Emberek/Praxis

Konzervatív haladás – 150 éve született Hültl Dezső, az első építész doktor

1/7

A Nagy Imre bérház a Fővám téren, Kapolka Gábor felvétele, 2014

?>
A Nagy Imre bérház a Fővám téren, Kapolka Gábor felvétele, 2014
?>
A Szent Imre autóbuszgarázs – ma Récsei Center – a Tér és Forma első nemzetközi számában. TF 4 (1931) 7. 223
?>
A sportklubház bejárati homlokzata. Tér és Forma 2 (1929) 3. 92.
?>
A sportklubház földszint alaprajza. Tér és Forma 2 (1929) 3. 93.
?>
A sportklubház emeleti alaprajza. Tér és Forma 2 (1929) 3. 93.
?>
A sportklubház ma, a szerző felvétele, 2020
?>
Montázs a magyar építészek munkáiból az 1933-as milánói kiállításon. A képek között megtaláljuk a Péterfy utcai kórházat és a Szent Imre autóbuszgarázs épületét is Hültl-től. Tér és Forma 6 (1933) 4–5. 99.
1/7

A Nagy Imre bérház a Fővám téren, Kapolka Gábor felvétele, 2014

Konzervatív haladás – 150 éve született Hültl Dezső, az első építész doktor
Emberek/Praxis

Konzervatív haladás – 150 éve született Hültl Dezső, az első építész doktor

2020.04.22. 08:04

Cikkinfó

Szerzők:
Karácsony Rita

Építészek, alkotók:
Hültl Dezső

Címkék:
örökség

Áprilisban ünnepeljük Dr. Hültl Dezső építész, műegyetemi tanár születésének 150. évfordulóját. A professzorra egy kevéssé ismert épületének, az egykori MOKTÁR sportklubháznak a bemutatásával emlékezünk. Karácsony Rita írása.

A Budapest, I. kerületi Aladár és Tigris utcák találkozásánál lévő, egykori MOKTÁR sportklubház kiválasztását leginkább az indokolja, hogy az 1927–29 között megvalósult, modern formavilággal rendelkező épület – kis léptéke ellenére is – kulcsfontosságú az életműben: alkalmas a tervezői hozzáállásban bekövetkezett fordulat illusztrálására. Ez az épület sokak számára akár meglepőnek tűnhet, hiszen Hültl DezsőtHauszmann Alajos (1870. április 6. – 1945. július 11.) vejét és tanítványát – elsősorban mint a neobarokk és klasszicizáló neobarokk építészet képviselőjét tartjuk számon. Legismertebb, a főváros jelentős terein és utcáin álló épületei valóban a késő historizmus korának alkotásai. Ilyen az egykori Forgó-bérház a Dohány utca 16–18. sz. alatt (1904 k.), Nagy Imre virágkereskedő bérháza a Fővám téren (Váci u. 85., 1911–12), a Kálvin téri egykori Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza (Üllői út 1., 1912–13), a Piarista Rendház és Gimnázium épülete a Belvárosi Plébániatemplom közvetlen szomszédságában (Piarista köz 1., 1912–18), vagy a Vértessy-villa a Csaba u. 20. sz. alatt (1923–25). A kortársak is mint neobarokk stílusban tervező építészt ismerték meg Hültl-t, sőt, miután 1906-ban megvédte Berniniről szóló doktori disszertációját, és így ő lett Magyarország első építész doktora, a barokk építészet szakértőjeként tartjuk őt számon. (1.)

A Nagy Imre bérház a Fővám téren, Kapolka Gábor felvétele, 2014
1/7
A Nagy Imre bérház a Fővám téren, Kapolka Gábor felvétele, 2014

Az 1920-as évek végétől kezdve azonban, a nemzetközi építészeti tendenciák hatására Hültl tervezői munkásságában is megjelent a letisztultabb, modernebb formavilág. Szinte ugyanekkor nyitott az építészprofesszor oktatói tevékenységében is a modern építészet felé, melynek legjobb bizonyítékai az 1930-as műegyetemi kiállításon bemutatott hallgatói tervek. (2.)

Ha megnézzük a Hültl-tanszék által kiállított tervrajzokat, illetve sorra vesszük az építész 1930-as években tervezett, modernebb szemléletű épületeit (Szent Imre autóbuszgarázs, 1929–30; Péterfy Sándor utcai kórház, 1931–32; MTA-bérház az Astorián, 1937–39), megállapíthatjuk, hogy bizony távol állnak a progresszív modern építészettől. Ennek ellenére fontos helyet foglalnak el a magyar építészet történetében: értékes példái a historizmusból a modern építészetbe való átmenetnek, avagy Kotsis Iván (1889–1980) szavaival élve, a „konzervatív haladásnak"

A Szent Imre autóbuszgarázs – ma Récsei Center – a Tér és Forma első nemzetközi számában. TF 4 (1931) 7. 223
2/7
A Szent Imre autóbuszgarázs – ma Récsei Center – a Tér és Forma első nemzetközi számában. TF 4 (1931) 7. 223

Az építészprofesszor tehát oktatóként és tervezőként egyaránt alkalmazta az új építészet megoldásait az 1920-as, 1930-as évek fordulójától kezdve, ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a váltás nem történt meg az összes Hültl-ház esetében. Az 1930-as, sőt az 1940-es évek elején is olykor visszatért az építész a történeti stílusokhoz, így például a piaristák számára Kecskemétre, illetve Vácra tervezett épületeknél. Tervezői döntéseire az 1930 szeptemberében elmondott rektori székfoglaló beszédében találunk magyarázatot, melyből egyértelművé válik, hogy a professzor – egyelőre – nem tartotta minden épülettípus számára megfelelőnek a modern, díszítés nélküli építészetet. A nagyobb egyházi vagy múzeumi épületeket például kétséget kizáróan ebbe a kategóriába sorolta (3.) Az 50 éves Vállalkozók Lapja Jubileumi Albumában (1930) igen találóan fogalmazták meg a Hültl építészetére már ekkoriban is jellemző „kettősséget": „Építészi stílusa a barokk alapokon nyugvó, modern irány, melyet a feladat jellegének megfelelően alkalmaz"

Jelen írás tárgya, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár sportoló tisztviselői számára tervezett kis épület volt az első olyan jellegű feladat, mely alkalmat adott a modern építészet megjelenésére a Hültl-életműben. A fordulatra egyfelől a funkció teremtett lehetőséget, hiszen a tenisz- és tekepályákhoz tartozó ház csupán öltözőként, néhány fős szállásként, napozóteraszként és közösségi térként működött. Másfelől, hogy a megrendelő nem fogalmazott meg különösebb reprezentációs igényeket, ami esetleg indokolttá tette volna a történeti stílusokhoz való ragaszkodást, és az épített környezet sem kötötte meg a tervező kezét. Minden rendelkezésre állt tehát ahhoz, hogy Hültl szabadabb stílusban tervezzen.   

A sportklubház földszint alaprajza. Tér és Forma 2 (1929) 3. 93.
4/7
A sportklubház földszint alaprajza. Tér és Forma 2 (1929) 3. 93.

A részben alápincézett, földszintes, középső traktusában egyemeletes, lapostetős épület mindkét irányból harmonikusan illeszkedik a nyugat felé lejtő Aladár utca vonalába. A téglalap alaprajzú ház teraszos főhomlokzatával a kertre, míg bejárati homlokzatával az Aladár utcára néz. A modern építészet hatása leginkább a homlokzatok kialakításán érezhető: fekvő helyzetű, keskeny ablakok, egyszerűen tagolt párkányok, konzolos előtető és mellvédkorláttal határolt tetőteraszok jellemzik az épületet. Az alaprajz ezzel szemben inkább még a historizmus korának építészetéből vezethető le. A kompozíció alapvetően a szimmetriára épül, a fő funkciók – a közösségi terek – és a közlekedők is a középtengelyre szerveződnek. 

A középső traktus földszinti részén kapott helyet a társalgó, valamint az ehhez csatlakozó, pillérekkel alátámasztott, fedett-nyitott terasz. Ezeket a közösségi tereket „U" alakban veszik körbe a kiszolgáló helyiségek: közlekedők, öltözők és a pályaőri lakás. Az emeletre az előtérben található háromkarú falépcső visz fel. A felső szint központi részében újabb öltözőket, illetve hálótermeket alakított ki az építész, melyeket ugyancsak „U" alakban, de ezúttal északkelet felől határolnak a napozóteraszok. 

A sportklubház emeleti alaprajza. Tér és Forma 2 (1929) 3. 93.
5/7
A sportklubház emeleti alaprajza. Tér és Forma 2 (1929) 3. 93.

Az épület tervei már 1927 októberében-novemberében elkészültek, a használatbavételi engedélyt 1928 decemberében adták ki, de még a következő év elején is sor került kisebb átalakításokra, tereprendezésre.(4.) Alig több mint egy évtizeddel később, 1941-ben hosszú időre megfosztották az épületet az egyik legmeghatározóbb tulajdonságától: a központi rész laposteteje felé alacsony hajlásszögű fedélszéket emeltek. (5.) Egy nemrég lezajlott felújításnak köszönhetően azonban elbontották a magastetőt, és így a 2005-ben műemlékké nyilvánított ház – bár funkciót váltott – ismét nagyjából az eredetivel megegyező formájában látható. 

A fentiek alapján valamennyire kirajzolódott a sportklubház életműben betöltött jelentősége, de erre már jóval korábban, a kortársak is felhívták a figyelmet. Hültl Dezső ezzel az épületével szerepelt első alkalommal a modern építészetet propagáló Tér és Forma c. folyóirat 1929/3. számában. A házat, valamint Kotsis Iván nyíregyházi lakóépületét Komor Marcell (1868–1944) mutatta be Az építésztanárok hivatásáról c. cikkében, amelyben mint üdítő példákat említette meg a professzorok legújabb alkotásait. Komor ugyanis úgy tartotta, hogy az építészeti tervezést oktató tanároknak saját tervezői gyakorlatukban is az élen kell járniuk, ismerniük és alkalmazniuk kell a legmodernebb anyagokat, szerkezeteket. Abban az esetben is, ha – mint Hültl – jórészt történeti stílusokról oktatnak a hallgatóságnak. Komor a következőket írta a sportklubházról: „Dr. Hültl Dezső kis műve tanusítja, hogy tervezője levonta az új szerkezetekkel járó konzekvenciákat. Legalább a homlokzat képzésénél. Az alaprajz még régi vizeken evez, de a probléma oly kicsiny méretű, hogy talán nem is volt benne helye a szerkezeti bravúrnak. Az architektúra üde és ifjúi erőről tanuskodik, aminek éppen dr. Hültl Dezsőnél csak örvendeni lehet. Üdvös példaadása ez annak, hogy a jó pap mennyire mindig tanul, hogy mindig is taníthasson."   

A sportklubház ma, a szerző felvétele, 2020
6/7
A sportklubház ma, a szerző felvétele, 2020

És hogy kiktől tanulhatott Hültl? Mindenek előtt saját műegyetemi kollégáitól és tanítványaitól, akik közül többeket magánirodájában is alkalmazott. Ne feledkezzünk meg tehát az ő szerepükről sem a modern építészet felé tett első lépéseket illetően. A műegyetemi tanártársak közül Kotsis Ivánt fontos kiemelni, aki 1911-ben Hültl mellett kezdte meg oktatói és tervezői pályafutását, és aki az 1920-as évek második felében a legtöbbet tett a modern szemlélet elterjesztéséért a Műegyetemen. 

A fordulat létrejöttében minden bizonnyal a hallgatók, frissdiplomás építészek is közreműködtek. A sportklubház tervezésének idején, 1927–28-ban Bardon Alfréd (diploma: 1927), Brestyánszky Tibor (diploma: 1925), Hetzel Frigyes (diploma: 1926), Huber Géza (diploma: 1930), Huber Gitta, Frank Ágoston, Lehotzky György (diploma: 1927) és az irodavezető, Huber Miklós voltak a Hültl-iroda munkatársai. 

A sportklubház nemcsak hazai szakmai körökben váltott ki érdeklődést, hanem nemzetközi színtéren is. Az építészprofesszor 1932-ben arról számolt be egy levélben, hogy a MABI-kórház fényképfelvételeivel együtt a MOKTÁR klubház fotóit és leírását is átadta közlésre a L´Architecture d´aujourd´hui francia szaklapnak. (7) Érdekesség, hogy bár Hültl a történeti stílusokról az 1930-as, 1940-es években sem mondott le teljesen, 1930 után a nemzetközi sajtóban és kiállításokon kizárólag modern anyaggal, progresszív modern építészek társaságában szerepelt. Így például a Tér és Forma első nemzetközi számában (1932/7.), az 1933-as milánói nemzetközi kiállításon vagy az 1935-ös amszterdami építészkongresszus tárlatán. 

Montázs a magyar építészek munkáiból az 1933-as milánói kiállításon. A képek között megtaláljuk a Péterfy utcai kórházat és a Szent Imre autóbuszgarázs épületét is Hültl-től. Tér és Forma 6 (1933) 4–5. 99.
7/7
Montázs a magyar építészek munkáiból az 1933-as milánói kiállításon. A képek között megtaláljuk a Péterfy utcai kórházat és a Szent Imre autóbuszgarázs épületét is Hültl-től. Tér és Forma 6 (1933) 4–5. 99.

Molnár Farkas, Fischer József vagy Masirevich György épületei mellett persze a Hültl-házak nem voltak igazán modernek, és ma sem nevezhetők annak, de nem is érdemes számon kérni rajtuk a modern építészettől való túlságos távolmaradást. Lényegesebb, hogy a professzor közel a 60. életévéhez, a historizáló építészet elismert művelőjeként, a Műegyetem tanszékvezetőjeként, majd rektoraként engedte érvényesülni – még ha visszafogottan is – az új építészeti tendenciákat az egyetemen és saját irodájában. A folyamatban kezdő állomásnak tekinthetjük a 150. évforduló alkalmából itt ismertetett sportklubházat, amely az életműből kiragadva talán kevésbé hívja fel magára a figyelmet, megfelelő kontextusba helyezve viszont hamar körvonalazódnak értékei.

Karácsony Rita művészettörténész, a BME Csonka Pál Doktori Iskola PhD hallgatója

 

Hivatkozások:

1. Hültl Dezső: Bernini, művészettörténeti tanulmány, Különnyomat, Budapest 1906.

2. A Budapesti M. Kir. József Műegyetem építészhallgatóinak kiállítása 1930. Technika 11 (1930) 7. 1–5. + mellékletek)

3. Dr. Hültl Dezső építőművész, Rector Magnificus székfoglaló beszédéből: „A modern építésznevelésről". Építő Ipar 54 (1930) 39–40. 155–56. 

4. HU BFL XV.17.d.329 - 7438/1

5. Gyetvainé Dr. Balogh Ágnes: Egykori MOKTÁR sportklubház, műemlékvédelmi tudományos dokumentáció, Budapest 2006.

6. MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum, Hültl Dezső hagyatéka, ltsz: 71.06.9.110

7. MÉM MDK, Magyar Építészeti Múzeum, Hültl Dezső hagyatéka, ltsz.: 71.06.9.23.2

 

Szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk