács Dániel

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk