Nézőpontok/Kritika

Egyszerű eredetiség - inspirációs források Nagy Tamás munkáiban

1/2

?>
?>
fotó: Rosta József
1/2

Egyszerű eredetiség - inspirációs források Nagy Tamás munkáiban
Nézőpontok/Kritika

Egyszerű eredetiség - inspirációs források Nagy Tamás munkáiban

2017.07.03. 11:46

Cikkinfó

Szerzők:
Steven Holl

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Nagy Tamás DLA

Dosszié:

"Amikor Nagy Tamás ebben a könyvben bemutatott munkáit nézem, lenyűgöz az építészeti inspirációk egyszerű eredetisége. Építészete fénnyel telíti a tereket, hasonlóan ahhoz, ahogy Bartók poétikus művei utat találnak lelkünk mély rétegeihez." - írja Steven Holl Nagy Tamás Munkák és inspirációk könyvéről. 

Előszó

Első építészeti munkáimat Bartók Béla, magyar zeneszerző inspirálta, aki 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, és hatvannégy éves korában, 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. Modern zenéjében gyakran használta fel forrásként a magyar népzenét. A Kodály Zoltánnal együtt folytatott kutatásaiban talált ősi hangsorok segítségével, mint a „Félhang nélküli pentatónia", vagy a „Négysoros, izometrikus sorok" új harmóniákat fejlesztett ki, bár nem törekedett az atonalításra. Bartók az aranymetszés 1:1,618 arányát is felhasználta a komponálás közben. Bartók munkámra kifejtett hatásáról az 1982-ben megjelent „Pamphlet Architecture 9"-ben írtam.

Nagy Tamás emlékeztetett, hogy amikor először járt New Yorkban lévő irodámban 1988-ban, épp a „Divertimento" forgott a lemezjátszón. Akkor már vezettem egy stúdiót a Columbia Universityn „Architectonics of Music" címmel, melyet 1986-ban indítottam el. 2006-ban a tizenkét hallgatóból álló stúdióm tervezési munkájának középpontjában Bartók állt, tervezési helyszínünk Budapesten volt.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanári címét is 2006-ban vettem át Budapesten. Ott tartózkodásom alatt Tamás elvitt a Bartók életéhez kötődő helyszínekre, majd egy koncertre a Zeneakadémiára, ahol Bartók évtizedeken át tanított. Nagy öröm számomra, hogy Tamás munkáihoz írt előszó révén szólhatok a zene és építészet szoros kapcsolatáról, mint ahogy hiszem, hogy ezzel közelebb kerül egymáshoz New York és Budapest is!

Amikor Nagy Tamás ebben a könyvben bemutatott munkáit nézem, lenyűgöz az építészeti inspirációk egyszerű eredetisége. Nagyon megindító számomra a 2003-ban épített 4-es METRÓ aluljáró, amelyet Brançusi inspirált, a 2004-es Malatinszky-borászat Villányban, amelynek alapgondolatát Bencsik István szobrai adták, az erdélyi erődtemplomok ihlette Reménység Szigete, amelyet 2006-ban tervezett Nagy Tamás. A 2010-es, megvalósításra érdemes 1956-os Emlékkert Budapesten mély zenei alapokra épülő tiszta geometria. A legmegkapóbb számomra a 2015-ben megépült Szentkúti Zarándokközpont Mátraverebély mellett. Izgalmas, eredeti építészet, remélem lesz alkalmam élőben is látni és megtapasztalni egy napon.


fotó: Rosta József
2/2
fotó: Rosta József




Nagy Tamás építészete fénnyel telíti a tereket, hasonlóan ahhoz, ahogy Bartók poétikus művei utat találnak lelkünk mély rétegeihez.

Steven Holl
New York

Bevezető

Amióta intenzíven tanítok építészeti tervezést és figyelem, hogy születnek az építészeti gondolatok a hallgatók fejében, önkéntelenül jobban foglalkoztat a saját tervezési munkáimnál is, hogy melyek azok az inspirációk, amelyek meghatározzák egy épület alapkoncepcióját, formálását, téralakítását, anyaghasználatát, fénykezelését.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ahol tanítok, az építész oktatásban is a kreatív, művészi megközelítés a domináns. A hallgatók nyitottsága, tehetsége, fogékonysága átlagon felüli. Gyakran adok olyan, főleg konceptuális feladatokat számukra, ahol nem a feladathoz kell inspirációt keresni, hanem az inspirációt nevezem meg, és arra kell építészeti választ keresniük. Így esett a választás a zene világából Bartók Bélára, illetve Liszt Ferencre, az irodalom területéről Pilinszky Jánosra, a képzőművészek közül Kondor Bélára és Vajda Lajosra. De kellett széket tervezni Sheryl Sutton számára is, aki Bob Wilson egy darabjában órákig ült egy széken némán. Azt nem tudom, hogy ezek a gyakorlatok mennyire hasznosak. Azt látom azonban, hogy a nálunk végzett hallgatók legjobbjai bekerülnek a világ vezető építészirodáiba: Rem Koolhaas, Steven Holl, Peter Zumthor, a BIG, John Pawson és Kengo Kuma műhelyébe. És megállják a helyüket.

Aki tanít, tudja, hogy a tanár is sokat tanul tanítás közben. A hallgatóktól és a kollégáktól is. A „suliban", a MOMÉ-n, párokban tanítunk, egy fiatal, ambíciózus építész és egy idősebb mester – több megépült épülettel, gyakran több évtizedes tapasztalattal. Hálás vagyok a sorsnak, hogy fiatal építészként hét évig együtt taníthattam Reimholz Péterrel, a kiváló építészprofesszorral. Így bukkantam rá például Alexander Skrjabin orosz zeneszerzőre – Wilheim András zenetudós jóvoltából, akit a Bartók projektbe vontam be néhány előadás erejéig. Tőle tudtam meg, hogy Skrjabin létrehozott egy mátrixot a hangok és színek párosításából. Ez nemcsak a hallgatóknak volt nagyon inspiráló, de ennek a hang-szín skálának a felhasználásával jött létre a gödöllői Szentháromság-templom apszisának színes üvegablak-kompozíciója, amelyen éppen abban az időben dolgoztunk az irodámban. Amikor egy évfolyammal elkezdek dolgozni, egy bevezető, bemutatkozó előadást tartok a hallgatóknak. Ebben a munkáimat úgy mutatom be, hogy részletesen beszámolok a tervezési folyamatot kísérő inspirációkról. Ez a könyv ezeknek az előadásoknak kibővített, szerkesztett változata.

Először hét képben azokat a hatásokat, inspirációkat mutatom be, amelyek folyamatosan jelen vannak gondolkodásomban, alapvetően meghatározzák munkáim építészeti arculatát. Az első a fényről, a második az anyagról szól (mindkettő a gyermekkoromba visz vissza). A harmadik a térről és formáról – az építészek nélküli építészeten keresztül, a negyedik Bartók Béláról, mint a tradíciót és innovációt tökéletes egységben kezelő mesterről. Az ötödik a táj „land-art"-ként való értelmezéséről, a hatodik az átmeneti terek fontosságáról tanúskodik. A hetedik a szabad asszociációkról szól, amelyek a legfontosabb inspirációs erők számomra a tervezésben.

Majd húsz projektet ismertetek részletesen az elmúlt húsz év munkáiból (kivétel az első, amelyet New Yorkban készítettem a nyolcvanas évek végén). A munkák bemutatásánál a tervezésben szerepet játszó inspirációs források kiemelt helyet kapnak.

Budapest, 2017. március
Nagy Tamás építész

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk