Épületek/Irodaépület

Épület, gép, környezet – gondolatok a K&H-székház kapcsán

1/75

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
?>
1/75

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

Épület, gép, környezet – gondolatok a K&H-székház kapcsán
Épületek/Irodaépület

Épület, gép, környezet – gondolatok a K&H-székház kapcsán

2011.12.01. 15:36
MÉD

A Szabó Tamás János, Péter Gábor, Mezei Gábor és munkatársaik által tervezett Soroksári úti K&H-székház alighanem az utóbbi évek egyik legtanulságosabb épülete: összetalálkoznak benne Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű építési vállalkozásának problémái valamint a környezettudatos gondolkodás és technológia építészeti konzekvenciái. A szerteágazó kérdéskörrel, illetve a konkrét épülettel kapcsolatos gondolatait Haba Péter osztja meg az olvasókkal.

A teljes kiépüléséhez közeledő Soroksári úti iroda- és lakóházsor igazi állatorvosi ló. Az évek múlásával egyre nyilvánvalóbbá válik: az ingatlanfejlesztői gyakorlatban, a beépítési struktúrában és az egyes épületekben megnyilvánuló szakmai típushibák egyaránt felelősek abban, hogy a beruházások sikere mára legalábbis kétségessé vált. A kritikusok ezt persze gyakran szóvá is teszik.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
1/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
2/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
3/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
4/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

Ha ezúttal eltekintünk attól a gigantikus szakmai-társadalmi-politikai problémakörtől, amely a szomszédos Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája megépüléséhez, illetve a közöttük kialakítandó ún. Gregersen körönd terveihez kötődik – s amely persze még hosszú időn át minden egyes építészeti mozzanatot meghatároz majd a Millennium Városközpont területén és környékén –, akkor a kritika a leggyakrabban az iroda- és lakóházsor beépítési struktúráját marasztalja el.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
5/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
6/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
7/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

A vád a szellemtelenség, az, hogy az egyes beruházások lényegében egymás mellé sorolt, monoton tömegekből álló merev térfalat eredményeztek, elrekesztve a Duna áhított látványát és levegőjét, s végső soron semmi egyebet nem szolgálnak, mint a maximális térkitöltést. A kritikusok az egyes épületek kapcsán felróják a tervezőknek, hogy megadják magukat a beépítési terv által ösztönzött unalmas „dobozolásnak", vagy – éppen ellenkezőleg – megriadva a konformizmustól, túlzott látványhajszolásba menekülnek. A szelídebbek azonban csak arról beszélnek, hogy az épületsor a merev magassági korlátozások miatt egyhangú, lapos masszává vált, melyet még a váltakozó – bár nem különösebben ambiciózus – homlokzati szisztémák sem képesek megtörni. Kifogásolják azt is, hogy az együttesnek szinte semmilyen viszonya sincs a város életével: a földszinti terek – legalábbis részleges – megnyitása ellenére a terület kihalt, csak az irodai dolgozók lézengenek a huzatos sétányokon.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
8/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
9/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
10/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
11/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
12/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

Bár a legfrissebben elkészült épület, a K&H Csoport székházának tervezői, Szabó Tamás János, Péter Gábor, Mezei Gábor és munkatársaik (Finta és Társai Építész Stúdió) kísérletet tettek arra, hogy ezekre a kritikákra választ adjanak, az, hogy szándékaik sikeres eredményre vezettek-e, egyelőre számos részletében kérdéses. Annál is inkább, mivel valójában egy nagyobb építészeti kompozíciónak, a Millennium Városközpont ún. főépületét alkotó komplexumnak csupán egyik feléről van szó.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
13/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
14/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
15/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
16/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
17/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
18/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

A Nemzeti Színház és a Soroksári út között, illetve a 2008-2009-ben épült Millennium Tower III. nevű épülettől délre elhelyezkedő területre a fejlesztő korábbi koncepciója szerint konferenciaközpont, kaszinó, gyógy- és rekreációs célokat szolgáló fürdő és szálloda került volna. Később azonban változott a program a publikus funkciók rovására: a Központi Tervtanács előtt 2009-ben megvitatott tervek egy négy funkcionális egységből álló, de összefüggő együttest mutattak, melynek két legdélibb – tehát a Lágymányosi híd felé eső – szárnyát bérirodák, a hozzájuk észak felől csatlakozó toronyszerű tömböt konferenciateremmel kiegészített szálloda céljaira alakítottak ki.

A tervlapokon a szálloda északi oldalán egy két részre tagolódó, de tömegében egybeolvadó nagy irodai egység is feltűnt – ez valósult meg az idén: a Millennium Tower III. felé eső nagyobbik, 54.000 m2-es egység építtetője a K&H Ingatlanlízing Zrt. volt, tehát a K&H Csoport hivatalai tulajdonosként költöztek a létesítménybe, míg a déli, kisebb alapterületű egységet (mely a Trigránit cégcsoporthoz tartozó Duna Kongresszus Kft. beruházásaként épült) ugyanez a cégtársulás bérlőként használja. Úgy tudni, hogy a Trigránit tervei között szerepel a komplexum építkezéseinek folytatása, vagyis a K&H-székház építészeti értékelése során számolni kell a még csak tervek formájában létező épületrészekkel is.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
19/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
20/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
21/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
22/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
23/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

Az épület beépítési struktúrája szemlátomást szakítani próbál a Millennium Towers I-II-III. sablonjaival: a Soroksári útra merőlegesen kifutó, középső összekötőszárnyakkal kiegészített „H-formák" helyett hosszan elnyúló, átriumok köré szervezett épület bontakozik ki a szemlélő előtt. Ez a szándék az épület hosszanti homlokzatainak kialakításában is megnyilvánul: az erősen horizontális tagolású, síkban tartott felületek a Millennium Towers monoton hasábsorával állnak szemben. A dél felé eső szakaszok azonban már visszaváltanak az előreugró tömegekre és visszalépő síkokra épülő komponálásmódhoz. Ezt azonban nem a Millennium Towers-höz való igazodás vágya motiválta – a tervezők ugyanis így akartak átmenetet alkotni a később megépítendő szárnyak (szálloda+konfereciaterem, bérirodák) szinte szabadon állónak tűnő – csak egy-egy földszintes nyaktaggal, üvegfallal stb. összekötött – tömegei felé, így oldva fel a kontrasztot az együttes északi végének feszes síkja és a déli részek kötetlenebb, áttört elemei között.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
24/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
25/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
26/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
27/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

Bár az utóbbiak toronyszerűen karcsú tömbjei és a közöttük kialakuló tágas terek – ha megvalósulnak – talán valóban üdítően hatnak majd a laposan terjengő, s a dunai tájat is eltakaró iroda- és lakóházsorhoz képest, azonban az már most sejthető, hogy – a tervezők minden igyekezete ellenére – nem feltétlenül fog kialakulni feszes építészeti egység. Mivel túl nagy a léptékváltás és túl mély az „árnyékzóna" a két rész között, félő, hogy a szálloda és két „kísérője" „lefittyedhet" a K&H-székház tömegéről. E kompozíciós probléma gyökere talán abból ered, hogy a komplexum a maga egészében – a négy egységet együtt szemlélve – lényegében éppúgy betagozódik abba a mereven additív, egyirányú beépítési rendszerbe, amelyet a többi épület is követ – még akkor is, ha a tervezők ez ellen mindent megtettek.

 

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
28/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
29/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
30/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
31/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
32/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
33/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

Márpedig az effajta soroláson alapuló, kérlelhetetlenül lineáris szituációkból nehéz egyszerre változatos és koherens kompozíciót kihozni – főképp, ha ráadásul már megépült középszerű alkotások sorával is számolni kell. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Színház felé néző délnyugati sarok kialakításán sok múlhat: a tervek szerint a két jövőbeni irodatorony között a Gregersen körönd vonalához igazodó, átlós üvegfal húzódik majd. E dinamikus hatású „effekt" egyfajta felvezetése a K&H-székház dunai frontjának diagonális kimozdulása, amely tehát nem egyszerűen az irodasor kubatúrájának megtörését, az irodai négyzetméterek gyarapításához szükséges terek növelését, illetve az irodai egység és a sokkal szélesebb szállodatorony közötti kontraszt enyhítését szolgálja, hanem az „épületfolyamot" lezáró építészeti gesztus hatását is felfokozza. Ugyanakkor a K&H-széház homlokzati kialakítását és tömegformáit nem csak az építészeti-urbanisztikai kontextus határozta meg – legalább ilyen jelentőségű volt a formálásban a sajátos belső térelrendezés és a bonyolult gépészeti rendszerek szerepe is. Mielőtt ebben elmerülnénk, szót kell még ejteni a harmadik kritikus pont, a városi élet, az irodaház és a szomszédos kulturális intézmények viszonyáról is.  

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
34/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
35/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
36/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
37/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
38/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
39/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

Ritka kivételként sikerült enyhíteni a Magyarországon többnyire nagyon merev és a külvilágtól elzárkózó építtetői magatartáson: a déli (vagyis a K&H- és a bériroda-rész közötti) átrium a járókelők számára is nyitott passzázsként működik – egyfelől innen nyílnak a K&H Csoport ügyfélfogadó irodái (bankfiók, biztosító, leasing) és néhány üzlet, másfelől összeköti a Soroksári utat és a Nemzeti Színházat övező teret. A K&H központi átriumát is átjáróként alakították ki, de itt az előcsarnokokat biztonsági okokból beléptetőrendszer zárja le.

A közterek és a komplexum viszonya szempontjából fontos az is, hogy miként alakul majd a következő építési ütem: az elképzelések szerint a nagy üvegfal mögötti átrium a járókelők számára is nyitva állna, s a szálloda északi oldalán húzódó passzázzsal lenne összeköttetésben (a szomszédos kulturális intézmények által igényelt éttermeket, kávéházakat, üzleteket ebben a térsorban helyeznék el, pótlandó ezzel az esténként elnéptelenedő környékről hiányzó közösségi funkciókat is).

Bár a flâneur-ök kíváncsisága nem marad kielégítetlen, a K&H és a bériroda dolgozóinak még több jut az izgalmas térélményekből. A finom arányú, meglepően világos és levegős, nyolcszintnyi magasságuk ellenére sem aknaszerű átriumok a könnyed üvegfalak révén az emeleti irodák tereit is kitágítják, s az egész épületet átláthatóvá, sőt, szinte áttetszővé teszik a dunai panorámától a Soroksári út látványáig. A hosszanti homlokzatok mögött húzódó egyterű irodákat a harántszárnyak „torkolatánál" található kiszolgálóblokkok (liftek, lépcsőház, vizes helyiségek stb.) benyúló tömegei tagolják fel, így akadályozva meg, hogy a dolgozókban a végtelenség, a túl nagy távlatok nyomasztó érzete alakuljon ki. A harántszárnyak középfolyosói mentén sorakozó, cellás rendszerű irodák és tárgyalók is kihasználják az átriumok adta téri lehetőségeket, s ekképp még a szűkebb terek és folyosók is nagyvonalúvá válnak.

 

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
40/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
41/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
42/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
43/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
44/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

Azonban nemcsak a környezet- és munkapszichológiai szempontból megfelelő téri viszonyok, hanem a jó fizikai közérzet, a gondosan temperált munkatér megteremtése is alapvető szempont volt a tervezés során. A hőmérséklet szabályozását a fan-coil-os rendszereknél lényegesen jobb élettani hatású, ún. hűtő-fűtő álmennyezet biztosítja. A levegő egyenletes minőségét a gépi szellőztetők, az átriumok, illetve a klímahomlokzatok előtemperált levegője és a felnyitható üvegfelületeken át bejutó természetes légáramlatok egymást kiegészítve teszik lehetővé. A természetes fény mennyiségét, illetve a külső tér hőhatásait a központi vezérlésű, de az egyéni igényekhez is hozzáigazítható árnyékolók szabályozzák.

Az épület környezeti temperálásának tervezése során az emberi tényezőkön túl a gépészeti rendszerek maximális környezettudatossága, a megújuló energiaforrások alkalmazása és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő elemek – például az átriumokban és a tetőteraszon megjelenő nagy zöldfelületek, illetve a homlokzatok mögött található trópusi télikertek – kialakítása volt a legfőbb szempont. (A telek kedvező hidrogeológiai adottságait kihasználva fúrt kutakból hőcserélők és hőszivattyúk segítségével kinyert energia biztosítja a hűtő-fűtő-rendszerben keringő víz, illetve a szellőző-rendszerben áramló levegő megfelelő hőmérsékletét. Az építtető és az üzemeltető egyébként szeretné elérni az ún. LEED energiahatékonysági és környezetvédelmi minősítést.)

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
45/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
46/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
47/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
48/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
49/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
50/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
51/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

 

E komplex környezeti-energetikai-hőtechnikai szisztéma megalkotása – éppen speciális szükségletei révén – legalább annyira építészeti, mint technikai feladat volt. A tervezők egy olyan sajátos esztétikai rendszer megteremtésére tettek kísérletet, amely formai egységbe fogja a legújabb energiatudatossági elvekből eredő téri, szerkezeti és anyaghasználatbeli igényeket, hogy ezzel az irodaház egész építészeti kialakítása, különösen, hogy a homlokzatok megformálása maga is segíthesse a környezeti temperálást.

A tervezők több rétegben kibontakozó homlokzati struktúrát képzeltek el, melynek egynemű alapsíkjaként antracitszürke keretszerkezetű üvegfelületet vontak az épület tartóváza köré. Mivel a Duna közelsége miatt erősen szélálló – s ekképp tömör és előreálló vezetősíneket igénylő – árnyékolókra volt szükség, a tervezők logikus lépésként az üveglapok tartóbordáit is kívülre helyezték el, s ezzel egyfajta fordított homlokzatot alkottak (lényegében egy előregyártott típuselemekből álló, de összességében egyedi fejlesztésű szerkezetről van szó). E karakteresen feltagolt, részleteiben mégis finom szerkezet előtt szigetszerűen „szétdobálva", pontmegfogásos rendszerű, kéthéjú szakaszok húzódnak, melyek az ötödik szinttől fölfelé kétszint magasságú, hat méter széles télikertté terebélyesednek. (E kétrétegű, kiszellőztetett szerkezeteknek természetesen a belső levegőtemperálásban is fontos szerepük van, éppúgy, ahogy az átriumoknak is).

 

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
52/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
53/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
54/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
55/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
56/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
57/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

A homlokzatok tagolásához a loggiaszerűen kialakított, nyitott függőkertek is hozzájárulnak, de talán a legdominánsabb elem a látványban az üvegfelületekre helyezett fehér keretháló. Bár ez a manapság népszerű formai elem nyilván a homlokzatokon megjelenő rendkívül sokféle karakterű részlet összefogását szolgálja, valójában inkább tovább bonyolítja, feleslegesen terheli az összképet, s az egyébként tiszta és finom üvegfal-struktúrákat elnyomja. Számos megoldás bizonyítja, hogy a tervezők láthatóan nagyon is képesek a szerkezetek és technikai részletek inherens esztétikájára alapozó építészeti megoldásokat alkalmazni, valamiért mégis úgy érezték, hogy „nem áll össze a kép", hogy a látványt egyben tartó „abroncsokra" van szükség. Ez a bizonytalanság különösen az északi oldalhomlokzatnál válik szembetűnővé, ahol a keretháló a félátrium tere elé futva a levegőben megszakad. Itt mintegy keresztmetszetként válik láthatóvá az épület külső és belső világának egymáshoz való viszonya is, főképp az, hogy az átriumok üvegfalai a külső homlokzatok síkba vetített változataiként nyerték el formájukat.

 

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
58/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
59/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
60/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
61/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
62/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
63/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
64/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
65/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
66/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
67/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
68/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
69/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
70/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
71/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
72/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
73/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József
74/75
K&H Székház - építészet: Finta és Társai, fotó: Hajdú József

 

Mindent egybevetve kétségtelen tehát, hogy az utóbbi évek egyik legtanulságosabb épületéről van szó. Nem feltétlenül az egyéni szakmai teljesítmény színvonala miatt, hanem azért, mert az épületben egy sor új építészeti jelenség és ingatlanfejlesztési szimptóma tükröződik egyidejűleg. Összetalálkoznak benne Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű építési vállalkozásának problémái – melyek közül nem egy valójában az egész országra jellemző beruházói gyakorlat hiányosságaiból eredő, visszatérő probléma – és a most már idehaza is egyre gyakrabban elvárt környezettudatos gondolkodás és technológia építészeti konzekvenciái. Megmutatja, hogy az ún. környezettudatos építés formálódó gyakorlatát kiszolgáló iparág és mérnöki szféra (a megújuló energiákat hasznosító berendezések és a hozzájuk illeszkedő szerkezeti típuselem-rendszerek kifejlesztői és gyártói) miként szab új korlátokat, egyszersmind új lehetőségeket a tervezői kreativitás számára, illetve az ökologikus épületek iránti igény hogyan ösztönzi az építészeket arra, hogy egy olyan útra lépjenek, amelynek célja egy, a korábbiaktól alapjaiban eltérő szintézis épület, gép és környezet között.

Haba Péter


K&H Irodaház ("K"); Bérirodaház ("H")

felelős vezető tervező: Szabó Tamás János DLA
építész tervezőtárs: Péter Gábor DLA
koordináló építész: Mezei Gábor
épületszerkezetek: Takács Balázs - FRT Raszter Építésziroda Kft.
területfelelős építész: Tömösi Örs
építész munkatársak:
Koncsol András, Szentmáry Szabolcs, Kalmár Gyöngyi, Erősné Honti Mariann, Száva István
belsőépítész vezető tervező: Kulcsár Zoltán
területfelelős belsőépítészek: Dienes Szabolcs, Dobozi László
belsőépítész munkatársak: Varga Éva, Tóth Petra, Kertész Balázs, Tarczi Péter, Hegedűs Péter, Kopár Andrea, Füvessy Klári, Halvaksz Mónika, Kiss Gábor, Apponyiné A. Irén
homlokzat (kiviteli terv): Stocker György DLA - Stokplan Kft.   
tartószerkezet: Volkai János - Tm. Janeda Kft.
épületgépészet:
G. Bihary Erzsébet, Bukovics János - G&B Plan Kft.               
Temesvári László, Szlovák Krisztián - Temesvári Tervező Kft.           
épületvillamosság: Kelemen Ferenc - Kelevill FZ. Kft.
környezetrendezés: Szloszjár György, Steffler István - Garten Studio Kft.           
forgalomtechnika: Rhorer Ádám - Közlekedés Kft.               
környezetvédelem, akusztika: Józsa Gusztáv - Józsa és Társa Kft.
generáltervező: Finta és Társai Építész Stúdió Kft.

fotó: Hajdú József

tervezés éve: 2008.12 - 2010.02.
kivitelezés éve: 2009.10 - 2011.10
Építtető – K&H Irodaház: K&H Ingatlanlízing Zrt.
Építtető – „H" Bérirodaház: Trigránit cégcsoport / Duna Kongresszus Kft.
Projectmanager: Borzásiné Danilovics Anikó / Duna Kongresszus Kft.

 

Vélemények (9)
haba.peter
2011.12.03.
11:32

Kedves Tamás!

Köszönöm a nagyon hasznos kiegészítéseket, főképp azért, mert pontosan megvilágítja a hozzáállásotokat a Soroksári úti kérdéskörhöz. A cikk első bekezdésében azért hivatkoztam hosszasan az utóbbi években gyakran ismételt, tulajdonképpen általánosnak tekinthető kritikáira (amelyekel természetesen nem mindenben értek egyet), mert úgy láttam, hogy az új épület azokkal összevetve jól vizsgálható: e "tükröztetéssel" talán valamennyire feltárható, hogy a KH-épület tervezői (azaz ti) és a megrendelői hogyan viszonyulnak a helyszín összetett szituációjához és mennyiben szándékoznak reagálni a szakmai (és civil) kritikákra (mennyiben tartják jogosnak vagy szakmailag követhetőnek-követendőnek azokat), illetve mennyiben állnak merőben más platformon. Nem volt célom, hogy ezek alapján az összes következtetést levonjam (s ezzel az olvasókat 100%-ban orientáljam), inkább azt remélem, hogy az olvasók e szembeállítás alapján majd továbbgondolják a problémát. Ebben a ti hozzázólásotok újabb segítség lesz nekik.

Ami a régi rakparti beépítések áttörésének "ritmusát" illeti: igen, Zsuppán Andrással egyetértve, valóban tanulságos az összevetés, s rámutat a városi sűrítés és a zöldítés itánti - manapság nagyon erősen érezhető - kettős igény problémájára is. A cikk megírása közben végig ott motoszkált a fejemben ez a kérdéskör, de az új épületre koncentrálva nem részletezhettem ebből a szempontból a már kész épületsort. Ugyanakkor figyelemre méltónak tartom Zsuppán Andrásnak a "sűrűségre" és a tömbökénti "óriásépületekre" vonatkozó megállapításait (mintegy újabb szakújságírói-civil kritikát a Soroksári úti beépítéssel kapcsolatban). Úgy látom, hogy a ti épületetek ebben a tekintetben is ad egyfajta választ, de amíg a teljes "főépület" nem áll előttünk, nem lehet a szándékok megvalósításának sikerességét megítélni, ahogy arra a cikkben is rámutattam.

A LEED-minősítéssel a és a parkolóval kapcsolatos tévedésemet javítottam, köszönöm a helyesbítést.

Üdvözlettel,

Haba Péter 

oso
2011.12.02.
10:03

Kedves Péter! Egyfelől köszönjük a korrekt cikket. Izlésekről nyilván vitatkozni felesleges, néhány tervezői megjegyzéssel azért hadd reagáljak néhány felvetésedre. A fehér párkány hálót illetően meggyőződésem, hogy a már korábban megépült épületek egyik tanulsága, hogy a nagy üvegfelületek önmagukban (értsd: az eget reflektálva) sajnos befeketednek, besötétednek, ezt szerintem sikeresen oldják a fehér reflektív felületek (amúgy speciel nekem tetszenek). Természetesen praktikus elemként is működnek a párkányok, hiszen tisztításban járható felületként játszanak szerepet (tisztító- karbantartó járda), ráadásul nem engedik "végigfolyni" a vizet a homlokzaton. Érzetileg is van szerepe: a talpig nyitott üvegfelület előtt "lodzsát" alkotva működik (intimítás, tériszony), amellett sokat segít a Duna (alulról érkező) reflektív tükröződésének kiszűrésében a szélső munkahelyeknél (ez is fontos tanulsága a megépült házaknak, ráadásul az árnyékolók egyszerűen nem felkészültek az alsó szögből érkező fénysugarakra: nyilván nem egy általános probléma). Ami a beépítést illeti: sokszor olvastam már az elhangzott "elzárás" koncepciót, de még soha nem sikerült megfejtenem, jól értem-e, hogy kit zár el kitől a beépítés. Érzésem szerint (bár erről érdemes lenne megkérdezni a szabályozási terv készítőit) a 2X3(2)+2=8(7)sávos Soroksári/Lechner útkomplexumot zárja el (védi?) a Dunaparton kialakított és fenntartott(!) parktól-sétánytól. Aki járt már arrafelé (csak ajánlani tudom) tudja: a Soroksári sztádája mellett nincs élhető gyalogos forgalom, aki teheti a dunai oldal sétányt használja, hiszen ez volt annak idején a beépítési koncepció: a Várhegy valóban gyönyörű panorámájára szervezett (lásd Alt akvarellek) sétányt álmodtak ide a várostervezők (vagyis helyzetbe nem a házakat hozták, hanem a sétányt, így az épületek mintegy "kifordulnak" a látvány irányából). A sétány lassan kész (kár, hogy a HÉV nem süllyedt a föld alá, hiszen akkor a Dunáig nyúlna akadálytalanul - de ez egy másik tanulságos történet), és intenzíven használt terület jött létre: tavasszal, nyáron a parkot mindig emberekkel tele láttuk, reggel pl. futók, napközben a városnyi irodista, este és hétvégén a környező lakóterületek lakói használták (játszótér). Este is láttunk színházlátogató korzózókat, bár kétségtelen tény, hogy jó pár étterem még elhelyezhető lenne a sétányon, ezt céloztuk meg az "ízek utcája" koncepcióval, mely kiülő helyeivel a Nemzeti oldalában izgalmas módon nyújtaná meg a sétány használatát. Próbaképpen megnéztem, hogy a Millennium Városközpont áttörései hogyan viszonyulnak a meglévő rakpartjaink beépítésének áttöréséhez - nyilván nem egyedüliként tettem meg ezt. Nos az eredmények (Dunára való kikötések-utcák- távolságai egymástól-GOOGLE szerint) a következők: Széchenyi rakpart: kb. 80,0m, Bem rakpart 70-100-160m, Újpesti rakpart 90-100 m, Belgrád rakpart: 100-250 m. Ehhez képest a városközpont átlagosan 80-100 m-ként ad átkötést a Soroksári sztráda és a Dunaparti sétány között, ami paralell a jelenlegi rakpartok struktúrájával, és kb. felezi a Soroksári útra a város felől megérkező utak távolságát (Vágóhíd - Tóth Kálmán: 250,0 m, Pápay-Tóth: 150m, Haller-Pápay: 160,0 m) A parkolóra vonatkozó megjegyzés (mármint, hogy LEED koncepcióba nehezen illeszthető a három szint parkoló) félreértés. A LEED vonatkozó valamennyi előírását maximálisan (túl)teljesíti a megoldás, hiszen fedett parkolóhely létesül (nem a szabadban, út mellett stb. adunk parkolót)illetve a parkoló szám nem haladja meg az előírások szerinti minimumot (sőt: összhangban a helyi rendelettel, mely figyelembe veszi a tömegközlekedési ellátottságot, az OTÉK előírásaihoz képest 50%-al kevesebb parkolóhelyet adtunk: ez bizony extra LEED pont: lásd: LEED SS c. 4.1 credit) Barátsággal: Szabó Tamás János

zsuppanandras
2011.12.02.
19:35

@oso: nagyon tanulságos az összehasonlítás a belvárosi rakpartok áttöréseinek számával. valami hasonlón gondolkodtam én is mikor múltkor végigsétáltam: miért érzem ezt a beépítést egy merev falnak, amikor tömörségét tekintve nem rosszabb mint a századfordulós Duna-part, ráadásul mindig azt kifogásolom a jelenleg épült negyedeknél (pl. Marina) hogy nem alkotnak városias, sűrű környezetet. ehhez képest itt van a Soroksári út, ami alkot, mégsem tetszik... az egyik ok, amiért a Millenniumi városközpont kedvezőtlenebb hatást kelt, szerintem az, hogy egy-egy tömböt csak egy-egy óriásépület alkot. a példaként említett Belgrás rakparton két utcaáttörés között elfér öt-hat változó magasságú ház, így az összkép színes és tagolt. a Millenniumi városközpontban monolitok sorakoznak egymás mellett, még akkor is, ha a tervezők ezt a kedvezőtlen adottságot próbálták ellensúlyozni földszinti passzázsokkal, átjárókkal.

FenyvesiHK
2011.12.03.
11:36

@zsuppanandras: Ez sajnos igaz, de ennek az oka máshol keresendő. A nagy tömegű épület életre hívása megrendelői (befektetői,társadalmi,gazdasági) szándék, ezt építészeti eszközökkel felülírni nem igazán lehetséges. Ráadásul az építész egyre süllyedő társadalmi megbecsülése nem is igazán teszi vitapartnerré a tervezőt, városépítőt. Nagyon nehéz megszólalni Haba Péter után, lényegében mindent elmondott. Külön élmény volt az elemzését olvasni. A monolit – ha már lennie kell - mindezzel együtt nekem nagyon tetszik, végre igazán nagyvonalú kívül-belül egy épület, nem csak mímeli. És valóban sikerült kilépnie a középszerből, lényegében ugyanazokkal az eszközökkel, amikkel a többiek sikertelenül, ( érdektelenül, közönbösen ?) operálnak. A keretek speciel nekem is külön tetszenek és amit SZTJ az alkalmazásukhoz még gondolatban hozzátesz, az is.

nagylaszlo71
2011.12.02.
08:18

Őszintén gratulálok Haba Péternek az íráshoz, úgy tűnik, van még építész az országban, aki formákon és tereken innen és túl a városképpel, élhetőséggel is képes és tud is foglalkozni ;-))) (Külön öröm, hogy az általam, laikusként érzett és körülírni próbált kérdésekre ilyen szakszerű és világos, korrekt szakmai okfejtés formájában találkozhattam.) Amit még kekeckedőn hozzátennék a kritikához: az írás is említi és kicsit értetlenkedik is a fehér keretek okán. Igen, mintha a tervezők valamiféle egységesítési erőt kerestek és véltek volna megtalálni eme keretekben. Melyek közül néhány elem, ki tudja miért, sötétkék maradt/lett. (Gondolom gesztusként a bank felé, bár ez inkább kivitelezői balfogásnak tűnik első ránézésre...) A keretek pedig csak néhol tulajdonképpeni keretek, máshol inkább hálóként próbálják takarni a takargatnivalónak vélt felületeket, pl. a dunai homlokzaton. A Soroksári út felé eső részen pedig a fehér elemek változó "vastagságukkal" próbálnak változatosságot és dinamizmust csempészni a látványba, bár szerény véleményem szerint inkább csak rontanak az összhatáson... Összességében lehet, hogy technikailag és "bentről" tényleg valami jót sikerült építeni, "kívülről" az épület inkább zavarodottságot és sok-sok inkonzisztenciát hordoz. (Egy mondat a vitatott északi homlokzatról: szerintem ez az egész együttes legsikerültebb része, az ember egy kicsit megáll és elgondolkodik a látványon, nem csak zavartan ásít egy nagyot...)

nagylaszlo71
2011.12.02.
08:17

a szerkesztők figyelmébe - "fotó: Hajdú Jözsef"

Rab Hajnalka
2011.12.02.
09:27

@nagylaszlo71: Köszönjük, javítottuk.

mgy
2011.12.01.
22:38

megalomán monstrum - remélhetőleg az utolsók egyike

Mészáros Jolán
2011.12.01.
16:23

A Finta Stúdióban egyszerűen lehetetlen csalódni!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk