Épületek/Örökség

Háttérszólam – A múzeumkerti Geraldine

1/15

A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István

?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
?>
Az épület 1956-ban, Forrás: Fortepan
1/15

A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István

Háttérszólam – A múzeumkerti Geraldine
Épületek/Örökség

Háttérszólam – A múzeumkerti Geraldine

2020.03.31. 18:12

Projektinfó

A Múzeumkert régi kertészházának felújítása

URL:
Fiatal Építészek Műhelye

Tervezés éve:
2016-2017

Építés éve:
2017-2019

Stáblista

Megbízó: Magyar Nemzeti Múzeum

Generáltervező és tájépítész tervező:
Tér-Team Kft. 
Szabó Gábor 
Szende András


Építész tervezők:
Fiatal Építészek Műhelye
Gál Róbert
Juhász Kristóf Attila
Pék Elemér

Statikus tervező: Varvasovszky Péter
Gépész tervező: Kádas Károly
Elektromos tervező: Csányi István
Műemléki szakértő: Gömöry Judit
Tűzvédelmi szakértő: Pukánszky Gabriella

Dosszié:

Méghogy a kortárs műemléki bővítések kora leáldozóban van... Bár igaz, a Geraldine talán csak egy kicsiny beruházásnak számít, attól még jó példája annak, hogy a modern szerkezetek miként tudnak némi finomhangolással inspirálóan illeszkedni a múlt klasszikusai mögé.

Szó szerint mögé, ugyanis a cikk tárgya nem más, mint a Magyar Nemzeti Múzeum tömbje mögött megbúvó egykori kertészlak. A  2016-os ötletpályázatot követően a győztes Tér-Team tervei alapján kezdték meg a Múzeumkert legutóbbi felújítását, erről a koncepcióról Bardóczi Sándor írt is egy átfogó kritikát lapunknak. A tervnek akkoriban szerinte is az volt az egyik pozitívuma, hogy ezentúl nem csupán a Kiskörútról, hanem a Pollack Mihály térről is bejáratot nyitna a kertbe, amelynek hangsúlyos eleme lesz a sokáig elhanyagolt hajdani kertészház revitalizációja is. Utóbbi felújítás feladatával a Fiatal Építészek Műhelyét bízták meg.

A múzeum épülete 1837 és 1846  között készült el, ám a környező park rendezése akkoriban még sehogy sem állt. (Pollack  Mihály egyébként egy nyílt oszlopcsarnokkal zárta volna le a hátsókertet az eredeti elképzelések szerint.) A parkosítás terveit Petz Ármin, az Orczy-kert főkertésze készítette végül, a munkák pedig 1852-ben indultak meg, amikor id. Wagner János tervei alapján megkezdték az egyik őrház középső traktusának kivitelezését.

A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István
1/15
A megújult kertészlak, azaz az új Geraldine a Múzeumkertben, Tervezők: Fiatal Építészek Műhelye, 2017-2019., Fotó: Veszely István

Ez a szóban forgó kis architektúra aztán sosem töltötte be eredeti rendeltetését és kertészlak lett belőle. 1894-ben az építész fia, ifj. Wagner János áttervezte és a déli oldalon egy kis üvegtetejű toldalékkal bővítette ki.  "Az északi traktus később épült, ennek a tervezője nem ismert. Később a déli oldai bővítményt többször átépítették, mi már csak egy kicsiny kertiszerszám tárolót találtunk itt". – olvashatjuk a ház jelenkori tervezőitől: Gál Róberttől, Juhász Kristóftól és Pék Elemértől

Bár az építészeti lépték kicsinek tűnik, a felelősség  nagy volt, hiszen mégiscsak az ország egyik legfontosabb múzeumának és közparkjának bejáratáról van szó, amelynek látványa elsőként fogadja majd a Palotanegyedből érkező látogatókat.  A megörökölt épület minden olyan elemét, részletét és nem utolsósorban arányait figyelembe vették, amely megtartható lehet, de a bővítésre mindenképpen szükség mutatkozott: a cél az volt, hogy olyan struktúra szülessen a kortárs szárnynak köszönhetően, amely egyszerre tud teljesen kinyitható kerti építményként működni, de az új funkció, azaz a kávézó szerves és zárható részét is képezi majd, röviden: télen-nyáron jól kihasználható lehet.

„Nem akartuk a kertet szűkíteni, azt szerettük volna, ha ez a tér egyszerre lenne a kert és a kávézó része, az év minden napján. Ezt a kettősséget egy üvegházzal oldottuk fel: nyáron ez fedett-nyitott teraszként képez egy átmeneti teret az épített és természetes világok közé, míg télen a lehelet finom üveghártya alatt dús és zöldellő növényzetével fogja őrizni a kert hangulatát." – fogalmaznak a tervezők.

Az épület 1956-ban, Forrás: Fortepan
15/15
Az épület 1956-ban, Forrás: Fortepan

A legtöbb műemléki felújításon frusztrálhat minket, ha az ablakosztások arányai különböznek egy homlokzaton belül. Ennek a célja jelen esetben egy attraktív feszültség megteremtése lehetett, ugyanis ami "régi", ott bizony meg is maradt a filigrán fehér nyílászárók eredeti ritmusa. Ami viszont új, ott a vastagabb és sötétebb osztások hirdetik egy másik kor és funkció ízlésvilágát. Talán csak annyit érdemes hozzáfűzni a dologhoz, hogy bár az ellentét nem konfontáló, az új nyílászárók megértek volna egy – ugyan jóval költségesebb - de némileg nemesebb textúrát és árnyalatot a jelenlegi megoldásnál.  A hajdan a múzeumban is munkát vállaló Apponyi Geraldine albán királynéról elnevezett épület egyébként pillanatnyilag még nem üzemel kávézóként, a belsőépítészeti kialakítás elkészültéig ideiglenes kiállításoknak adott otthont még a vészhelyzeti állapot kihirdetése előtt.

A Pollack Mihály teret a historizmus több (és persze a klasszicizmus egy) nemes és monumentális remeke fogja közre, a történelemben mégsem volt soha ördögtől való egy új korszak becsempészése e helyszínre, elég csak a Magyar Rádió épületeire gondolnunk. A Nemzeti Múzeum architektúrája az ország egyik megrendíthetetlen szimbóluma, együttesének helyreállítása pedig maximális tiszteletet, rigorózusan minőségi gyakorlatot követelne, ez vitathatlan. Egy halkan megbúvó friss ritmushangzás azonban még a legklasszikusabb zenemű főszólama mögött sem árthat az évszázadok múltán.

Pleskovics Viola

 

Vélemények (6)
ellzoll
2020.04.02.
15:20

A párkányzatot megidéző, filigrán külső vázszerkezet szerintem nagyon szép és finom megoldás, hasonlóan szívderítő az épület részévé komponált futónövényzet és a kert síkjába hozott padló is. Az ormótlan és az üvegház esetében számomra megkérdőjelezhető osztású nyílászárók viszont eléggé lehangolóak, a kilincsek különösen méltatlanok. Ennél is fajsúlyosabb problémának érzem, hogy az épület "új bejárat" volta ellenére sajnos nem látok megoldást a kert akadálymentes megközelítésre a Pollack Mihály tér felől...

rgb
2020.04.01.
18:47

Szép munka! Elsőre kicsit furcsa volt a hármas osztás az új szárnyon, de tovább nézve meg lehet barátkozni vele.

Reki
2020.04.01.
06:45

Nagyon megerőltető lett volna az építésznek, ha nem akar az épülethez nem illő bővítést építeni? Ha simán tükrözi a baloldali szárnyat, sokkal harmonikusabb látvány jöhetett volna létre.

P. Imre
2020.04.01.
10:43

@Reki: A helyes döntés - a stílushű másolás és a múlt teljes eltörlése között, a kortársi helyettesítő épület javára – esetről esetre más. Lehet elméleteket gyártani, és ezek nem is haszontalanok, hiszen élesítik a figyelmünket, gazdagítják a tapasztalatok tárházát. Itt, a Geraldine esetében szépnek tartom a kortársi kiegészítést, ha már az építész és kertépítész tervezők a Múzeumkert zöldfelületének csökkentése mellett döntöttek. (Hiszen mi mást szolgál a túlságosan széles gyalogutak sűrű hálózata, a túlméretes játszótér, és maga a szóban forgó, drasztikus kertészlak-bővítés?) Hogy említsek egy olyan példát, amelyik joggal borzaszt el mindenkit, megkérem Önöket, sétáljanak fel a Budai Várba, és tekintsék meg az Országház utca 28. és 30. számú ház közötti „nyaktagot”. No, ez világosan megmutatja, hogy mire kell vigyázni a műemlékek kortársi kiegészítésekor. Először is a műszaki minőségre (ez itt silány), az esztétikai minimumra (az ablakok ezt végképp nem teljesítik) és még valamire: arra, hogy az új épületrészek erkölcsileg, építészetileg gyorsabban avulnak, mint az eredetiek. Meglehet - sőt, ebben a vári példában biztos -, hogy az erdeti, XVIII. század végi épületpár stílusának „mímelése” jobb és szebb megoldáshoz vezetett volna, mint ez a mára elnyomorodott, sivár, hetvenes évekbeli beton toldalék.

P. Imre
2020.03.31.
18:38

„A Nemzeti Múzeum architektúrája az ország egyik megrendíthetetlen szimbóluma, együttesének helyreállítása pedig maximális tiszteletet (...) követel...” Örülök ennek a kijelentésnek. Kérem, vessék össze az alábbi, immáron tíz évvel ezelőtt győztes tervpályázattal, különösen a fedett utcáról és az alternatív bejáratról írottakkal. https://epiteszforum.hu/magyar-nemzeti-muzeum-palyazat-1-dij

EZ
2020.03.31.
18:19

Bizony jól lehet beszélni ezt a nyelvet, párbeszéddel, szellemesen, harmonikusan, igényesen! Gratulálok!

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk