Emberek/Portré

Háborúból merítkezni? Lina Ghotmeh építészete

1/12

Nemzeti Múzeum, Észtország. Építészet: Lina Ghotmeh. Fotó: Takuji Shimmura

?>
Nemzeti Múzeum, Észtország. Építészet: Lina Ghotmeh. Fotó: Takuji Shimmura
?>
Nemzeti Múzeum, Észtország. Építészet: Lina Ghotmeh. Fotó: Takuji Shimmura
?>
Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture
?>
Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture
?>
Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture
?>
Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture
?>
Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects
?>
Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects
?>
Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects
?>
Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects
?>
Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects
?>
Lina Ghotmeh
1/12

Nemzeti Múzeum, Észtország. Építészet: Lina Ghotmeh. Fotó: Takuji Shimmura

Háborúból merítkezni? Lina Ghotmeh építészete
Emberek/Portré

Háborúból merítkezni? Lina Ghotmeh építészete

2020.03.28. 09:12

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Földrajzi hely:
Libanon, Párizs, Bejrút

Építészek, alkotók:
Lina Ghotmeh

Dosszié:

Milyen építészet születik egy háború dúlta és romokkal teleszőtt területen? Milyen örökséget hordoz magában az az építész, aki épület csontvázak, golyó lyuggatta házfalak között nő fel? Lina Ghotmeh a pusztításban találta meg a jövőt, az ő építészete ebből virágzik.

Lina Ghotmeh beleszületett a polgárháborús Libanonba. A romok, az egykor dicső, de a jelenben elpusztult emlékek egészen fiatalkora óta magával ragadták, mindig is – ahogy ma is – az ok-okozati kapcsolatokat kereste, hogy hogyan alakította a múlt a jelent. Építészetében éppen ezért egyszerre van jelen a régészet, a művészet, a hely és az idő. Hogyan képes a természet emberibbé tenni a városokat? Mi egy adott épület vagy hely története? Hogyan képesek belakni az emberek a nagy struktúrákat? Egyáltalán, ezek a monumentális épületek hogyan viszonyulnak az emberekhez? Legyen szó kis- vagy nagyléptékű munkáról, múzeumról, étteremről vagy éppen városfejlesztésről, ezeket a kérdéseket teszi fel, miközben keresi azokat a megoldásokat, melyekkel élhető jövőt építhetünk. 

Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture
Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture
4/12
Réalimenter Masséna–Reinventer Paris. Építészet: Lina Ghotmeh – Architecture

Lina Ghotmeh számára milyen ez a jövő? Élettel teli. Az elhagyatott területeket, a lebombázott épületek helyén tátongó űrt élettel tölti meg. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere az egész városra kiterjedő fejlesztést kezdeményezett 2015-ben, melynek célja egy zöld, emberközpontú, a jövő generációi számára is élhető város kialakítása, párizs újjáalakítása (Reinventer Paris). A projekt részeként Lina Ghotmeh egy elhagyatott vasútállomást és annak környékét gondolja újra kollégáival, melynek részeként egy olyan 13 emelet magas, fából készült magasházat terveznek, amely behozza a mezőgazdaságot a városba. Az épületben lehetőség lesz vetni, termeszteni, aratni, feldolgozi az alapanyagokat, mindennek a tudatosság, a figyelemfelhívás és a fenntarthatóság a célja. A városi farmon túl a tervek szerint piac, étterem, közösségi terek, koncerthelyszínek és a helyi termelők számára fenntartott lakások kapnak helyet az épületben. S mivel az élelmiszerelőállítástól a -feldolgozásig minden egy helyen van, jó példa a hulladékmentes gazdálkodás és az ökológiai lábnyom csökkentésére is. A projekt várhatóan 2022-re készülhet el. 

A városi farm mellett szülővárosában, Bejrútban is egy olyan lakóépületet tervez, amelyben a természetnek szenteli a főszerepet: az épület különböző szintjein megjelenő fákon túl a homlokzat borítása a földet idézi. A Stone Garden egy olyan környezetből nő ki, ahol a polgárháború vagy a város egykori építészeti emlékét elhomályosítják – vagy helyét teljesen átveszik – a csupaüveg, csupabeton toronyházak, melyek otthont leginkább a lakosság egy vékonyrétegének biztosítanak. Ezeket az épületeket falakkal, kamerákkal és biztonsági őrökkel „védik", külön világot alkotnak, melybe a halandó városlakónak nincs bejárása. A jelenleg kivitelezés alatt álló Stone Garden pontosan ennek ellentettje. Sőt, a megfizethető lakások mellett az épületben egy galéria is helyet kap, ami mindenki számára látogatható lesz. Hiszen mi értelme megállás nélkül úgy építeni, hogy azzal csak egy bizonyos réteg jár jól, de az emberek, a környezet és maga a város igazából nem? 

Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects
7/12
Stone Garden, Bejrút, Libanon. Építészet és fotó: Lina Ghotmeh – Architects

„Az építészet, az építész folyamatosan kérdez. Kritikai szemmel és kíváncsisággal kell szemlélnünk a világot. És közben azzal is tisztában kell lennünk, hogy szinte bármikor a hatalom és a politikai ideológiák eszközévé válhatunk. Meg kell találnunk a helyes utat és sosem felejthetjük el, hogy azzal, hogy tervezünk, építünk, megoldunk egy helyzetet, újat generálunk. Valamit, ami hatással van az ember és természet, ember és ember közötti kapcsolatokra."

Lina Ghotmeh építészetét a francia és a libanoni kultúra, a háborús emlékek sajátos keveréke formálja. Bejrútban és Párizsban tanult építészetet, később az École Spéciale d’Architecture intézményén adjunktus is volt. Egyetemi évei után olyan építész irodáknál dolgozott, mint az Ateliers Jean Nouvel vagy a Foster & Partners. 2005-ben megnyerte az Észtország új Nemzeti Múzeumára kiiírt pályázatot, mely után 25 évesen megalapította első irodáját (DGT Architects) Dan Dorell és Tsuyoshi Tane építészekkel közösen. A világ figyelmét 2016-ban hívta fel magára, amikor az elkészült épülettel 2016-ban megnyerték az AFEX Nagydíjat, majd 2017-ben Mies Van der Rohe-díjra is jelölték. A múzeumot pedig azóta is az avantgárd építészet szimbólumaként tartják számon. Jelenleg a Lina Ghotmeh – Architects vezetője, de tervezői praxisa mellett előadások, konferenciák és workshopok kötődnek a nevéhez.

„Építészként tudnunk kell máshogy gondolkodni, új helyzeteket adaptálni, képesnek kell lennünk arra, hogy a gondolatainkat mások számára átadjuk, érthetővé tegyük. Nem válthatjuk meg a világot, de hiszem, hogy építészként képesek vagyunk a mindenki számára egyaránt elérhető, boldogsággal és élettel teli tereket létrehozni."

 

Fürdős Zsanett

Sorozatunkban azokat az építészeket, várostervezőket, táj- és belsőépítészeket mutatjuk be, akik úttörőknek számítanak szakterületükön, akik az élhető városokban, az élhető terekben és az emberekben hisznek. Akik sosem szűnnek meg a jelen és a jövő kihívásain gondolkodni és ezekre megoldást találni. Azokat, akik munkássága, élete inspiratívan hat ránk – ám ebben a sorozatban most a nőké lesz a főszerep.

Címlapfotó: Lina Ghotmeh – Architecture

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk