Helyek/Tájépítészet

Kitekintés a bozótosból

1/3

építész: Dömötör Tamás

?>
építész: Dömötör Tamás
?>
építész: Dömötör Tamás
?>
építész: Dömötör Tamás
1/3

építész: Dömötör Tamás

Kitekintés a bozótosból
Helyek/Tájépítészet

Kitekintés a bozótosból

2018.05.07. 09:11

Cikkinfó

Szerzők:
Veiszer Alinda

Építészek, alkotók:
Dömötör Tamás

Földrajzi hely:
Magyarország

Dömötör Tamás tájépítészete időtálló - érdeklődése viszont csapongó és sokoldalú, élete élményekkel teli, és a művészet szeretetében gazdag. Veiszer Alinda laudációja az Év Tálépítésze díjon.

Mit ültessünk kerítés gyanánt a ház elé? – Hangzott el a sorsokat meghatározó szülői kérdés Balatonbogláron, valamikor a nyolcvanas években. Sövényt! – vágta volna rá az ország fiatal lakosságának 95-100 százaléka, és hallgatta volna tovább Madonna aktuális slágerét. Nem így Dömötör Tamás. Aki azonnal megvásárolta a 'Kertünk, házunk, otthonunk' sorozat ide vonatkozó részét, és hagyta magát lenyűgözni a sövények sokfélesége által. Akkor még senki nem sejtette, hogy pár évtizeddel később a kerítés építés szárba szökken.

Legalábbis is a sövények elhelyezkedése az egyik legfontosabb alkotásánál, a Balatonboglári Árpádházi Szent Erzsébet parknál is lényeges kérdés volt.
A park nemcsak tájépítészeti kihívást jelentett, de számtalan emléket is felidézett, lévén Dömötör Tamás ide valósi.. Annak idején csak az járt erre, aki le akarta vágni az utat a művház és a főtér között. Kísérteties hely lehetett a temetővel, az összetört sírokkal, és a mindent elfedő bozótossal. Ezért évtizedekkel később a park rekonstrukciója bozótirtó táborokkal kezdődött. És látá a nép, hogy a Balatont látni jó, és igény mutatkozott a tájépítészeti munkára.

7 évig tartott. 7 hosszú esztendőn át.


építész: Dömötör Tamás
2/3
építész: Dömötör Tamás

 

Az emlékek csak tolakodtak, a park izgalmas bozótosában el-nem-csókolt csókokról, és a keserű szájízt megédesítő cseresznyéről, amihez a pap kertjében lehetett hozzájutni, nem teljesen legálisan.

Meg hát a fiatalságról. A legendás kaposvári színház balatonboglári játszóhelyén látott előadásokról, különösen az ötvenszer megtekintett Übü királyról. A díszletezésről és a plakátolásról. A színjátszásról, és az annak nyomán kialakult versszeretetről. És két óriási szerelemről. Szűcs mesterségről és néptáncról.

A felmenők között is voltak szűcsök, de nem ezért érdekes a történet, hanem mert a szőrökből előállított kalapoknak rajongója is akadt, az iskola igazgatónőjének személyében. A fiatal Tomi jókat beszélgetett vele hagyományról, kézművességről, mígnem a beszélgetés végére előkerült a majdani feleség is, aki pont az igazgatónő egyik lánya volt.

És persze, hogy a táncparketten találtak egymásra. Ahogy Döme mondja, a tánc a vízszintes vágyak függőleges leképezése. Így az eleinte leginkább a legényesekért rajongó srác a párostánc felé fordult, mára pedig tangózni kezdett. Ebben a táncban ugyanis nem irányít senki senkit. Két szuverén egyéniség keresi a közös nevezőt.

És hogy mindez hogyan kapcsolódik a tájépítészethez?

Az alkotó tevékenységek megtanították az örökség tiszteletére, az alaposságra törekvésre, és az alázatra.

A Mátyás tér rekonstrukciójánál például megjelent ez a hármas egység. Az alaposságra jellemző, hogy külföldi minták alapján a helyi közösséget is bevonták a tervezésbe. A tervek tisztelték a tér örökségét, a hársfa sort. És alázatosak voltak, hiszen kiszolgálni igyekeztek az ott lakók életét és ízlését. A terv vagány, a roma kultúrához köthető színvilággal hódította volna meg a helyieket, nem a tervezőn múlt, hogy végül mégsem lettek annyira harsányak azok a színek.

építész: Dömötör Tamás
1/3
építész: Dömötör Tamás

 

Látszólag ellentmondás, hogy mekkora a szakadék Dömötör Tamás élete első és második fele között, az időhöz való viszony szempontjából. Míg a tánc, a színház, a pillanat és az azonnali döntések művészete, a tájépítészet alapja a lehető legnagyobb időintervallumban való gondolkodás. Egy tér a létrehozástól számított 15 év múlva éri el azt a fázisát, amiért és amilyenre megtervezték. Hiszen a fű nő, a sövény dúsabb lesz. (A Mátyás téren például kardinális kérdés volt, visszaszoknak–e a térre helyi rosszéletűek, de eltűntek a mindent takaró bokrok, megváltozott a tér funkciója is.)

A legnagyobb hozzáadott értéket a minisztériumi pozícióhoz csatolja. Ha kidobják az ablakon, bemegy egy ajtón. Kitartó és állhatatos. Eléri, hogy a települések rendszerben gondolkodjanak a zöld területeikről. Hogy megtanuljanak gazdálkodni velük, ne csak uniós pénzleszívásként tekintsenek az ültetendő fákra és bokrokra. Biztos vagyok benne, hogy az élete harmadik harmadában az idővel már nem is foglalkozik. A magok, amelyeket elültet, évtizedek múlva kelnek ki.

Ez jó zárszó is lehetne, de muszáj még elmondanom, hogy ha a néptánc, a színjátszás, a versek szeretete és a szűcs mesterség nem tenné őt elég színessé, van még egy lába. Esszenciális alkotásnak tartja az arculat- és logótervezést is. Érdekesség például, hogy a kiállításunknak helyet adó FUGA névpályázatát is ő nyerte meg, ezért hívják így az intézményt. A fuga az épület olyan része, amely kapcsolatot teremt a téglák, burkolatok között. Összeköti és hálózatba, rendszerbe szervezi azokat. Nem ő a lényeges, de meghatározza az épület karakterét. Elősegíti, hogy a téglák jobban érvényesüljenek. Ez talán jó jellemzése Döme közösségi tevékenységének vagy a közigazgatási munkájának.

Ez megint jó zárszó lenne, de van még valami, ami fontos. Találkozásunkkor irsai olivért ittunk. Én kiöntöttem egy pohárral, mire feltöröltem, ő hozott még egyet. Viccből szagolgatni kezdtem, és elárultam, soha nem érzem benne az aromákat. Ő is szagolgatni kezdett. Elárulta, hogy borász barátai vannak, borvidékfejlesztésből írta a diploma munkáját.  Szagolgattunk bőszen, amikor kiderült, hogy szuperérzékeny. A szagokra. Szóval kedves bárki, aki éppen most mellette ülsz, ha használtál parfümöt, kérlek ülj odébb, különben rosszul lesz.

Ez volt a zárszóm. Köszönöm a figyelmet.

Veiszer Alinda

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk