Épületek/Örökség

Halászni és vadkacsára vadászni tilos!

1/13

Az ég felé - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

?>
Az ég felé - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Bartók Béla út 40. ma - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Bartók Béla út 40. belső udvara - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
Lechner Károly kolozsvári házának oldalhomlokzata
?>
A Gellért tér környéke kicsit később, 1910 körül, ekkor már állt a Műegyetem Ch és K épülete
?>
A lépcsőház - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A bérház Kismarty-Lechner Jenő által tervezett kapuja - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A műterem utcai ablaka és a saroktornyos veranda - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Bartók Béla út 40. tervrajza
?>
Lechner Ilka nyaralója Pécelen
?>
Torony kakassal - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A bérház Kismarty-Lechner Jenő által tervezett kapuja - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
1/13

Az ég felé - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Halászni és vadkacsára vadászni tilos!
Épületek/Örökség

Halászni és vadkacsára vadászni tilos!

2016.07.11. 12:45

Cikkinfó

Szerzők:
Pesti Monika

Földrajzi hely:
Budapest

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Ki gondolná, hogy ez a figyelmeztető tábla a Bartók Béla úton a mai Szatyor Bár tőszomszédságában állt egykor? Nem is annyira régen, a 19. század végén, amikor Lechner Gyula bérházának építkezése megkezdődött itt, öccse, Lechner Ödön tervei alapján. Pesti Monika írása. 

„A Lágymányos és az egész Kelenföld akkor még üres telkekből, nagy szőlőskertekből, virágos mezőkből, mocsaras nádasokból állott. Amikor 1896-ban a mai Szabadság-hidat (akkor Ferenc József-híd volt a neve) megnyitották, a budai hídfő tengelyében a Gellért-fürdő helyén még kis akácerdő volt, közepén egy sárgára meszelt házikóval, szomszédságában a régi Sáros-fürdő néhány rozoga pavilonjaival. A mai Műegyetem épületeinek területe még a főváros szemétlerakodó telepe volt." – írja dr. Kismarty-Lechner Jenő (Lechner Gyula fia) a Lechner Ödönről szóló, 1961-ben megjelent könyvében.


A Gellért tér környéke kicsit később, 1910 körül, ekkor már állt a Műegyetem Ch és K épülete
5/13
A Gellért tér környéke kicsit később, 1910 körül, ekkor már állt a Műegyetem Ch és K épülete



A Lechner család kőbányai téglagyárának eladása után – ahol Lechner Ödön megismerte az agyagot, a téglát és a kerámia egyéb formáit – a családtagok pénzük jelentős részét ingatlanokba fektették. A terveket természetesen Lechner Ödönnel készíttették, aki ezeket az épületeket ugyanazzal a téglaszalagos homlokzati architektúrával tervezte meg, amelyet a Földtani Intézet székházán is alkalmazott.


Lechner Ilka nyaralója Pécelen
10/13
Lechner Ilka nyaralója Pécelen



Húgának, Lechner Ilkának Pécelen épített kis nyaralót 1897-ben, amit egy kalotaszegi asztalosmester, Péntek György bútoraival rendeztek be. A ház eredeti formájában sajnos nem maradt ránk, ugyanis a költségkeret túllépése miatt a nyaralót kénytelenek voltak eladni, az új tulajdonos pedig az átépítés és bővítés során az épület eredeti jellegét teljesen megváltoztatta.

Hasonló stílusban tervezett Lechner Ödön Kolozsvárra is egy kétemeletes lakóházat Károly fivérének, aki az első magyar pszichiáter orvosprofesszor volt. Az 1900-ban felépült ház a későbbiekben a kolozsvári klinika egyik pavilonja lett.


A Bartók Béla út 40. belső udvara - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
3/13
A Bartók Béla út 40. belső udvara - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont



A Földtani Intézet tervpályázatát 1896-ban írták ki, a terveket a következő év elején bírálták el. Az építkezés lebonyolításával a nyertes pályázat tervezőjét, Lechner Ödönt bízták meg és a kivitelezés még ugyanabban az évben el is kezdődött. Kismarty-Lechner Jenő így jellemzi az épületet: „Amíg korábbi alkotásai, a kecskeméti, kőbányai és az Üllői úti épületek szinte roskadoznak képzelőerejének magyaros dekoratív motívumaitól, itt kizárólag a nyers téglaszalag-ornamentikának (…) újszerű egyszerű eszközével alkot monumentális architektúrát."

A Bartók Béla (akkor Fehérvári) út 40. alatti bérház építtetője, Lechner Gyula (1841-1914) festőművész és író volt, ő fordította első ízben német nyelvre Az ember tragédiáját. Ez a fordítás az orosz cárnőhöz is eljutott, Zichy Mihály, a mű híres illusztrátora vitte el neki kéziratban Szentpétervárra. A bérház építése 1898-ban kezdődött meg.


A műterem utcai ablaka és a saroktornyos veranda - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
8/13
A műterem utcai ablaka és a saroktornyos veranda - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont



„A Fehérvári út még kövezetlen sáros országút, a mai Körtérig bepöfögő budafoki helyiérdekű vasúttal, kávédarálónak csúfolt zömök lokomotívjaival. A mai Körtér valamikor nádas, vizes terület lehetett, mert még az említett Lechner-bérház építésekor, az úttest közepén ott állott a figyelmeztető tilalomtábla a felírással, hogy halászni és vadkacsára vadászni tilos. Itt volt a városi vámsorompó és a ma vendéglőül szolgáló kertes kis ház volt a vámépület. Szomszédságában hamarosan felépült néhány spekulációs bérház a Lágymányosi utca sarkán, szörnyű giccses gipszarchitektúrával. Ezek mellé építette Lechner Ödön ezen a vidéken az első modern és építőművészi szempontból is első jelentősebb épületét a később rohamosan beépülő lakóterületnek." – emlékezik vissza Kismarty-Lechner Jenő.

A bérház 1899-ben lett kész. Jellegzetessége a szegmens-, hullám- és függönyíves záródású ablakok, a falmezők és az oromzatok – már említett – téglaszalagokkal történő keretezése. A negyedik emeleten egy műtermet alakítottak ki, ennek jó megvilágítása érdekében az északi oldalára egy terasz került, erre néz a műterem nagy üvegfala. A teraszt a tűzfal mellett egy veranda zárja le, kis saroktoronnyal az utca felé. Kismarty-Lechner Jenő a házról szóló leírásában különösen figyelemre méltónak találja a lépcsőház felvonóajtókkal kombinált magyaros vacsrácsozatát, amelyet a szép kovácsolási technika mintapéldájaként értékel.


A bérház Kismarty-Lechner Jenő által tervezett kapuja - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
7/13
A bérház Kismarty-Lechner Jenő által tervezett kapuja - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont



Az építkezés anyagilag ebben az esetben sem volt sikeres, amint Kismarty-Lechner Jenő írja, „a felvett jelzáloghitel könnyelmű kezelése és az előirányzott építési költségek túllépése az építkezés anyagi bukásához vezetett. A bérház kapuja esztendőkön át csak gyalulatlan deszkákból állott, később, még technikus koromban, én terveztem a tölgyfakaput nagybátyám stílusához alkalmazkodva."


Pesti Monika
Lechner Tudásközpont

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk