Épületek/Örökség

Köztünk élő házak: iskolaépületek Jeney Lajostól

1/14

a Gelléri Andor Endre utcai iskola lépcsőháza - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

?>
a Gelléri Andor Endre utcai iskola lépcsőháza - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
a Gelléri Andor Endre utcai iskola ma - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
A Pöltenberg utcai gimnázium főhomlokzata
?>
A Pöltenberg utcai gimnázium hátsó homlokzata
?>
Duray Tibor sgraffitója
?>
A Gelléri Andor Endre úti gimnázium utcai homlokzata
?>
ivókút a Poltenberg utcai iskolában - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
Kecel anno
?>
A Keceli Nevelési Központ I. ütem
?>
A Keceli Nevelési Központ I. ütemének felülről megvilágított tere
?>
Keceli Nevelési Központ II. ütem, homlokzat a Vasarely-kompozícióval
?>
 - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
?>
számítógépes terem Kecelen
?>
1/14

a Gelléri Andor Endre utcai iskola lépcsőháza - fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Köztünk élő házak: iskolaépületek Jeney Lajostól
Épületek/Örökség

Köztünk élő házak: iskolaépületek Jeney Lajostól

2016.09.02. 09:02

Cikkinfó

Szerzők:
Pesti Monika

Építészek, alkotók:
Jeney Lajos [1933-2014]

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

"Jé, én ebbe az iskolába jártam szolfézsra!" – csodálkozott rá kolléganőm egyszer csak az egyik Jeney épületre, amely fotóival egy ideje már dolgozott. Igen, valahogy így van ez: lakunk, tanulunk, dolgozunk az épületekben, de nem igazán figyelünk arra, mi van körülöttünk. Pesti Monika írása. 

„A jó iskola közösségteremtő, közösségteremtő ereje van." – nyilatkozta egy rádióinterjúban Jeney Lajos építész, akinek az életművében végig meghatározó szerepet játszottak az iskolák. Ahogy az idézetből is kiderül, nemcsak oktatási intézményekként tekintett rájuk, hanem a közösségi élet központjaiként is, ahogy a régi időkben a falusi iskolák is a település kulturális centrumát képezték.

Iskolatervezői pályájának első eredményei a – Csekme Istvánnal közösen tervezett – csepeli Ív utcai gyógypedagógiai iskola és a rákosszentmihályi Gelléri Andor Endre úti (ma Regele János u.) tizenkét tantermes gimnázium (1958-59).


A Gelléri Andor Endre úti gimnázium utcai homlokzata
6/14
A Gelléri Andor Endre úti gimnázium utcai homlokzata


A II. világháború után a háborús károk helyreállítása, a kötelező nyolc osztályos általános iskolai oktatás bevezetése, a középiskolai képzés átszervezése, a gyermeklétszám növekedése tömeges iskolaépítési igényt eredményezett, amelynek kielégítésénél a mennyiségi tényezők voltak elsődlegesek. A tömeges iskolaépítés tervezési, építési alapelveit 1950-től tervezési normákban, majd irányelvekben foglalták össze. Budapesten a város közigazgatási egységét (Nagy-Budapest 1950. január elsején jött létre a környékbeli kis települések fővároshoz csatolásával) az oktatáspolitika összehangoltságával is hangsúlyozni kívánták. Az iskolaberuházások irányítását központosított szervezet intézte. A BVTV, későbbi nevén BUVÁTI – amelynek Jeney Lajos 1956-tól a munkatársa volt – a főváros tervezőintézeteként jelentős szerepet vitt a budapesti iskolák tervezésében.

A csepeli és a rákosszentmihályi iskolák több ponton is hasonlóságot mutatnak egymással, így például a bejárat körüli Y alakú vasbeton támaszok és a lépcsőház ferde vonalú, betonrácsos fala, valamint az alaprajzi rendszer és a homlokzati kialakítás tekintetében. A rákosszentmihályi gimnázium előcsarnokát Duray Tibor – ma már nem fellelhető – sgrafittója díszítette. Az épületben ma a Herman Ottó Általános Iskola működik.


Duray Tibor sgraffitója
5/14
Duray Tibor sgraffitója


A BUVÁTI-ban az előrelépés egyetlen módja – ahogy ezt Jeney több interjúban is elmondta – a tervpályázatokon való részvétel volt. 1960-ban az Építésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Minisztériummal közösen országos tervpályázatot hirdetett 12 tantermesre bővíthető 8 tantermes gimnázium típustervének kidolgozására. A pályázati kiírás a rendelkezésre álló típusszerkezetek használatával készült, gazdaságos és esztétikailag is megfelelő megoldásokat szorgalmazott. A beérkezett 57 pályamű közül az I-II. díjat megosztva Szmetana György (LAKÓTERV) és Domszky Tamás (AGROTERV) közös pályaműve, valamint Jeney Lajos (BUVÁTI) terve nyerte el.

A XX. kerületi Pöltenberg utcában 1962-63-ban, majd a XIX. Gutenberg körúton 1963-64-ben felépült gimnáziumai ennek a díjnyertes pályaművének a 16 tanulócsoportra adaptált változatai. Az épületek egyszerű, áttekinthető alaprajza lehetőséget nyújt a konyhai és a tantermi szárnyon is az épületbővítésre. A háromemeletes szárnyban az egy sorban felfűzött tantermek délkeleti tájolásúak, benapozásuk így a tanidő nagy részében megoldott. Szellemes a főépület hátsó homlokzatának játékos, de egyben nagyon átgondolt nyíláskiosztása. A gimnáziumok kiviteli tervét 1963-ban az Építésügyi Minisztérium típustervvé nyilvánította.


A Pöltenberg utcai gimnázium főhomlokzata
3/14
A Pöltenberg utcai gimnázium főhomlokzata



1965-66-ban Jeney UNESCO-ösztöndíjjal tanulmányutat tett a Német Szövetségi Köztársaságban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban és Svájcban a nyugat-európai iskolaépítészet megismerése céljából. Ahogy Szíjártó Adriennek ezt a Neveléstudomány című portálon megjelent interjúban elmesélte, „hazánk ekkor kapta meg a II. világháború utáni első UNESCO ösztöndíjat, ennek összege 9000 dollár volt. Mivel akkoriban a szakemberek egy hivatalos kiküldetésre átlag  jóformán 5 dollárnyi  támogatást kaptak, így az összegtől a hivatalos szervek teljesen zavarba jöttek. Két éves tanácstalanság és huzavona után, amikor az UNESCO már egyre sürgette a döntést, a kormányzat úgy döntött, hogy elharmadolja az összeget, és így nem egy, hanem három építész részesülhet az ösztöndíjban.

A három építész kiválasztása újabb halasztást jelentett, és ez egy évnél is tovább tartott. A Magyar Építőművészek Szövetségének 30 olyan építészt kellett megjelölnie, akik jelentős eredményeket értek el az iskolaépítészet területén. Majd ezt követően hosszas alkudozás után az illetékesek úgy döntöttek, hogy a 30 fő közül a legfiatalabb, a legöregebb és harmadikként a kettő közötti korosztályból való építész részesül az ösztöndíjból. Így jutottam be én az utazó keretbe, mint legfiatalabb, Szrogh György mint legöregebb és Kiss István mint a középen álló korosztály képviselője."

1968-70 között az első komplex iskolaépítési kutatás vezetője volt. A kutatás célja az volt, hogy a tanulmányút során szerzett tapasztalatokat a hazai gyakorlatba is beépítsék. A komplex kutatócsoport vezetője megint csak azáltal lett, hogy ő volt a legfiatalabb. Úgy sejtették, hogy a pártállami vezetés nem fog örülni a kutatás eredményeinek, így mivel a többieknek már több volt a vesztenivalójuk, rá testálták a vezető szerepét. A kutatócsoportnak több olyan kiváló szakember tagja volt, mint Kiss István, Szrogh György, Kismarty Lechner Kamill és Reischl Péter építészek, Ferge Zsuzsa szociológus, Benczédy József és Kiss Árpád pedagógusok.


A Pöltenberg utcai gimnázium hátsó homlokzata
4/14
A Pöltenberg utcai gimnázium hátsó homlokzata


A kutatás feldolgozta a II. világháború utáni időszak hazai és nemzetközi iskolaépítészetének eredményeit. A végeredményt hét kötetben foglalták össze, a munkát ajánlások zárták (Iskolaépítés I-V., Korszerű nevelési központok I-II. és az ajánlások). A külföldi példákra támaszkodó alaptézisük szerint az iskola az adott népesség szellemi, közösségi központja, amely oktatási, nevelési, közösségi, művelődési, szabadidő és sport funkciókat egyaránt ellát, vagyis nem egyszerűen csak iskola, hanem egy általános nevelési és művelődési központ. Gazdaságossági szempontból is előnyösebbnek mutatkoztak ezek a nagy, összevont létesítmények, mivel a gyermeklétszám esetleges változásait flexibilisen tudták követni az iskolai résznek a többi működési terület rovására vagy javára történő bővítésével vagy csökkentésével. Másrészt a beruházások is átgondoltabban történhettek meg az egész központ megtervezésével és több ütemben történő megvalósításával, mint több kisebb épület kivitelezésével.

A kutatás eredményeként engedélyezték húsz kísérleti intézmény elindulását, majd a későbbiekben több mint 300 ilyen nevelési-közösségi központ jött létre országszerte és az Általános Művelődési Központok Egyesülete is megalakult. Jeney cikkekben, tanulmányokban, interjúkban népszerűsítette ezt az ideát, itthon és külföldön több mint 500 előadást tartott a témáról, úgy is, mint a Magyar Építőművészek Szövetsége Nevelési és Sportlétesítmények Bizottság vezetője. A hetvenes évektől nemcsak a saját terveivel, hanem a Típustervező Intézet irodavezetőjeként, főosztályvezetőjeként, majd főépítészeként is jelentős szerepet játszott országos szinten is az iskolaépítészetben.


Keceli Nevelési Központ II. ütem, homlokzat a Vasarely-kompozícióval
11/14
Keceli Nevelési Központ II. ütem, homlokzat a Vasarely-kompozícióval


A legismertebb, Kecelen megépült nevelési központ terveit a Keceli Tanács V. B. rendelte meg, miután a helyi tanácselnök egy televízióinterjúból tudomást szerzett a komplex nevelési és művelődési központok Jeney által kidolgozott koncepciójáról. Az építész és belsőépítész terveket Jeney Lajos, Ferenczy Béla és U. Gáspár Éva készítették, mindannyian a TTI munkatársaként. Pedagógiai szakértők is részt vettek a munkában az ELTE Közművelődési Tanszék, az MTA Pedagógiai Kutató Csoport és a Népművelési Intézet képviseletében.

Az iskolát és a könyvtárat magába foglaló első ütem kivitelezése 1977-ben indult meg. Az 1981-ben átadott, egyemeletes épület alaprajza két belső udvar köré szerveződik, ez tette lehetővé (a felülvilágítókkal együtt), hogy egy kompakt, energiatakarékos, mégis természetes szellőzést és megvilágítást biztosító épülettömeg alakuljon ki. A tervezésnél fontos szempont volt a flexibilitás. A második ütem – amelynek az építését 1982-ben kezdték el – legfőbb nevezetessége a homlokzatán lévő Vasarely-kompozíció. A „LECEK" című, a Zsolnay-gyár pirogránit csempéiből készült kép dr. Koszta Sándor állatorvosnak köszönhető, aki egy újságcikk alapján – amelyben Vasarely felajánlotta a segítségét a középületek szebbé tételéhez – levélben megkereste a művészt. A terveken egy előadótermet, műhelyeket és napközi tereket tartalmazó épületet 1984-ben avatták fel.


A Keceli Nevelési Központ I. ütemének felülről megvilágított tere
10/14
A Keceli Nevelési Központ I. ütemének felülről megvilágított tere

 

Pesti Monika – Lechner Tudásközpont

A Jeney Lajos DLA életművét bemutató kiállítás szeptember 30-ig megtekinthető a Lechner Tudásközpont olvasóterében (1111 Budapest, Budafoki út 59.) hétfőtől csütörtökig 10-17 óra között.


Felhasznált forrás:

Mai fotók: Kis Ádám – Lechner Tudásközpont

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk