Épületek/Irodaépület

Energiatudatos építészet mediterrán klímán – a Telefonica központi irodái, Madrid

1/9

Hatalmas konzolos védőtető, Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László

?>
Hatalmas konzolos védőtető, Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid, bejárat részlete - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid, belső udvar az emeletről - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid, homlokzat részlete - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid, árnyékolt gyalogos sétány - fotó: Szekér László
?>
Telefonica, Madrid, építészeti részlet - fotó: Szekér László
?>
1/9

Hatalmas konzolos védőtető, Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László

Energiatudatos építészet mediterrán klímán – a Telefonica központi irodái, Madrid
Épületek/Irodaépület

Energiatudatos építészet mediterrán klímán – a Telefonica központi irodái, Madrid

2011.08.18. 12:54

Projektinfó

Földrajzi hely:
Madrid, Spanyolország

Építészek, alkotók:
Rafael de la Hoz

Dosszié:

A globális felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb tünete az elsivatagosodás, ezt például a Madridban leszálló repülőgépről letekintve bárki megerősítheti: sárgásbarna, Arizonára emlékeztető sivatag uralja a tájat. Tanulságos tehát a Rafael de la Hoz által, a Telefonica társaság számára tervezett spanyol irodaépület-komplexum példáján keresztül megismerni, mit tehet az építészet a forró klímán, ahol a legnagyobb probléma a hűtés és vízellátás. Részlet a Fenntartható építészet felé c. szakmai kiadványból.

A globális felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb tünete az elsivatagosodás. Az ENSZ szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több, mint egymilliárd ember életét veszélyezteti, és már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Az elsivatagosodás nem csak az afrikai kontinensen jelent óriási problémát, de Európában is reális veszély. A veszélyre az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas megfigyelőprogramja, a Desert Watch (Sivatagfigyelő) hívta fel a figyelmet. Dél-Európában jelenleg több, mint 300 ezer négyzetkilométernyi területet fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás, ezt a Madridban leszálló repülőgépről letekintve bárki megerősítheti; sárgásbarna, Arizonára emlékeztető sivatag uralja a tájat, zöldet csak ott lehet látni, ahol mesterségesen öntöznek.

 

Hatalmas konzolos védőtető, Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László
1/9
Hatalmas konzolos védőtető, Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László

Telefonica, Madrid, bejárat részlete - fotó: Szekér László
2/9
Telefonica, Madrid, bejárat részlete - fotó: Szekér László

Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László
3/9
Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László

 

 

Magyarországot is érzékenyen érinti az elsivatagosodás. Az ENSZ hazánk egész területét aszállyal sújtott térségnek tekinti. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta. Az utóbbi évtizedek aszályos időjárásának következményeként a talajvíz szintje 3-5 métert is csökkent, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. A XX. század elején a Duna-Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, mára csak a nevük emlékeztet a hajdani vadvízországra és élővilágára. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés az építészetet is kihívások elé állítja.

Tanulságos egy spanyol irodaépület példáján keresztül megismerni, mit tehet az építészet egy forró, sivatagi jellegű klímán, ahol a legnagyobb probléma a hűtés és vízellátás, a lehetséges megoldások pedig az árnyékolás, a szellőztetés, illetve a napenergia munkára fogása. A passzívház-technológia elvei itt másképp érvényesek; bár a hőszigetelt épületburok ez esetben is alapvető fontosságú, a kontrollált szellőzés az épületben tárolt hűvös levegő megőrzésére szolgál. Mivel a szoláris energia uralkodó, ezért nem a déli üvegezett felületek maximalizálása a cél. Lehetőség szerint északra kell tájolni az épületet, a kompakt épületforma helyett az önárnyékot vető, tördelt épülettömeg, az átriumos kialakítás, loggiák, teraszok, verandák, tornácok, zsalugáterek, árnyékolók alkalmazása indokolt. Megengedhetetlen, hogy az üvegezett szerkezeteken betűzzön a nap. A mesterséges hűtést lehetőség szerint passzív technikákkal kell kiváltani, a napenergiát hűtésre kell hasznosítani. Ez az árnyékolás mellett az éjszakai hűvösebb levegő kiaknázását, nagy tömegű és hőcsillapítású épületszerkezetek és a párásítással elérhető hűtőhatás alkalmazását jelenti, a bioklimatikus alapelvek felhasználásával. Tradicionálisan a vályog megfelelő építőanyag, mivel nagy a hőcsillapítása, jól tárolja az éjszaka hűvösét, szabályozza a páratartalmat, olcsó és zárt építészetet lehet belőle alkotni.

 

Telefonica, Madrid, belső udvar az emeletről - fotó: Szekér László
4/9
Telefonica, Madrid, belső udvar az emeletről - fotó: Szekér László

Telefonica, Madrid, homlokzat részlete - fotó: Szekér László
5/9
Telefonica, Madrid, homlokzat részlete - fotó: Szekér László

 

 

Egy modern, nagy területű irodaegyüttesben azonban nyilvánvalóan más anyagokat kell alkalmazni, a hőtárolás céljára a vasbeton megfelelő. A Telefonica főleg spanyol és portugál nyelvterületeken érdekelt telekommunikációs óriásvállalat, több, mint 25 országban van jelen 250 millió vezetékes és mobiltelefonos ügyféllel. Spanyolországban piacvezető. A spanyol központ bővítése és összevonása egy több épületből álló, hatalmas épületegyüttest eredményezett Madrid északi külvárosában; 14 000 alkalmazott kapott itt új munkahelyet. A környék alacsony beépítettségű lakónegyed. A 2004-2008 között megépült, 390 000 négyzetméter alapterületű komplexum saját metróállomással rendelkezik. Az épületeket egy hatalmas téglalap alakú belső udvar köré szervezték, amelyeket egységes lapostetőrendszer köt össze, így a meghatározó felszíni gyalogos forgalom teljesen árnyékolt területen történhet, és az épületek egymásra vetett árnyékát is kihasználják. Az átriumos rendszer egyébként a mediterrán térség archetípusának tekinthető, melyet itt óriásira felnagyított méretben alkalmazott a tervező.

Az épületegyüttes négy sarkán négy zömök, bástyaszerű, tízemeletes, klímahomlokzatos üvegtorony látható. Az árnyékolás érdekében vertikális és horizontális üveglamellák rendszere védi a homlokzatokat, megakadályozva, hogy direkt napsugárzás érje a belső tereket. A belső üveg kívülről nem átlátszó (emiatt az épületek kívülről teljesen zártnak tűnnek), hanem matt, ezáltal a beeső fény diffúz, nem kápráztat. Reluxákkal, állítható árnyékolókkal tovább szabályozható a fény intenzitása, de belülről ki lehet látni az üvegen. Az udvaron zöldfelületek - gyep és jukkaültetvények -, medencék, szökőkutak enyhítik a forró klímát. Az épületek hatalmas, konzolos tetőkinyúlásokkal árnyékolják az üvegfalakat, amelyek kéthéjú, árnyékolt, kiszellőztetett szerkezetek. A lapostetőkön kiterjedt fotovoltaikus napelemrendszer található, amely az irodaegyüttes villamosenergia-igényének jelentős részét fedezi. A komplexumban éttermek, orvosi rendelő és fitnesztermek is találhatók.

Az egységes építészeti kialakítás jellegzetes és egyedi megjelenést kölcsönöz az épületnek. A függőleges, épületburokra merőleges üveglamellák árnyékoló funkciójuk mellett meghatározzák az építészeti arculatot is. A kéthéjú üveghomlokzat nem egyedülálló a világ építészetében, hasonló építészeti formálást láthatunk az Oxford University biokémiai központjánál (tervező: Hawkins Brown), azzal a különbséggel, hogy ott az üvegsíkra merőleges függőleges lamellák színesek, az épületburkot határoló üvegezés pedig átlátszó. Míg például az angol klímán hasznosítják a két üvegezés között felmelegedett levegőt, addig Madridban a gravitációs szellőzés segítségével kiűzik azt az épületből.

Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László
6/9
Telefonica, Madrid - fotó: Szekér László

Telefonica, Madrid, árnyékolt gyalogos sétány - fotó: Szekér László
7/9
Telefonica, Madrid, árnyékolt gyalogos sétány - fotó: Szekér László

Telefonica, Madrid, építészeti részlet - fotó: Szekér László
8/9
Telefonica, Madrid, építészeti részlet - fotó: Szekér László

 

 

A kristályszerű üveg épületburok napszakonként változó formát mutat, az éles árnyékok karakteres kontúrokat rajzolnak a semleges üvegfelületekre, kaleidoszkópszerűen  megtörve a derékszögek szigorú rendjét. Az épületegyüttes alatti kétszintes mélygarázsban parkolnak a dolgozók és ügyfelek járművei. A telefonközpont tervezője a madridi Rafael de la Hoz; számos spanyol és nemzetközi épület köthető munkásságához, több nemzetközi tervpályázat győztese. Hazánkban is dolgozott:  Budapesten a XI. kerületi Lágymányosi-öböl környékén Duna Bay néven futó - meg nem valósult – projektben vett részt tervezőként.

Technikai adatok
Építtető: Telefonica, S.A.;
Épülettípus: Üzleti park;
Irodák alapterülete: 157 74 0 m2;
Összes alapterület: 39 0 000 m2;
Tervezés: 2002-2003;
Kivitelezés: 2003-2007;
Kivitelezési költség: 400 millió euró;
Dolgozói létszám: 14 000;
4000 föld alatti parkolóhely;
15 300 napelem 20 000 m2 felülettel;
Napelemes áramtermelés: évi 4 millió kWh;
CO2-megtakarítás: 14 000 tonna/év
Főbb jellemzők
Árnyékolt, kéthéjú homlokzat, a direkt benapozás kizárása;
konzolos védőtetők; passzív és aktív hűtés;
a világ legnagyobb épületen elhelyezett napelemes erőműve;
esővízhasznosítás; a növényzet 90%-a kevés öntözést igényel

 

Forrás: Green Press Hírügynökség, részlet a Fenntartható építészet felé c. szakmai kiadványból

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk